Békében, méltóságban ünnepeltünk.

Képözön: Obama is megemlékezett '56-ról

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint minden európai normát alulmúlt az, ami 2006. október 23-án történt. Az 1956-os forradalom 54. évfordulója alkalmából külön üzenetben üdvözölte a magyar népet szombaton Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke.

2010.10.24 13:31MTI/ma.hu/képek: ma.hu - MTI

Az államfő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában kiemelte azt is: a teljes elégtétel az emberek számára az lehet, hogy ismét békében, nyugodtan, méltóságteljesen ünnepelhetjük 1956. október 23-át.

A köztársasági elnök elmondta: meg sem fordult a fejében, hogy tizennégy évesen részt vegyen az 1956-os harcokban, október 23-án éppen egy edzésről ment hazafelé, amikor meglátta a Bem tér felé tartó tömeget, elment velük egy darabon, de amikor látta, hogy mennek a Parlament felé jobbnak látta megfordulni és hazamenni.

Hozzátette: neki a megbeszélt időpontra mindig otthon kellett lenni, hiszen még kisfiú volt, s úgy is kezelték a szülei.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja fontosnak, hogy tisztázódjon, mi is történt 2006. október 23-án, azt felelte: a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás is "végzi a dolgát" ebben az ügyben.

Ami akkor történt, az minden európai normát alulmúlt, hiszen akkor a rendőrök éppen azokat támadták meg brutálisan, akik a forradalom ötvenéves évfordulójára akartak akkor emlékezni - jelentette ki, majd hozzátette: még mindig nincsenek teljesen kárpótolva a sérültek. Véleménye szerint a teljes elégtétel az emberek számára az lehet, hogy ismét békében, nyugodtan, méltóságteljesen ünnepelhetik 1956. október 23-át.

Csík János, a Csík zenekar vezetője énekel az 1956-os forradalom és szabadságharc 54. évfordulója alkalmából a budapesti Kossuth téren megrendezett Szabadság koncerten (fotó: MTI)


Schmitt Pál az interjúban szólt a magyarországi uniós elnökség egyik célkitűzéséről, a Duna-stratégiáról is.

Mint mondta, ez a terv 11 országot fűz össze, és a terv nemcsak magában a Dunában, hanem egyebek közt a környezet védelmében, a fenntartható fejlődésben, az ivóvíz minőségében is gondolkodik. A vörösiszap-katasztrófa kapcsán rádöbbentünk, hogy milyen időzített bombák vannak körülöttünk - hangsúlyozta a környezet védelmének egy másik aktuális kérdésére is kitérve.

Az államfő közölte: nagyra becsüli a kormány határozottságát abban, hogy hogyan kezeli Magyarország súlyos eladósodottságát.

A kormány azt képviseli, hogy lyukakat ne tömködjünk, újabb hiteleket ne vegyünk fel csak azért, hogy hiteleket tudjunk visszafizetni, hanem teremtsük meg azt a feltételrendszert, amelynek hatására a növekedés beindulhat - fogalmazott. "Mindennek az alfája és az omegája az, hogy tudjunk munkahelyeket teremteni" - tette hozzá. Mint rámutatott, a kormány azok válláról vesz le terheket, akik az embereknek kenyeret adnak: a kis- és középvállalkozásokról. Úgy látja, a törvények "kellő felelősséggel" születnek a parlamentben - mondta el. Az államfő közölte: határon túli látogatásai egyfajta szimbolikát hordoznak magukban, annak jelzései, hogy két szomszédos nép a legmagasabb szinten is ápolja a jó kapcsolatot. Példaként említette meg, hogy Romániával alapvető érdeke Magyarországnak a jó kapcsolat, hiszen a két ország földrajzilag, fizikailag és mindenféleképpen egymásra van utalva.

Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen remény van a székely autonómiára, az államfő azt válaszolta: romániai útja során Traian Basescu elnöknek szóba hozta a magyarság helyzetét, az anyanyelven történő oktatás kérdését, a Duna-stratégiát és az autonómia kérdését is.

