Az LMP saját fegyverét fordítja a Fidesz ellen

Jó lesz-e nekünk az LMP népszavazása?

A Lehet Más a Politika tíz kérdésben szeretne népszavazást a munkavállalók jogairól - adta hírül a párt frakcióvezetője és választmányi szóvivője a parlament előtt. A történtek politikai értékelése meglehetősen egyszerű: az LMP saját fegyverét fordítja a Fidesz ellen.

2011.05.24 07:00Simon Zoltán - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

De jó-e nekünk, ha lesz népszavazás a kérdésekben? Igennel vagy nemmel voksoljunk, ha az a valószínűtlen forgatókönyv következik be, hogy tényleg szavazhatunk a megszorításokról?

Régi problémájuk a liberális gazdaságpolitika hazai híveinek, hogy minden megszorítást automatikusan racionális lépésként, a fenntartható és kiszámítható gazdaság feltételként kezelnek. Pontosan ebbe a hibába esett a mandiner szerzője is, aki joggal érvel ugyan amellett, hogy a túlköltekező állam a jövőnket éli fel, de elfelejt számot vetni azzal, hogy bizonyos juttatások elvonásának ugyanúgy vannak társadalmi következményei.

Nemcsak elsőre tűnik például megdöbbentőnek az, hogy bárki támogassa a Fidesz-kormány szociálpolitikáját. Ugyanis az átlagos keresetűeket és szegényeket erőteljesen sújtó intézkedések az adórendszertől az álláskeresési járulék csökkentéséig, az adójóváírás kivezetésétől a tankötelezettség csökkentéséig ahhoz vezet, hogy az állam lemond a társadalom egy jelentős részéről – akiknek esélyük sem lesz állást találni, a gyereküket főiskolára, egyetemre járatni.

Ez azt jelenti, hogy a 65 év felettiek utazási kedvezményének megvonása helyett a kormány olyan lépéseket tesz, amelyek nem egy bizonyos életszínvonal megteremtéséhez, hanem a minimálisan elfogadható életfeltételekhez szükségesek. És még ha túlzás is a közeljövőben éhséglázadást vizionálni, azért megállapítható, hogy – ha már csak a jobban keresőknek nyújtott 500 milliárdos adócsökkentésből indulunk ki – van olyan hely, ahonnan ésszerűbb lenne pénzeket elvonni, mint a leginkább rászorulóktól.

Abban sincs konszenzus még a liberális gazdaságpolitika támogatói között sem, hogy a munkavállalói jogok csökkentése a foglalkoztatás növeléséhez vezet-e. Legutóbb például a szocialistának óriási ferdítéssel sem nevezhető Mihályi Péter cáfolta, hogy a magyar munkaerőpiac rugalmatlan lenne. Így tehát a munkavállalói jogok csökkentése önmagában nem teremt több munkahelyet az országban, csak rosszabb munkafeltételeket.

Ha valóban arról van szó, hogy a kormány néhány milliárdos megtakarításért hoz saját terminusával élve „brutális” megszorításokat, akkor joggal nevezhető indokoltnak az LMP népszavazási kezdeményezése. A munkanélküli segély csökkentése klasszikusan ilyen intézkedés, az ugyanis egy forintot sem hoz az államkasszába, hiszen a százmilliárdos összegből közmunkaprogramot indítanak azoknak, akik a segélyezésből kiszorulnak.

A próbaidős munkavégzés lehetőségének növelése, a szabadságok kiadásának korlátozása és a bérpótlék mértékének csökkentése szintén nem hoz érdemi bevételt az állam számára, a foglalkoztatásra gyakorolt hatása pedig még a fentebb idézett liberális közgazdászok szerint is kiszámíthatatlan.

Természetesen továbbra is védhető azok álláspontja, akik 2008-ban azzal érveltek, hogy a gazdaság rendszerszintű átalakítása nehezen felfogható gazdaságilag nem különösebben képzett állampolgárok számára, így ilyen ügyeket nem szabad népszavazásra bocsájtani. Ugyanakkor pont a Fidesz politikusainak elméletben egy szavuk sem lehet arra, ha a referendum megvalósul, és a kormány munkaerő-politikája azon megbukik – hiszen pont ugyanezzel a módszerrel húzták ki a szőnyeget az előző ciklusban a hitelét vesztett Gyurcsány-kormány alól.

Ennek ellenére a Fidesznek több lehetősége is van arra, hogy ha meg akarja akadályozni a népszavazást. Az első az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság befolyásolása, és ahogyan a magánnyugdíj-pénztárak és a visszamenőleges különadó ügyében láttuk, ez a megoldás nem idegen a kormánypárttól. A második a népszavazásról szóló kétharmados törvények módosítása, ez viszont szintén nem nevezhető jogállami megoldásnak. Hasonló jogi trükközéssel egyébként akár minden ellenzéki próbálkozás kivédhető – kérdés, hogy találnak-e erre megfelelő kommunikációt, vagy az LMP kezdeményezése alkalmas lesz a Fidesz hitelességének megrendítésére.

Az ugyanis fölöttébb valószínűtlen, hogy a kormány minden további nélkül hagyná a Lehet Más a Politika kérdéseit népszavazásra bocsátani. A Fidesz már 2008-ban tökéletesen tisztában volt vele, hogy az „akar-e több pénzt kapni?” és az „akar-e a kevesebbet fizetni?”- típusú kérdésekre Magyarországon egyetlen válasz létezik. Akár indokolt a felvetés, akár nem.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.