Egyértelmű cél

Hoffmann Rózsa: nem lesznek zsákutcás életutak a szakoktatásban

A magyar oktatáspolitika azon dolgozik, hogy a lemorzsolódás csökkenjen a közoktatásban, ez egyértelmű cél.

_{2011.05.12 12:07ma.hu/duna tv}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Egyebek között így reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Pokorni Zoltán fideszes oktatáspolitikus, a parlament oktatási bizottsága elnökének mai, Népszabadságban megjelent interjújára, amelyben a nyilatkozó több szempontból is bírálja a szakoktatás átalakításának tervezett módját.

A Duna Televízió reggeli műsorának nyilatkozó Hoffmann szerint nem lesznek zsákutcás életutak, lesz visszatérési lehetőség a magasabb szintű oktatásba, de mindenki maga döntheti el tizenhat éves korában, hogy merre folytatja tovább az életét. A felsőoktatás átalakítását célzó kérdésekre többek között azt mondta: a strukturális átalakításra néhány héten belül remélhetőleg javaslatot tudnak tenni a kormánynak, az átalakítás egyéb prioritásai pedig már ismertek. Egyetértek ezzel a véleménnyel, Mi azon munkálkodunk, hogy megerősítsük a közoktatást az óvodás kortól, hogy a lemorzsolódás csökkenjen – így reagált Hoffmann Rózsa államtitkár arra a műsorvezetői felvetésre, amelyet Pokorni Zoltán interjújából idézett, miszerint meg kell előzni a szakképzésben a lemorzsolódást és a diplomát minél szélesebb körben kell kitűzni a gyermek számára. (Pokorni Zoltán a lapnak adott interjúban ugyancsak bírálta a tankötelezettség tizenhat éves korra történő leszállítását is, amit nem önmagában véve tart rossznak, hanem egy olyan közoktatási rendszerben tartja ezt rossz üzenetnek, ahol “a szakmunkásképzőbe felvett gyerekek közel harmada kirostálódik az oktatásból”.

Ugyancsak elutasította “a csonkított szakképzést, amit az iparkamara erőltet”, mondván, az nem ad teljes értékű végzettséget sem az adott szakmában, sem az általános képességek terén.)

Több eszközzel a lemorzsolódás ellen

Hogy a szakképzésben kisebb legyen a lemorzsolódás, azt több úton kell elérni – folytatta okfejtését Hoffmann Rózsa.

Az egyik nyilvánvaló út – amihez hozzá is fogott a kormányzat ebben a ciklusban – : megszüntetni “azt az utópiából táplálkozó tantervi szabályozást”, miszerint a szakképzés első két-három évében az általános iskolaihoz nagyon hasonló közismereti képzésen kellett részt venniük azoknak a fiataloknak, akik már az általánosban “kudarcokat halmoztak fel, alig tudtak írni olvasni”, esetleg azért engedték őket tovább, hogy az általános iskola megszabaduljon tőlük.

“Ennek eredménye, hogy a szakképző évfolyamok egyharmad része kibukott. Ezért ott mást kell csinálni. Nagyon szép idea, hogy tegyük számukra is lehetővé az átjárhatóságot, az érettségizést – de a tények azt mutatják, hogy aki tizennégy éves koráig kudarcos a tanulásban, azt nem kell arra kényszeríteni, hogy kémiát, magas szintű történelmet, irodalomelméletet tanuljon” - fogalmazott az oktatási államtitkár.

