Kitüntetések is lesznek

Összetartozás napja: felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren szombat reggel.

_{2011.06.04 08:24}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök.

Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai. Mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is megjelent az ünnepségen, ahol külön köszöntötték a határon túli magyar szervezetek képviselőit.

A ceremónia hagyományosan a Budapest Helyőrség koreográfiája szerint zajlott, a zászló felvonására Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke adott engedélyt. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Támogató Dandárának Központi Zenekara, valamint a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége. Az ünnepségen katonai kísérettel felvonultak a történelmi zászlók.

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a fővárosban parlamenti nyílt nap, Ópusztaszeren, Sárospatakon és az ország még sok településén ünnepi műsor és megemlékezés várja az érdeklődőket. Ez alkalomból mintegy négyszázan kapják meg a magyar állampolgárságot igazoló dokumentumaikat országszerte, és több határon túli magyar szervezet képviselője is felszólal az ünnepségeken.

Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja.

A nemzeti lobogót 19 órakor vonják le katonai tiszteletadással.

Németh Zsolt: már több ezer határon túli magyar kapta meg az állampolgárságot

Mára több ezer határon túli magyar kapta meg, kapta vissza a magyar állampolgárságot, és kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat erre - mondta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár szombaton a főváros XXII. kerületében tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen.

Az ünnepségen, amelyet a nagytétényi országzászlónál tartottak, Németh Zsolt elmondta: az elmúlt egy év nagy teljesítménye volt a magyar állampolgárság magyarországi letelepedés nélküli lehetőségének a biztosítása. Egy éve még sokan nem is hitték, hogy ez sikerülhet, de ezen a napon már több ezren vannak, akik sikerrel végigjárták az állampolgárság megszerzésének vagy visszaszerzésének új törvényi útját, és már több mint kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat a magyar állampolgárság megszerzésére szerte a Kárpát-medencében.

"Új szél fúj a Kárpát-medencében, az összetartozás és a közös felemelkedés szellemének szele" - fogalmazott az államtitkár.

Németh Zsolt szerint ez az egyszerű tény olyan teljesítmény, amelyre büszkék lehetünk, egy új alap, amire építeni lehet. A legtöbb szomszédos országban szabadon lehet élni ezzel a lehetőséggel, de vannak olyan törekvések, amelyek korlátozni, megfélemlíteni és büntetni igyekeznek a magyar állampolgárságét folyamodókat. A helyzet mégis más, mint ezelőtt, hiszen "2010-ig a magyar állam volt, amely akadályt gördített az összetartozás útjába" - tette hozzá.

Mint mondta: lényegi probléma csak egy országban van - mint később utalt rá, Szlovákiában -, de még ott is elindult a megoldást kereső párbeszéd, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni.

Az államtitkár szerint "91 éve változatlanul együtt", ez az összetartozás napjának üzenete, hiszen a "papírforma szerint" már rég asszimilálódnia kellett volna a határon túl élő magyarságnak, "eközben mi szemérmetlenül megvagyunk, még mindig létezünk, összetartozunk" - fogalmazott.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint azt ünnepeljük ma, hogy egy olyan nemzet részei vagyunk, amelynek tagjai, a mi eleink, az elmúlt kilencven évben napról napra, erőt merítve megtartottak minket. "Fejet kell, hogy hajtsunk dédapáink, apáink, anyáink, papjaink, tanítóink, munkásaink és parasztjaink előtt, mert ők tartottak meg minket. Ők teremtették meg a reális esélyét annak, hogy az egy évvel ezelőtt hozott, a nemzeti összetartozásról szóló törvénynek megalapozottsága és elvárása legyen" - hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy a vajdasági magyar ember mindig az egységes nemzet részének tekintette magát, a "mi számunkra az elmúlt egy évnek a törvényhozási eredményei hihetetlen visszaigazolást, megerősítést jelentenek".

Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere ünnepi beszédében emlékeztetett: kilencvenegy éve, hogy az első világháborúban győztes hatalmak olyan békediktátumot erőltettek rá Magyarországra, amelynek következtében a területek és a lakosság nagy része idegen fennhatóság alá került.

"Saját mindennapi életünkből tudjuk, hogy vannak olyan sebek, amelyek nagyon nehezen gyógyulnak be, ilyen volt a békeszerződés hatályba lépése is" - fűzte hozzá.

Az ünnepség végén a megjelentek koszorúkat, virágokat helyeztek el az országzászlónál.

Nyolcvannyolc székely tett állampolgári esküt Egerben

A nemzeti összetartozás napja alkalmából nyolcvannyolc népviseletbe öltözött erdélyi - ötvennyolc gyergyószentmiklósi és harminc zetelakai - székely tette le az állampolgársági esküt szombaton Egerben, a város központi terén, Dobó István várvédő kapitány szobrának tövében.

Habis László, a vendéglátó város fideszes polgármestere Gárdonyi Gézától idézte Dobó István esküjét: "a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet. Azért hívattam össze kegyelmeteket, hogy mindenki számot vethessen magával."

A trianoni szétdarabolás ellenére a magyarság megőrizte önmagát, a Kárpát-medencében olyan nemzet él, amelyet közös értékek és közös gondolkodás köt össze, a földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére is - fogalmazott a polgármester. A nemzetrészek összetartozásának fontos pillére lett a magyar állampolgárság megszerzésének könnyített lehetősége - fűzte hozzá.

Mezei János, Eger testvérvárosának, Gyergyószentmiklósnak a polgármestere azt hangsúlyozta, hogy amit egykor elvett a sors dédapáiktól, azt most nekik adta vissza.

Gyermekeiket eddig is úgy nevelték, hogy megőrizzék identitásukat, és immár jogilag is magyarok lettek - emelte ki. Sándor László, Zetelaka korábbi polgármestere pedig arról szólt: senki nem nevezheti már hazátlannak őket, hiszen hivatalos okiratuk van arról, hogy Magyarország állampolgárai.

Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja.

Együttműködési megállapodást írt alá az IKSZ és az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács

Közös munkacsoport felállításával segíti egy ifjúsági szórványstratégia kidolgozását az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a két szervezet erről szombaton írt alá megállapodást Budapesten.

Stágel Bence, az IKSZ elnöke az aláírás után elmondta: az általa és Sándor Krisztina, a MIT elnöke aláírásával megszületett együttműködés célja a határon túli és a magyarországi fiatalok nemzeti összetartozás-tudatának erősítése, az IKSZ és a MIT közötti kapcsolat továbbfejlesztése a közös elvek mentén.

A KDNP országgyűlési képviselője kiemelte: az IKSZ, a kereszténydemokráciát, mint értékmegőrző világnézetet magáénak valló fiatalok szövetsége, kiemelt fontosságú céljának tekinti a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel való élő kapcsolat fenntartását.

A MIT, mint az erdélyi magyar fiatalság kiemelt szereplője, a történelmi egyházak társadalmi tanításának nyílt felvállalója, stratégiai partnerének tekinti az IKSZ-et.

Rámutatott: hiszik és vallják, hogy nem az országok fizikai határai számítanak az összetartozás szempontjából, "hiszen kultúránkban, nyelvünkben, emberi kapcsolatainkban, lelkünkben él az összetartozás élménye".

Wetzel Tamás: természetes igény a magyar állampolgárság

Természetes igény, hogy aki a nemzethez tartozik, az megkaphassa az állampolgárságot - mondta Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos a nemzeti összetartozás napján megtartott ünnepélyes állampolgári eskütételen szombaton Baktalórántházán.

A szabolcsi kisváros református templomában huszonöt határon túli magyar, köztük tíz kárpátaljai és erdélyi református lelkész, köztük Csűry István királyhágómelléki és Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök, valamint családtagjaik tették le az állampolgári esküt.

