"Nincs oka panaszra"

Budapest díszpolgára lett Eperjes Károly

Meglepte, hogy született vidékiként megkapja a Budapest díszpolgára címet Eperjes Károly színművészt, aki nagyon szeret dolgozni, sok színház elindulásánál és megerősödésénél volt jelen, és mint mondja, nincs oka panaszra.

2011.06.08 09:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

- Mindig oda mentem, ahol azt láttam, hogy az értékteremtést a saját képességeimmel jobban tudom szolgálni - fogalmazott pályáját felidézve.

- Meglepő számomra, hogy én mint vidéki fiú ebben a megtiszteltetésben részesültem, és nagyon örülök neki - közölte a színész, hozzátéve: bár igaz az is, hogy évtizedek óta a fővárosban él.

Megjegyezte, hogy sok gratuláló üzenetet és telefonhívást kapott, tehát úgy érzi, a választás mások ízlésével is találkozott. Az elismerést június 19-én veszi majd át másokkal együtt. Szülei eredetileg papnak szánták. Mielőtt a színészpályát választotta, volt műszerész, népművelő, és sportolt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1980-ban végezte el Major Tamás és Simon Zsuzsa osztályában - többek között Babarczy László, Gáti István, Székely Gábor és Hegedűs Géza tanítványaként -, és a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1981-től a Nemzeti Színház, 1982-től a Katona József Színház, 1987-88-ban a Radnóti Színpad tagja volt. 1988-tól szabadfoglalkozású színész, majd 1993-96-ig a Művész Színház tagja. Mint felidézte, a Katona József Színházban nagyon jó társaság volt, de egyszer csak megbomlott az a fajta szellemiség és lelkület, amellyel megindult a színház.

- Amikor elhagytam a Katonát, fájdalommal tettem, de a következő évadomat nem tudtam volna végigcsinálni, ha maradok - mutatott rá, megjegyezve hogy A hetvenkedő katonát (Radnóti Színpad, Taub János rendezése), az Eldorádó és a Hanussen című filmet mind egy évadban készítette. Így találkozhatott Taub Jánossal, aki főiskolai tanára, Major Tamás mellett a legnagyobb hatással volt pályájára. Major és Taub művészi igénye egy irányban hatott nála.

- A főiskola után Kaposváron dolgozni nagyszerű volt, sokan mondták, hogy bolondság változtatni, de aztán a Nemzetiben és a Katonában szintén kitűnő volt a munka, és a Radnóti Színpadon is nagyon jól éreztem magam. De mindennek a betetőzése az volt, amikor létrehoztuk a Művész Színházat - elevenítette fel.

- Az volt a társulati lét eddigi csúcsa számomra. Úgy vélekedett, hogy a Művész Színház, amely csupán pár évig működött, ha a "szakma" teret ad neki, a mai napig is virágozhatna.

- Az is felemelő érzés volt számomra, hogy mindenféle ellenszéllel szemben létrehoztuk a Kelemen László Színkört, amely magas szinten működött. Sok szép dolog történt az életemben, nem panaszkodhatom. Sok színház elindulásánál és megerősödésénél voltam jelen, ami örömmel tölt el - fogalmazott.


- Nagyon szeretek dolgozni, és nem éreztem tehernek a munkát. Időnként kevesebbet alszik az ember, amikor meg ideje engedi, többet - fejtette ki, felidézve Bereményi Géza szavait, aki a munkabírására rácsodálkozva egyszer azt mondta: "nagy szerencsénk, Szami, hogy te a sport világából érkeztél".

Szívesen tanítana

Legkedvesebb filmje A tanítványok, a legfontosabb filmje pedig a Hídember, amelyre a legtöbbet készült, és amely a legtöbbet adta számára. Bereményi Géza nagyszabású filmjében a legnagyobb magyart, gróf Széchenyi Istvánt alakította.

Leghíresebb filmje az Eldorádó, a legnézettebb pedig a Csapd le csacsi, a 6:3 vagy A legényanya lehet - latolgatta, hozzáfűzve, hogy tulajdonképpen minden filmjét szereti.

Négyszer nyerte el a Magyar Filmszemle díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában. 1985-ben a chicagói filmfesztiválon is megkapta a legjobb férfialakítás díját. A hetvenkedő katonában alakított szerepéért 1992-ben a III. Világszínházi Találkozón, Kairóban a legjobb férfiszínész díját és különdíjat is kapott. Jászai Mari-díjas (1986) és Kossuth-díjas (1999) művész.

Szavai szerint szívesen tanítana egy jó művészeti egyetemen. Arra a kérdésre pedig, hogy miért vágyik a színházigazgatói munkára, úgy válaszolt: Bujtor István mellett Veszprémben megtanulta, hogyan lehet jól csinálni ezt.

- Nem egy feneség ez, ezt is lehet jól csinálni. Veszprémben azóta minden évben nyereséges a színház, nő a nézőszám, és két ízben elnyertük a Vidéki Színházak Találkozójának díját is. Szeretném bebizonyítani magamnak és mindenkinek, hogy lehet ezt jól is csinálni. Örömömet lelem benne, hogy a kollégák is jól érzik magukat, és a fenntartó is örül annak, hogy jól működik a színház - magyarázta.

Jelenleg hat szerepet játszik. Szinetár Miklós rendezésében a Koldusoperában Tigris Braunt alakítja; a bemutatót ősszel tartják a veszprémi Petőfi Színházban. Kiemelte, hogy nagy reményekkel várja két filmje premierjét: a Szabó Magda művéből készült Ajtó című filmet, amelyet Szabó István rendezett, valamint Márai Sándor Kalandját, Sipos József rendezését, amelyen az utolsó simításokat végzik. - Mindkét film szépen illeszkedik abba a sorba, amelyet eddig sem kell megtagadjak - húzta alá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.