Rögzíti az állam és az egyház szétválasztását

Bölcskei Gusztáv: az állam egyeztet az új egyházi törvény tervezetéről

Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke, a XIII. zsinat hetedik ülésén bejelentette: az állam egyeztet az új egyházi törvényről az érintettekkel; a Magyarországi Református Egyház (MRE) a napokban kapott egy munkaanyagot, amely még nem tekinthető a kormány álláspontjának.

2011.05.26 13:58MTI

A kormányzat felkérte a történelmi egyházakat, hogy szakértőket delegáljanak a koncepció kidolgozásához, valamint a törvényalkotói munkához. Egy szakértői egyeztetés már lezajlott, és nagyon sok írásbeli javaslat is érkezett a törvény koncepciójához - mondta a lelkészi elnök.
   
A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogi státuszáról című törvény tervezete rögzíti az állam és az egyház szétválasztását, valamint pontosan meghatározza - egyebek mellett - az egyház, a vallási tevékenység, az egyházi jogi személy, az egyházi intézmény, a gazdasági vállalkozási tevékenység és a vallási tevékenység fogalmát. A tervezet elismeri a belső ügyekben az egyház joghatóságát - tette hozzá.
   
Utalt arra, hogy a koncepció törvényi szinten tervezi szabályozni a vallásossággal kapcsolatos adatvédelmet, a gyermekek vallásos nevelésének jogát, az egyházi intézményekben dolgozókkal szemben támasztott speciális egyházi követelményeket, az egyházi anyakönyvezést. Fontos, hogy a törvény fokozott jogvédelemben részesíti az egyházak elnevezését, szimbólumrendszerét, szertartásrendjét - tette hozzá.
   
A törvénytervezet tartalmazza, hogy az állam a közfeladatokat ellátó egyházakkal külön megállapodást is köthet - hívta fel a figyelmet a református püspök.
   
A tervezet szerint a törvény mellékletében sorolják majd fel a történelmi egyházakat a honosság, a létszám és a társadalmi feladatvállalás szempontjainak figyelembe vételével. A munkaanyag szerint előreláthatóan nyolc történelmi egyház lesz, de ez a szám még változhat - hangsúlyozta.
   

A második kategóriában szereplő, úgynevezett elismert egyházakat a Fővárosi Bíróságnak kell majd nyilvántartásba vennie az elképzelések szerint. Nekik bizonyítaniuk kell, hogy elsődlegesen vallási tevékenységet végeznek, szertartásuk, rítusuk van, legalább ezer természetes személy tartozik hozzájuk, valamint húsz éve működnek Magyarországon - ismertette a tervezetet.
   
Kitért arra, hogy a tervezet kimondja: egyház vallási tevékenység céljából hozható létre, és felsorolja mi minden nem tekinthető vallási tevékenységnek: az adatkezelés, a politikai, érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai, gyógyító vagy gazdasági vállalkozási tevékenység. Az sem elegendő önmagában, ha egy szervezet nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális szolgáltatást végez. Azok a szervezetek, amelyek nem tudják a kritériumokat teljesíteni, a későbbiekben a vallási tevékenységet is végző egyesületek kategóriájába kerülnének, és a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok és kedvezmények szerint működhetnének - mondta Bölcskei Gusztáv.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.