Az Országgyűlés tavaly teljes egységben, 97 százalékos többséggel megszavazta a törvényt, amely teljesen új utat nyitott a határon túl élő magyarok számára - emlékeztetett az istentisztelet követő ünnepségen mondott beszédében Wetzel Tamás.

Semjén Zsolt: magyarságunk megőrzése elsődleges kötelességünk

A magyaroknak az egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelességük az, hogy magyarságukat megőrizzék, kimunkálják, felmutassák - mondta Semjén Zsolt Sárospatakon szombaton.

A miniszterelnök-helyettes a zempléni város református templomában a nemzeti összetartozás napján tartott ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: magyarságunkat akkor tudjuk megőrizni, ha szembe tudunk nézni a történelmünkkel, és ebből le kell vonni a tanulságukat.

Széttéphették Magyarországot a külső és belső ellenségek, de a magyar nemzet szellem és spirituális egységét soha nem tudták és soha nem tudják széjjeltörni - mondta a kereszténydemokrata politikus.

Kövér: a határon túli magyarok választójogáról lélekben már döntés született

A határon túli magyarok választójogáról a döntés a kormánykoalíció tagjainak fejében és lelkében már megszületett, a megvalósítás azonban még sok technikai kérdést vet föl – közölte Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Szabadkán.

A jelenleg még hatályos alkotmány a választójogot még magyarországi lakhelyhez köti – mondta a fideszes politikus újságíróknak azt követően, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából 34 délvidéki magyar ünnepélyes állampolgársági esküt tett.

Az új alaptörvény elfogadása nyomán módosítandó választójogi törvény ezt kitételt valószínűleg eltörli, s minden magyar állampolgárnak lesz választójoga, attól függetlenül, hogy életvitelszerűen Magyarországon él-e – tudatta a házelnök.

A határon túli magyarok választójogának rendezése mellett Kövér László fontosnak tartja a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének a rendezését is.

Az Országgyűlés elnöke elképzelhetőnek tartja olyan biztosítási rendszer kialakítását is, amelyben részt tudnak venni a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok úgy, hogy maguk is hozzájárulnak annak fönntartásához.

Az Országgyűlés tavaly májusban döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja.

Kovács Zoltán: leromboltuk a hallgatás falát

Azzal, hogy az Országgyűlés június 4-ét tavaly a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, húsz évvel a rendszerváltás után feltétel nélkül sikerült lerombolni a hallgatás falát - mondta Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szombaton Debrecenben.

A Magyar fájdalom szobránál egybegyűltek előtt a politikus emlékeztetett arra, hogy hosszú évtizedekig Magyarországon nem volt szabad beszélni nemcsak Trianonról, de a XX. század más csapásairól, így a holokausztról vagy '56 leveréséről sem.

Június 4. szimbolikus dátum: 91 évvel ezelőtt, a trianoni békeszerződés aláírásának napján elvették tőlünk az összetartozás érzését - tette hozzá Kovács Zoltán.

KDNP-IKSZ: elsődleges a magyar érdekek képviselete

A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szerint a politikának természetes része, hogy különböző értékalapon politizálnak egyes csoportok, de az az igazi vízválasztó, hogy ki képes a magyar érdeket képviselni.

Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) közös fővárosi ünnepségén kiemelte: lehet valaki a szívében jobboldali, kereszténydemokrata, szocialista, vagy nemzeti radikális, de az a lényeg, hogy az igazán fontos kérdéseknél ne ezeket az értékeit, hanem a magyar értékeket nézze és képviselje.

A különböző értékek mentén szerveződő csoportoknak nem szabad a magyar érdekeket háttérbe szorítani más meggyőződésük miatt - szögezte le a kereszténydemokrata politikus.

Gaal Gergely, az IKSZ elnökhelyettese azt mondta, hogy a XXI. század elején kell megtalálni a magyarság megmaradásának és megerősödésének a lehetőségeit.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!