"Nem szerencsés állást foglalni"

Fehér zaj: Kenedi panaszkodik, Rétvári lepleket rántana le

Kenedi János szerint a kormányszervek megalakulása óta nem hagyták dolgozni az általa vezetett múltfeltáró bizottságot.

_{2010.12.20 11:33}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A történészt a testület megszüntetése nem érte váratlanul, a döntést a tudományos kutatás korlátozásaként értékeli, azt pedig, hogy az egykori megfigyeltek hazavihetnék a róluk szóló ügynöki jelentéseket, abszurdnak tartja.

Logikus lépés - így minősítette Kenedi János az MTI-nek azt a csütörtökön megjelent kormányrendeletet, amely az általa vezetett, az egykori állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó mágnesszalagok adatainak hiánytalan feldolgozását felügyelő háromtagú civil bizottság megszüntetéséről döntött.

A történész elmondta: a kabinet lépése nem lepte meg, szerinte az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása és a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami kezelésbe vétele után várható volt, hogy a kormány idővel az "ismeretmegvonás", a tudományos kutatás korlátozásának eszközéhez nyúl.

"A jogállamból a diktatúrába vezető úton ez a közlekedési szabály" - fogalmazott. Kenedi János ugyanakkor abszurdnak nevezte, hogy egy ugyancsak csütörtökön megjelent kormányhatározat alapján az előző rendszerben megfigyeltek nemcsak betekintést nyerhetnének a róluk írt ügynöki jelentések "eredeti példányaiba", hanem haza is vihetnék azokat.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ezt azzal indokolta, hogy az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat a jogállam nem őrizheti; a kabinet szándéka szerint az emberek maguk dönthetik el, hogy az iratokat elteszik, megmutatják unokáiknak, nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik.

Kenedi János szerint a kormány ezzel szembeállítja az információs önrendelkezési jogot a tudományos kutatás szabadságával, amely a múlt rendszer megismerését, működésének megértését szolgálja. Hozzáfűzte: az áldozatok adatainak védelme eddig is biztosított volt, így hamis az az érvelés, amely az ő jogaikra hivatkozik.

A történész beszélt arról is, hogy ha a kormány valóban engedélyezi a titkosszolgálati iratok magánkézbe adását, azzal úgyszólván bűncselekményre bújt fel. Törvény tiltja ugyanis, hogy bárki akár csak egy újságoldalt hazavigyen, mondjuk az Országos Széchenyi Könyvtár Hírlaptárából, vagy a Magyar Országos Levéltár iratait rongálja - indokolta álláspontját.

Feltette a kérdést: ha az állam valóban nem vállal felelősséget a nem jogállami keretek között keletkezett iratokért, miért őrzi a közgyűjteményeket, a monarchia időszakából származó dokumentumokat? Kenedi János szólt arról is, hogy az általa vezetett civil szakértői bizottság a kormányszervek folyamatos akadályozása miatt nem tudta elvégezni feladatát.

Bajnai Gordon miniszterelnök tavaly áprilisban háromtagú bizottságot kért fel Kenedi János vezetésével arra, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer - 1944 és 1990 között tevékenykedő - hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, 18 mágnesszalagon található információk feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd végül a titokminősítés alól feloldott történeti források levéltárba adását.

Ezzel kapcsolatban Kenedi János közölte: a Nemzetbiztonsági Hivatal mindvégig vonakodott attól, hogy eleget tegyen a Bajnai-kormány rendeletének, és a kormányváltás óta sem történt előrelépés a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtésében.

"Egyszerűen nem hagytak bennünket dolgozni" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ezt abban a jelentésben is leírja majd, amelynek elkészítésére tizenöt napot szabott számára a kormány csütörtöki rendelete. Elmondta, hogy a mágnesszalagokon található H-jelzetű (hálózati) nyilvántartást kinyomtatták, és ezután az adatok rendezése, majd a titkosítás felülvizsgálata következhetett volna. Ez azonban a bizottság megszüntetésével feltehetően már nem történik meg, miként a G-jelzetű (célszemélyi) és a központi kémelhárítási adattár feldolgozása sem.

Rétvári: nem szerencsés Kenedinek állást foglalni

Rétvári Bence a történész állításaira reagálva kiemelte: a tudományos megismerés továbbra is biztosított lesz, a beszervezők, megfigyelők anyagait korlátlanul, a megfigyeltekre vonatkozó adatokat a jogsérelmet szenvedettek önrendelkezési jogának figyelembe vétele mellett lehet kutatni majd.

Az államtitkár szerint Kenedi János elismeri, hogy a Bajnai-kormány csak látszatintézkedésként hozta létre a civil bizottságot, mert a munkájához szükséges segítséget nem biztosította.

Azzal kapcsolatban, hogy Kenedi Jánost a kabinet lépése nem lepte meg, s szerinte az AB jogkörének csorbítása és a magánnyugdíj-pénztárak állami kezelésbe vétele után várható volt, hogy a kormány idővel "az ismeretmegvonás", a tudományos kutatás korlátozásának eszközéhez nyúl, az államtitkár azt mondta, nehéz történettudományos érvet találni amellett, hogy miért helyezi magát a bizottság az alkotmánybírósággal és a kötelező magánnyugdíj-pénztárakkal egy tekintet alá.

"Szerintem nem szerencsés, ha egy elvileg a politikától független, tudományos civil bizottság elnöke ebben a minőségében aktuálpolitikai kérdésekben foglal egyértelműen állást, mert ezzel beismeri a bizottság működésének politikai elfogultságát" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

A csütörtökön megjelent kormányrendelet értelmében az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!