Az államfő közölte: máshol is van autonómia, nem elszakadást akarunk, hiszen ezen már messze túl vagyunk, hanem az önrendelkezésnek egy elérhető legmagasabb fokát. Ezt részben felülről, tárgyalások után kell kérni, részben pedig az összefogás, az erő mutatása révén alulról kell kiharcolni - mondta.

"A nyelvünk a nemzeti összetartozásunk legfontosabb eleme, a magyar identitás része, ezt valahol megtiltani, az sokkal jobban fáj, mintha bármit megtiltanának nekünk" - hangsúlyozta az államfő a szlovák nyelvtörvényre utalva.

Résztvevők hallgatják a kormányfő beszédét az 1956-os forradalom és szabadságharc 54. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen a Parlament épülete előtt (fotó: MTI)


Schmitt Pál szerint Magyarország abban érdekelt, hogy minden vele szomszédos ország az Európai Unióhoz tartozzon, lépjen be a NATO-ba, és ez a sokat szenvedett térség is a béke, a demokrácia és az együttműködés övezete legyen. Hozzátette: ilyen szempontból Magyarországnak segítenie kell, hogy Szerbia is az unió tagja lehessen, de "nekünk is lesz kérésünk, talán éppen az autonómia kérdése vetődik fel az ott élő magyarok részére".

Beszélt arról is, hogy az emberek becsben tartják, ha a köztársaság első embere valahol jelen van. Mint mondta, "a lelkesedés viszi", ezért igyekszik minél több emberrel találkozni.

Obama is üdvözlete a pesti srácokat, megemlékezések a határon túl

A határon túli magyarság előadásokkal, kulturális rendezvényekkel, kiállításokkal, fáklyás felvonulással és koszorúzásokkal emlékezett az 1956-os forradalomra.

A Fehér Ház által az MTI washingtoni irodájához eljuttatott üzenetében az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a magyar nép zsarnokság elleni harca nem 1956 októberében kezdődött, és nem is akkor fejeződött be.

A magyar forradalom hosszan tartó hatásai egész Kelet-Európában előrevitték a szabadság ügyét, eljuttatva a szabadság fényét az elnyomás legsötétebb szegleteibe - értékelte Barack Obama "Az évforduló alkalmából elismeréssel adózunk Magyarország szuverén nemzetként megtett útja, valamint a népeink és országaink között kialakult kötelékek előtt" - hangsúlyozta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is rendíthetetlen barát és megbecsült NATO-szövetséges.

Snagovban - Nagy Imre egykori fogságának színhelyén - Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet megkoszorúzta a mártír miniszterelnök szobrát Budai Richárddal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bukaresti szervezetének elnökével és a román forradalmárok szövetségének delegációjával együtt - jelentette Garzó Ferenc, az MTI bukaresti tudósítója.

Csíkszeredában vándorkiállítás nyílt Forradalom és szabadságharc címmel. Az emlékezők koszorúzáson vettek részt az 1956-os kopjafánál, a Kalász negyedi temető előtti téren.

Ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra került sor a Gloria Victis emlékműnél is a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének a szervezésében.

Este a Csíki Kamarazenekar ünnepi koncertet ad a református templomban. Kovásznán író-olvasó találkozót rendeztek, amelynek meghívottja Oláh János József Attila-díjas költő, író, a Magyar Napló főszerkesztője volt.

Ezt követően az 56-os emlékműnél ünnepséget tartottak. A rendezvényt a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület Ignácz Rózsa Irodalmi Klubja és a Székely Nemzeti Tanács szervezte.

Felvonultak a Gój motorosok is - kattintson a képekért!


Sepsiszentgyörgyön koszorúzás volt a Szalai Attila-emléktáblánál, a városházán lévő emléktáblánál, az Erzsébet parkban elhelyezett kopjafánál, a Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található 56-os emlékműnél. Ez utóbbi ünnepi műsor helyszíne is volt, amelyen beszédet mondott Antal Árpád polgármester, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, továbbá a Volt Politikai Foglyok Szövetségének és a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének a képviselője.

