A sugárszennyezettség már Budapestet is elérte

Az eső ránk mossa a radioaktív piszkot

A 2011. március 11-ei földrengésben megrongálódott fukusimai atomerőműből kiszabadult radioaktív felhő két hete Izlandot érte el először, majd megemelkedett sugárzási értéket mértek szinte egész Európában. Budafokon tízszeres növekményt regisztráltak.

2011.03.30 19:46ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés sújtotta fukushimai atomerőműből kiszabaduló radioaktív felhő a magas légkörbe kerülve eljutott egészen Európáig, így Magyarországra is, ugyanis 19 nappal a baleset után a radioaktív jód szokásos értékének 5-10-szeresét mérték Budafokon, míg a pozsonyi csapadékban a szokásos sugárzási érték 500-szorosát mutatták ki.

A Budafokon mért növekmény a sugárbiológusok szerint éppen csak kimutatható mértékű, még csak az egymilliomod részét sem éri el annak, mint amit a diagnosztikai eszközökben használ a mai orvostudomány.

Egy biztos, az eső általában is nagyban hozzájárul a radioaktivitás mértékéhez, most sem volt másképp: Pozsonyban is a csapadék mosta ki a légkörben terjedő radioaktív részecskéket, amelyek még ott sem jelentenek veszélyt; a háttérsugárzás sem nőtt.

A fukusimai erőműnél azonban több mint háromezerszeresét mérték a sugárszennyezettségnek a tengervízben, a sérült reaktorból ugyanis az óceánba áramlik a hűtéshez használt sugárfertőzött víz.

A NAÜ által és az ECURIE (az Európai Unió nukleáris és radiológiai balesetek során alkalmazandó gyorsértesítési rendszere) hálózaton közzétett információk alapján, a következő jód aktivitás-koncentráció mérési adatok állnak rendelkezésre Európából. A táblázatban a mérőhelyeken mért maximum értékek láthatók a mérések időpontjának megjelölésével.

Forrás: NAÜ

Az adatok összhangban vannak a magyarországi állomások mérésivel. Az adatok alapján összegezve elmondható, hogy az európai állomások 2 és 530 mikroBq közötti radioaktív jódot észleltek köbméterenként a levegőmintákban. (Meg kell jegyezni, hogy az alsó érték a kimutathatósági határ.) A mintákban cézium megjelenését pedig csak egy-egy állomás jelezte.

A koncentráció értékekből számítható dózisteljesítmény a természetes sugárterhelésből származó dózisteljesítménnyel összehasonlítva rendkívül kicsi (<ezred része), semmilyen kockázattal nem jár sem az emberekre, sem a környezetre nézve – állítja az Országos Atomenergia Hivatal.

Korántsem bíztató a sérült blokk állapota - Forrás: asahi.com, 2011.03.29.

A Fukusima Daiichi atomerőmű 1. blokkja melletti aknában talált vizet a telephelyen található radioaktív hulladék tárolóba tervezik átszivattyúzni. Az elvégzett analízis alapján ez a víz nagyságrendekkel kevesebb radioaktív jódot és céziumot tartalmaz, mint a turbinacsarnokban található közeg.

A NAÜ hivatalos közlése szerint az erőmű közelében, a kibocsátási pontnál a március 26-i csúcs óta jelentősen csökkent a tengervízbe került, oldott radioaktív anyag koncentráció. Nem hivatalos japán hírügynökségi források (Kyodonews) azonban újabb erőteljes növekedésről számoltak be március 30-án.

Szennyezettek többek között a leveles zöldségek, a tej és a víz is - Fotó: asahi.com, 2011.03.30.

Március 28-tól kezdődően két újabb ponttal egészítették ki az erőmű körüli tengervíz mintavételi hálózatot. A március 28-i, az erőműtől 30 km-es távolságban vett mintákban újra megnövekedett az oldott radioaktív anyag koncentráció, ez valószínűleg a március 26-i nagyobb kibocsátás eredménye, megjelenése a távolabbi vizekben.

A japán élelmiszerbiztonsági hivatal közzétett egy 30 oldalas, japán nyelvű dokumentumot, ami az élelmiszerekben található radioaktivitás kezelésének alapelveit tartalmazza.

Az atomerőművi balesetek során az egészségügyi kockázatot jelentő fő izotópok a radioaktív cézium és a radioaktív jód. A radioaktív jód felezési ideje 8,04 nap - ez azt jelenti, hogy mintegy 3 hónapon belül szinte az összes kibocsátott radioaktív jód eltűnik a környezetből. A Cs-137 felezési ideje 30 év, emiatt a kihullott radioaktív anyag mennyiségétől függően bizonyos területeken környezeti sugármentesítés válhat szükségessé (pl. a mezőgazdaságban, vagy az erdészetben, stb.)

A radioaktív jódtól származó belső sugárterhelést, azaz a radioaktív jódizotópok felvételét a pajzsmirigybe meg kell előzni a pajzsmirigy-károsodás elkerülése érdekében. Ehhez - különösen a 0-18 éves korcsoportban - jódtablettát (KI) kell bevenni a nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási tervezési kritériumok szerint. Ha radioaktív kihullás történik, a friss leveles zöldségek (pl. saláta, káposzta, petrezselyem) fogyasztását meg kell tiltani. A helyileg termelt tej és tejtermékek fogyasztását is tiltani kell és helyette import termékeket, a csecsemőknek pedig bébiételt kell fogyasztani.

Mivel a jódtabletták bevételének szükségességéről csak a hatóságok dönthetnek a baleseti szituáció – s a helyi sugárzási viszonyok – értékelése után, így a jódtablettákat nem szabad bevenni egyéni kezdeményezésre vagy félelemből – figyelmeztet az ÁNTSZ.

A jódtabletták - a jódizotópokon kívül - nem védenek a testen kívülről érkező sugárzás ellen vagy egyéb radioaktív anyagok ellen.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.