Nem lesz fenntartható?

Kopits György: Óvatos büdzsé hosszú távú bizonytalanságokkal

A 2011-es büdzsé - szűken interpretálva - egy óvatos költségvetés, a Költségvetési Tanács számításai szerint akár a tervezettnél is alacsonyabb lehet a hiánya. A minősége és a finanszírozása ugyanakkor valószínűleg nem teszi majd fenntarthatóvá.

2010.11.15 11:48ma.hu/duna tv
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezt nyilatkozta Kopits György közgazdász, a Költségvetési Tanács elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap este.

Kopits György úgy látja: a magán-nyugdíjpénztárak bevételeinek és vagyonának költségvetési kiadásokra való felhasználása nehezebbé teszi a magyar költségvetés fenntarthatóságát. Egyik probléma, hogy nem tudni pontosan: milyen ütemben és mire költi el az így keletkező többlet bevételt az állam; ezt sem az ideiglenesen az állami kasszába átirányított járulékok, sem az állami rendszerbe visszalépők által hozott vagyon esetében nem lehet pontosan tudni – hangzott a kritika.

A másik meglepetés számukra az volt – amiről korábban a gazdálkodó szervezetek és a Költségvetési Tanács sem tudott -, hogy az úgynevezett válságadók 2014-ig fennmaradnak majd – mondta Kopits György.

A kormányzati bejelentés szerint a válságadók megszűnnek 2013-ban és más formában kéri a kabinet a jelentős cégek hozzájárulását a közteherviseléshez – hangzott a Heti Hírmondó közbevetése. Erre Kopits György úgy reagált: a bevételek ott vannak a büdzsé tervezetében, ezek megérdemeltek volna "legalább egy oldal magyarázatot" a Költségvetési Tanács szerint.

Miben és hogyan változtatná meg a jövő évi büdzsét a Tanács, ha erre lehetősége lenne? - kérdezte a Duna Televízió.

“2011-re nézve nagyon óvatos, azt követően viszont nem óvatos, és sok kérdőjel van benne” - mondta Kopits György a költségvetés tervezetéről. Megjegyezte: a Tanács elnökeként nincs véleménye arról, hogyan kellene változtatni a költségvetésen; legfeljebb felhívhatja a figyelmet arra, milyen veszélyekkel kell szembenéznünk a következő években a büdzsé kapcsán.

Azt viszont megjegyezte: hiányolják a Tanácsban a kormányzat részéről azokat a tartós intézkedéseket, amelyek javíthatnák Magyarország költségvetési egyenlegét.

Ugyancsak a jövő évi büdzsét elemezte a Heti Hírmondó stúdiójában Lambert Gábor a Figyelő szerkesztője és Weinhardt Attila, a Portfolio.hu című internetes újság elemzője.


Lambert Gábor szerint Kopits György és a Költségvetési Tanács álláspontja a lényeget érintette, mivel saját meglátása szerint is költségvetés fenntarthatóságával vannak problémák.

"A külföldi visszhangokból is elsősorban ez köszön vissza: a költségvetési hiánycél jövőre tartható lesz, és meglehet, a nemzetközi környezetben valószínűleg jól is fog mutatni. Csak az a nagy kérdés, hogy 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben mi lesz majd?” - szögezte le Lambert Gábor. Weinhardt Attila megjegyezte: egyetért azokkal, akik szerint a jövő évi költségvetéssel a hiánycél szempontjából nincs probléma.

“Az a probléma, hogy szerkezetileg hogyan, milyen intézkedésekkel próbálja ezt elérni a kormány; és a következő évekkel kapcsolatos kockázatok a dominánsak a büdzsé tervezetében” - érvelt az elemző. Nézete szerint a költségvetésbe épített jelentős adócsökkentések tartós egyensúlyrontó hatással bírnak. Ellensúlyozásukra csak átmeneti intézkedéseket tett a kormány – bevezette a válságadókat, illetve elvonja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket; utóbbi pontos felhasználási terveit pedig még most sem látni - mondta az elemző.

Ötszázharminc milliárd forintot elköltenek jövőre
a magán-nyugdíjpénztári átlépők áthozott vagyonából, de mi követi ezt a további években? - tette fel a következő kérdést az elemző. Valóban az államadósság csökkentésére fordítja-e a kormány ezeket a pénzeket, vagy a következő évek nyugdíjkassza-hiányát "tömködi be vele"?

“A költségvetési javaslat mellékleteiben található kivetítésekben a kormányzat most mind a két célt feltünteti – de ez közgazdaságilag lehetetlen” - mondta Weinhardt Attila.

A válságadókat követő új típusú vállalati hozzájárulások kapcsán Lambert Gábor megjegyezte: teljesen mindegy, hogyan nevezik majd azokat, a hangsúly az elvonáson van.

Az pedig már konkretizálódik, hogy a jelenlegi elvonások felével kell még további két három-évig számolnia az érintett vállalatoknak. Mégpedig a magyar gazdaság húzó szektoraiban. “Ennek talán a jövőre nézve is lesznek következményei. A külföldi elemzők és a Költségvetési Tanács is azzal számol, hogy ezt az érintett vállalatok megpróbálják áthárítani a lakosságra.

Jövőre számohatunk gázár-emeléssel, kérdés, hogy egy számjegyű tud-e maradni, vagy két számjegyűbe csúszik át” - mondta Lambert Gábor.

A Figyelő szerkesztője kérdésre válaszolva megjegyezte: elég nagy tartalékkal tervezett a kormány jövőre. Tehát ha a magán-nyugdíjpénztári tagok kilencven százaléka nem is lép vissza az állami rendszerbe, mint ahogy azzal Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter számol, még akkor is van egy jelentős puffer a költségvetésben.

Lambert Gábor szerint a visszalépők aránya reálisan 40-50 százalék lehet majd. Ám ahhoz, hogy tudni lehessen, ez az átlépési arány elég bevételt hoz-e a büdzsé számára, előbb azt kellene tudni, mihez kezd az átlépők pénzével a kabinet, az hogyan épül be a költségvetésbe, illetve abba a tervezett egyensúlyi alapba, aminek a részleteiről még semmit nem tudunk – szögezte le a Figyelő szerkesztője.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.