"Történelmi jóvátétel az alkotmányozás"

Abortusz az alkotmányban: a koncepcióban nincs teljes tilalom

Nem járna az abortusz teljes tilalmával, ha bekerülne az új alkotmányba az emberi élet fogantatással kezdődő védelme.

_{2011.01.20 13:17}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

"Megfelelő, gondos kimunkálás"

A kereszténydemokrata Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke egy csütörtöki konferencián azt hangsúlyozta, hogy most van lehetőség a végleges alkotmány megalkotására, Pozsgay Imre pedig az alkotmányozás adta történelmi igazságtételről beszélt.

Az Salamon László szerint is kétségtelen, hogy ha bekerül az új alaptörvénybe az a rendelkezés, amely szerint minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg, akkor a magzati élet feletti döntés a továbbiakban megszűnne puszta önrendelkezési kérdés lenni, de - mutatott rá - nem járna az abortusz teljes tilalmával.

Az alkotmányozás időtartamát rövidnek tartó véleményekre a politikus úgy reagált: másfél évről van szó, hiszen 2010 nyarán állt fel az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, az új alaptörvény és a kidolgozandó kétharmados törvények pedig 2012. január 1-jén fognak hatályba lépni. Megfelelő, gondos kimunkálásról van szó - mondta.

Salamon László beszédében mindemellett számos, az új alkotmány koncepcióját ért bírálatra is válaszolt. A "kisebb" alkotmány elvével kapcsolatban hangsúlyozta: ennek célja a legfontosabb alkotmányjogi szabályok emelkedett, tömör megfogalmazása és alaptörvényi megjelenítése, valamint az új alkotmánynak az azon kívül elhelyezhető részletkérdésektől való mentesítése.

"Ez az alkotmány tekintélyének és tiszteletének érdekében fontos, egyszersmind eszköz arra, hogy az alkotmányt erodáló gyakori alkotmánymódosításokat elkerüljük" - tette hozzá, megjegyezve, hogy a garanciális jellegű részletkérdéseket kétharmados, sarkalatos törvényeknek kell tartalmazniuk.

Közölte: a koncepció szerint a preambulum mértéktartóan utalna majd a nemzeti és történelmi értékekre, és megjelenítené azt a szabadságeszmét is, amely alatt Salamon László a "nemes történelmi liberalizmust" érti.

"Most van lehetőség a végleges alkotmány megalkotására"

Azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány a házasságot csak a férfi és a nő életközösségének intézményeként ismeri el, a KDNP-s képviselő úgy fogalmazott: ezt vállalják, a "dicsőség" viszont nem az övék, ugyanis ennek kimondásával "megelőzött minket az Alkotmánybíróság".

Azzal a passzussal kapcsolatban, amely szerint az államfő jogosult lenne az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja, Salamon László elmondta: "házon belül" is vita folyik erről, az ő meggyőződése szerint azonban az államfő kivételes parlamentfeloszlatási joga nem feszíti szét a parlamentáris forma kereteit.

Megjegyezte, arról a passzusról is vita van "házon belül", amely szerint az alaptörvény csak akkor lenne módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával döntene. A kereszténydemokrata politikus viszont úgy látja, ez az alkotmány stabilitásának biztosítását szolgálja, és a nemzetközi gyakorlatban is ismert.

A Batthyány Lajos Alapítvány által szervezett Erkölcs és politika az alkotmányozásban című konferencia nyitóbeszédében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy most van lehetőség a végleges alkotmány megalkotására.

Pálinkás József emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban arra kérte néhányukat, hogy személyes tanácsadóiként mondják el véleményüket a készülő alkotmánnyal kapcsolatban. Az MTA elnöke közölte, ezt többen megtették szóban és írásban is. Ezek az új alkotmány részleteire vonatkoznak, az igazán nagy feladat azonban akkor kezdődik, amikor az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által letett alaptörvény-koncepció alapján elkészül a kodifikált normaszöveg - tette hozzá.

Pozsgay: az alkotmányozás történelmi jóvátétel

A szintén felszólaló Pozsgay Imre úgy fogalmazott: "az alkotmányozás egy történelmi jóvátétel is: nemcsak a haza visszaszerzésének eszköze, a prédává vált ország visszaszerzésének eszköze, hanem történelmi igazságtétel is, amennyiben a megszakadt magyar jogfolytonosságot is helyre lehet állítani".

A Németh-kormány egykori államminisztere, akit Orbán Viktor kért fel - mások mellett - az új alkotmány koncepciójának kidolgozására, a rendezvényen hangot adott azon véleményének is, hogy az államnak szavazati jogot kellene adnia a magyar állampolgárok számára, akárhol is éljenek.

Hangsúlyozta, az alkotmányozás előkészítésében nemzeti konzultációra van szükség, a parlamentnek alkotmányozó nemzetgyűléssé kell majd átalakulnia, majd ezt követően vissza kell lépnie a saját hétköznapjaiba.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!