Vita az Országgyűlésben

Elkaszálták az Alkotmánybíróságot Lázárék

Éles vita alakult ki kedden az Országgyűlésben a 98 százalékos különadóval összefüggő, Lázár János-féle javaslatok záróvitájában.

_{2010.11.16 12:39}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A parlamentben mindhárom ellenzéki párt képviselője éles bírálatot fogalmazott meg az alkotmány, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosításával, valamint a 98 százalékos különadóról szóló javaslattal kapcsolatban, amelyeket kormánypárti képviselők - közte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - jegyeznek.

Az MSZP-s Lamperth Mónika azt ígérte, ha pártja többségbe kerül, lesz a kezükben alkotmányos eszköz, akkor visszaállítják az Ab teljes jog- és hatáskörét.

Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint van valami báj abban, hogy pontosan 92 évvel azután tárgyalja a Ház a "jogállamiságot megcsonkító törvénycsomagot", hogy kikiáltották az első köztársaságot a Kossuth téren.

Novák Előd (Jobbik) egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánymódosításhoz benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványban rossz helyre került egy névelő, amely szerint az Ab tagjai nem lehetnek tagjai "a pártnak".

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: "bebizonyítjuk a választópolgároknak, hogy Magyarországon becsületesen jobban megéri élni, mint huncutkodni".

Az alkotmánymódosításhoz benyújtott zárószavazás előtti módosítási javaslat a vita után megkapta a kétharmados többséget, igennel a kormánypártok voksoltak, nemmel az MSZP és az LMP szavazott, a Jobbik tartózkodott. Az előterjesztés végszavazása a Fidesz és az MSZP kérésére név szerint zajlik.

Szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre

Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság (Ab) a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután - így döntött az Országgyűlés kétharmados többsége kedden.

A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással - az MTI számításai szerint 261 igen szavazattal - az alkotmány módosítását, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.

A módosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a közszférában dolgozókra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadót öt évre visszamenőleg kelljen megfizetni.

Elfogadta a Ház a különadó új szabályait

A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára.

Az Országgyűlés kedden 304 igen és 58 nem szavazattal - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.

Ennek értelmében a különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványával még több ponton módosították a különadó szabályait: beemelték például a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető. A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adó- és járuléktörvényeket

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfodadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben.

Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni.

A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz.

A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.

A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től. A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!