A Székely Nemzeti Múzeumban levetítették a Biszku Béláról szóló Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet. A rendezvényt Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság közösen szervezte. Székelykeresztúron ökumenikus istentisztelet keretében emlékeztek a forradalomra a római katolikus templomban. Az emlékezők gyertyás felvonuláson is részt vesznek, a római katolikus templomtól a millenniumi emlékműig vonulnak.

Koszorúzást rendeztek a millenniumi emlékműnél, ezt követően a helyi Petőfi Általános iskola megemlékező műsorára került sor. Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs Megyei Szervezete megemlékező ünnepséget szervezett. A rendezvény keretében Asztalos István, Varga Lajos és Pállukács Hajnal tartott előadást.

Az est házigazdája Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke. Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának belső udvarában található emléktáblánál ünnepelték az évfordulót.

A résztvevőket Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte.

A kárpátaljai magyarság emlékünnepségét Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartották, és azon részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is - jelentette Varga Béla, az MTI tudósítója. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy 1956 októberének nagyszerű, tiszta forradalma és szabadságharca egy évszázadokra visszanyúló magyar történelmi folyamat huszadik századi fordulópontja volt, méltó az elődök elszántságához, méltó a magyarság szabadságharcos hagyományaihoz.

1956-ot példaként állítva összefogásra szólította fel a kárpátaljai magyarságot, különös tekintettel az október 31-i ukrajnai helyhatósági választásokra.

Tömegek helyett tudósítónk lézengő nézőket talált - nézze meg képriportunkat, kattintson a képre!


Mint hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság választási esélyeit jelentősen mérsékli az a tény, hogy ma megosztott, és több párt révén óhajtja elérni azt a képviseletet, amit valójában csak osztatlan erőként érhetne el.

A vajdasági magyarok Szabadkán tartottak megemlékezést - jelentette Marton András, az MTI belgrádi tudósítója. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arra emlékeztetett, hogy a nemzeti tanácsi választások a nemzeti elkötelezettség értékrendjének képviseletét erősítették meg. A politikus kifejtette, a nemzethez tartozás - noha nagyon fontos - passzív, verbális kinyilatkozás, "önmagunk vállalása".

A nemzeti elkötelezettség ennél több: cselekedettel alátámasztott érdekképviselet, tevőlegesség, áldozatvállalás, a kockáztatás bátorsága.

A Balassi Intézet közleménye szerint október 23-ra emlékeztek a külföldi magyar intézetekben is. Közel 25 országban tartottak megemlékezéseket.

A programokban neves magyar es külföldi előadók közreműködésével komolyzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, filmvetítések és irodalmi előadások szerepeltek. Megemlékezést tartottak Berlinben, Bécsben, Brüsszelben, Helsinkiben, Londonban, Moszkvában, Prágában, Varsóban, Szófiában, de még Új-Delhiben is.

Brassóban 1956 romániai elítéltjeiről emlékeztek meg

Az 1956-os forradalom jó ürügy volt a román kommunista hatalom számára, hogy befejezze mindazokat a kegyetlenségeket, amelyeket az erdélyi magyar értelmiségen 1945-ben nem sikerült végrehajtania - mondta a hétvégén Brassóban rendezett megemlékezésen Toró Tamás, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) brassói elnöke.

Az EMNT Brassó megyei szervezetének szombati ünnepségén Lay Imre, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) egykori titkára beszélt a forradalom erdélyi és brassói vonatkozásairól. (Az EMISZ 1956-ban alakult Brassóban ifjú diákokból és munkásfiatalokból, a kommunista rendszer titkosszolgálata, a Securitate 1959 teljesen felszámolta a mozgalmat - a tud.megj.).

Az előadások után a közönség Pongrátz Gergely, a Corvin-köz főparancsnoka által készített dokumentumfilmet tekinthette meg. Az ünnepi megemlékezésen sor került a Kovács Lehel István, EMNT ügyvezető elnök által szervezett, A kommunizmus és intolerancia áldozatai címet viselő tárlat megnyitására.

A 80 fénykép olyan Brassó megyei épületeket, emlékműveket mutatott be, amelyek Trianon óta áldozatul estek a nemzetiségek közötti intoleranciának, a román kommunizmusnak. A tárlatot követően megkoszorúztuk az 1956-os EMISZ-es elítéltek emléktábláját.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.