Nem lesznek zsákutcás életutak

Szerinte ezeket a fiatalokat úgy kellene tovább fejleszteni, hogy később, ha tanulni szeretnének, meg legyen a lehetőségük a visszatérésre az iskolapadba, de ha nem szeretnének, akkor dolgozhassanak. Ez konkrétan azt jelenti az államtitkárság elképzelései szerint, hogy aki szakiskolát végzett és később tanulni támad kedve, az két év alatt érettségit tehessen vagy akár egyetemre is eljuthasson. Fontos, hogy ne legyenek lezárt, zsákutcás, életutak, de ki-ki találhassa meg tizenhat éves kora után a lehetőséget, hogy azt csinálhassa, amihez kedve van – hangzott az interjúban. ”Ez egy nagyon fontos változás lesz, amitől magam is sok eredményt várok. Attól is, hogy csak tizenhat éves korig kényszerítjük iskolába járni a gyerekeket. Ezt is alátámasztja az a múlt héten általunk nyilvánosságra hozott tény, hogy az ötven óránál több igazolatlan hiányzást felhalmozó gyerekek hetven százaléka a szakiskolák 17-18 éves diákjai közül került ki” - tette hozzá Hoffmann Rózsa. Megismételte: ha ezek a fiatalok az iskola helyett a munkás életet választják, ez nem jelenti azt, hogy lezárul előttük a későbbi tanulás lehetősége.

Nem az a legfontosabb, amiről a legtöbbet beszélnek

A Corvinus Egyetem rektorának felvetésére, hogy alakuljon budapesti egyetemi szövetség, Hoffmann Rózsa a Reggel a Dunán stúdiójában azt mondta: ez is egy javaslat, ez is szóba jöhet, de a felsőoktatás súlyos problémáit látva nem ez a struktúra a legfontosabb kérdés, ami érthetően a legnagyobb visszhangot váltotta ki. Mint mondta: úgy látja, a rektorok részéről erős a ragaszkodás a megszokáshoz, miközben mindegyikük belátja, hogy “ez így nem mehet tovább”.

A ragaszkodás mögött Hoffmann Rózsa többek között érzelmi, anyagi és “a világban bejáratott névhez való jogos ragaszkodás” szempontjait is felfedezni véli, s lévén szó nagyon sok szempontot felvonultató problémáról, az államtitkárság még nem tart ott, hogy egyértelmű álláspontot fogalmazzon meg a kormányzat számra. A döntés azonban nem a a tárcáé, hanem egyértelműen a kormányé lesz – hangsúlyozta az államtitkár.

Néhány hét múlva a struktúrára is lesz javaslat

Szerinte legfontosabb szempont lenne megszüntetni a szakok túlburjánzását, csökkenteni a szakok számát, és arról is gondoskodni kellene, hogy egy-egy szakot ne tanítsanak tíz, húsz, vagy egyes esetekben harmincnál is több helyen egy tízmilliós országban. Ez egyfelől luxus, másfelől nagy minőségbeli különbségeket eredményez az adott szakok oktatása esetében. Fontos szempont tehát a felsőoktatás átalakításában, hogy csak a jó minőségű oktatást támogassa az állam, másrészt pedig gazdaságosabbá tegye azt. “Ehhez képest, hogy milyen struktúrában működnek az intézmények, az egy harmadlagos kérdés, jóllehet, ez váltja ki a legnagyobb viharokat. Bízom benne, hogy a következő hetekben a strukturális kérdésekre is megnyugtató választ tudunk majd adni. A lényeg azonban a racionalizálásban, a minőségi szakok erősítésében, az állami és a magán képzés határozottabb szétválasztásában van”.

A Corvinus megmarad, de átalakulhat

A Corvinus lehetséges jövőjéről az államtitkár azt mondta: “nyilván senkinek nem volt olyan bizarr ötlete, hogy az évtizedek óta az ország közgazdasági képzésének gerincét adó Corvinus Egyetemet bezárja. A Corvinust mint közgazdász és társadalomtudományi képzőhelyet semmi veszély nem fenyegeti”. Az intézmény átalakulása azonban szóba jöhet, amennyiben “ebbe az irányba megy el a gondolkodás”, de kapubezárásról szó sem lehet. Mint mondta: a Corvinus rektorával tárgyalva is több lehetőség merült fel, de még államtitkárként ő sem látja, mi lenne az igazán jó irány.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter