Gyurcsány, Bajnai vagy a civilek bontanak zászlót?

A közeljövő pártjai: megmondjuk, kire cserélheti Orbánt!

A Medián közvélemény-kutató szerint 2011 tavaszára rekordot döntött a bizonytalan választók aránya, és csupán 42% menne el szavazni egy "most vasárnap" esedékes választáson.

_{2011.04.18 10:57}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

De milyen lehetőségei lesznek a jövőben azoknak, akik semmiképp nem akarnak a jelenlegi parlamenti pártokra szavazni? Esélyt latolgattunk, új, a jövőben megalakulandó pártok után kutatva.

Gyurcsány Ferenc: a múlt és a jövő?

Bal- és jobboldali újságok, politikai elemzők évek óta lebegtetik annak lehetőségét, hogy a szocialista ex-miniszterelnök új pártot alapítana. Tény, hogy Gyurcsány az elmúlt évben némileg háttérbe szorult az MSZP-n belül, és bár ő a Táncsics Alapítvány vezetője, nyílt titok, hogy harcot folytat Mesterházy Attilával, az MSZP jelenlegi elnökével a párt vezetéséért. A volt kormányfő a nyilvánosság előtt ezt többé-kevésbé vállalja is. Évértékelőjében és egy novemberi Charta-tüntetésen ki is fejtette, hogy nem tartja kívánatosnak egy új párt megalapítását, de az MSZP-t megreformálná.

Amennyiben azonban változás állna be a jelenlegi, patthelyzetre emlékeztető erőviszonyokban a párton belül – és ebben Gyurcsány alulmaradna – nem elképzelhetetlen, hogy saját pártot alapítana. Ehhez kiváló hátországot biztosítana számára az általa létrehozott Demokratikus Koalíció Platform és a többnyire Gyurcsány elkötelezett híveiből álló Demokrataikus Charta.

A Gyurcsány-párt létrejötte természetesen kedvezőtlenül hatna az MSZP népszerűségére, mert bár nem tudni, számszerűen hányan vannak a volt kormányfő hívei, az biztosnak tűnik, hogy egy részük továbbra is MSZP-szavazó. Egyelőre azonban úgy látszik, Gyurcsány Ferenc a Magyar Szocialista Párton belül képzeli el a saját jövőjét. A kérdés csak az, hogy milyen szerepben.

Jön a Technokrata Párt?

Rendszeresen felröppen egy másik korábbi miniszterelnök visszatérésének lehetősége is: természetesen Bajnai Gordonról van szó. Az elmúlt hetek híre, miszerint Bajnai az Egyesült Államokba költözik, ezt cáfolni látszott, de a korábbi kormányfő nemrég tudatta a nyilvánossággal, hogy csupán két hónapig oktat a neves Columbia egyetemen, utána visszatér Magyarországra.

Bajnai Gordon pártalapítása mellett két dolog szól: az első, hogy sokkal kevésbé diszkreditálódott az elmúlt években, mint elődje, és a Bajnai általa bevezetett válságkezelő intézkedések nehezen nevezhetők egyértelmű kudarcnak, legalábbis a makrogazdasági adatok szerint. A második, hogy Bajnai Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszterrel, Balázs Péter ex-külügyminiszterrel és korábbi kabinetfőnökével, Szigetvári Viktorral Haza és Haladás néven közpolitikai alapítványt hozott létre, ami akár egy pártalapítás előzménye is lehet.

Arra, hogy Bajnainak nem áll szándékában vagy lehetőségében új pártot létrehozni, szintén két jel utal: egyrészt a volt miniszterelnök mostanában meglehetősen passzív a politikában, és Oszkó Péter is leginkább blogján foglalkozik közélettel. Másrészt Bajnai mögött egyelőre nincsen olyan aktivitású és erejű szervezet, ami egy sikeres párt elindításához szükséges. Természetesen ez változhat, amint deklarálják a politikai célokat – ha a volt kormányfő egyáltalán komolyan fontolgatja a visszatérést.

Egy jövőben megalakuló Bajnai-párt nagyobb mederből „meríthet” szavazókat, mint egy esetleg Gyurcsány-párt, hiszen Bajnai sokkal kevésbé megosztó és ideologikus személyiség, mint elődje. Ez utóbbi egyébként nem csak előny lehet a politikában: 2009-ben Bajnai Gordon ügyesen adta el magát „szakértőként”, azonban pártot alapítva nem lehet kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozni: el kell döntenie, hogy milyen ideológiát képvisel társadalompolitikában. Ennek megfelelően pedig akár a Fideszből kiábrándult, mérsékelt jobboldali szavazótábort is megszólíthatná egy Bajnai-párt.

...vagy inkább a civilek?

Múlt héten bontogatta először zászlaját az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” nevű Facebook-csoport szervezői köre – illetve annak egy része, a Negyedik Köztársaság (4K!) nevű szervezet, amely korábban elsősorban utcai performanszokkal hívta fel magára a figyelmet. Istvánffy András az Indexnek adott interjúban egy „svéd típusú, zöld beütésű szociáldemokrata párt” megalakításának lehetőségét fontolgatta. Kérdés, hogy megalakulása esetén egy ilyen politikai erő miben fog különbözni az LMP-től.

A Lehet Más a Politika ugyanis hivatalosan kerüli önmeghatározására a „baloldali” jelzőt, de a párt programját olvasva egyértelmű, hogy társadalom- és gazdaságpolitikájában éppen egy „zöld beütésű szociáldemokrata” pártról van szó. És bár a „4K!” mozgalom vezetője nyilatkozatában leginkább a szabadelvű gondolatot hiányolja, párttá alakulásuk esetén az LMP szavazói is potenciális célcsoportnak számíthatnak majd.

Vagy nem. Ugyanis a sajtószabadságért rendszeresen tüntetők között – bár van átfedés az LMP szavazótáborával – jelentős számban találhatók a 2006-ban az MSZP-SZDSZ koalíciót támogató, később kiábrándult választók is. Tehát egy ilyen pártnak, amennyiben képes széthúzások nélkül, professzionálisan megszerveződni, nagy esélye lehet a jelenlegi bizonytalanok táborából voksokat gyűjteni.

Ugyanakkor minden új politikai erőre igaz, hogy az elhatározás és a megvalósítás közötti út ugyancsak rögös. Nemcsak a pénzt, de a megfelelő tömegbázist, kommunikációt és a hivatalos „indulás” időpontját is jól kell megválasztani ahhoz, hogy egy politikai szervezet sikerrel vegye az első akadályokat. Aztán következik a többi.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!