Nincsenek közös nevezőn

Árvíz, Vásárhelyi-terv, felelőtlen megnyilatkozások: egymást tromfolják a parlamentben

Az árvíz miatt kialakult rendkívüli helyzettel foglalkoztak a parlamenti frakciók képviselői napirend előtti felszólalásukban hétfőn a parlamentben. A kormány képviselője a Vásárhelyi-terv folytatását sürgette, a KDNP-s felszólaló hosszú távú vidékfejlesztési programokat szorgalmazott, az MSZP-s szónok pedig közölte, hogy szolidaritási akciót indítottak. A Jobbik szerint kiderült, hogy nem elegendő a honvédség létszáma, míg az LMP szónok a vízgazdálkodás áttekintését sürgette.

_{2010.06.07 16:08MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az első Orbán-kormány idején indított Vásárhelyi-terv folytatását szorgalmazta az árvíz elleni védekezés kapcsán Simicskó István, a honvédelmi tárca államtitkára hétfőn a parlamentben.

Simicskó István közlése szerint az új kormány a szükséges és lehetséges intézkedéseket azonnal meghozta, a védekezéssel összefüggő eddigi honvédségi költségek meghaladják a 103 millió forintot. A kereszténydemokrata politikus azt mondta, elemi csapás okozta vészhelyzet alakult ki, jelenleg 12 megye 265 településén folynak védekezési munkálatok, a legsúlyosabb a helyzet Borsod megyében, ahol 51 településen 3.560 embernek kellett otthonát elhagynia. Tájékoztatott arról is, hogy a honvédségi erők 4490 főt vontak be az árvízi védekezésbe, a munkálatokat 345 honvédségi technikai eszköz segíti; jelenleg 3088 kilométer hosszan van védelmi készültség a magyarországi folyókon, az eddigi honvédelmi költségek 103,2 millió forintra rúgnak. Utalva Magyarország földrajzi elhelyezkedésre, kiemelte, a védekezéshez a jövőben a határokon átnyúló összefogásra van szükség, és folytatni kell a Vásárhelyi-tervet. A kormány mindent megtesz, hogy az árvíz sújtotta emberekről gondoskodjon - hangsúlyozta.

Fidesz: jó az együttműködés a védekezésben érintett szervek között

Becsó Zsolt kiemelte: a folyók áradása miatt több helyen kritikus helyzet alakult ki, a kormány és az érintett védelmi bizottság között megalapozott szakmai együttműködés volt jellemző. Személyes tapasztalata, hogy az érintett szervek között is jó volt az együttműködés. A média a súlyának megfelelően kezeli a helyzetet - jegyezte meg, s hangsúlyozta: összefogással úrrá tudunk lenni a kialakult helyzeten.

MSZP: pénzügyi alapra van szükség az egyének és vállalkozások megsegítésére

Gúr Nándor olyan pénzügyi alapot szorgalmazott a kormány részéről, amely az egyes személyek és a vállalkozások talpra állását segítheti. Egy ilyen helyzetben át gondolni a jövő időszak teendőit, felmentést kell-e adni egyes közbeszerzési eljárásoknál. Kitért arra, hogy az MSZP szolidaritási akciót indított, s több, mint egymillió forintot gyűjtöttek össze az árvízkárosultak javára.

Hozzátette: köszönet jár mindenkinek, akik sokat tettek.

KDNP: hosszú távú vidékfejlesztési programokra van szükség!

Nagy Andor szerint hosszú távú vidékfejlesztési programok elindítására van szükség. A jövőben segítségnyújtást támogatandó KDNP frakció mindent megtesz az adományok áfájának eltörlése érdekében - jelezte.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy az embereket és a kormányt egyaránt próbatétel állítja a kialakult helyzet. Felidézte, hogy az előző Orbán-kormány idején is több alkalommal meg kellett az árvízzel küzdeni. Akkor sem hagyták, és most sem hagyják cserben azokat, akiket az ár- illetve belvíz sújt - szögezte le. Jobbik: a civil társadalom összefogása miatt nem lettek nagyobbak a károk Vona Gábor arról beszélt helyszíni személyes tapasztalataira hivatkozva, hogy ha a civil társadalom nem fogott volna össze, jóval nagyobbak lennének a károk. Az állam csődöt mondott a katasztrófahelyzetben - mondta, hozzátéve: ez nem a most alakuló kormány felelőssége, de neki kell megtalálni a kiindulópontot. A fosztogatás mindennapos, a károk óriásiak, a fertőzés veszélye is fennáll - tette hozzá a Jobbik elnöke.

Kitért arra is, hogy a honvédség létszáma nem elegendő, a felszerelése nem megfelelő, a nemzetközi missziókban való részvétel szükségessége pedig megkérdőjelezhető.

LMP: alapvetően át kell gondolni a vízgazdálkodást

Jávor Benedek kiemelte: alapvetően át kell gondolni a vízgazdálkodási szemléletet, struktúrát. Nem elég a Vásárhelyi-terv megvalósítását felgyorsítani, a tartalmát is át kell gondolni, ahogy a tájhasználatot is - hangsúlyozta. Aktívan fel kell lépni az éghajlatváltozás ellen - mutatott rá. Reményének adott hangot, hogy a vízgazdálkodás területén változás történik majd.

LMP: felelőtlen kormányzati megnyilatkozások

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy felelőtlenül nyilatkozott gazdaságpolitikai kérdésekben a fideszes Kósa Lajos és a kormányfő szóvivője, Szijjártó Péter. Szerinte Varga Mihály nyilatkozata csak részben tudott tiszta vizet önteni a pohárba.

Nem tudjuk, lesz-e és milyen mértékben adócsökkentés, a hiánycélt hogyan tervezik eközben tartani, s a hiánycsökkentés pontos helye sem megjelölt - sorolta kérdéseit. Jelentős adócsökkentésre, csak a nagy ellátórendszerek átalakításával lehet lehetőség, ők ezt nem tudják támogatni, s remélik a kormány sem ezt tervezi.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában arról beszélt, őket is meglepte, hogy nyolc év szocialista kormányzás után ekkora bizalomvesztés van a piacokon.

Azon van a kormány, hogy megoldást találjon, s ennek része a bürokrácia jelentős csökkentése. A kormány akciótervében szerepel még az adók és adónemek csökkentése is.

Úgy fogalmazott: ha jól tudja, tíznél több adónem csökkentésére kerülhet sor, de azt kérte, várja meg a keddi bejelentéseket.

Kósa Lajos hétfőn napirend előtt arról beszélt,

a kormány arra törekszik, hogy Magyarország visszanyerje azt a hitelességét, amelyet semmilyen politikusi nyilatkozat nem tud lerombolni. A KDNP szerint az elmúlt nyolc év sokat ártott az országnak, míg a Jobbik szerint nehéz megmondani azt, a kormánynál hol van a gazdaságpolitika irányításának központja.

Kósa: a baj okozója nem az, aki elmondja az igazságot

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint nem az a baj okozója, aki elmondja az igazságot, hanem az, aki előidézte. A Fidesz ügyvezető alelnöke hétfőn az Országgyűlésben reagált a szocialista Mesterházy Attila, a gazdaság állapotával kapcsolatos napirend előtti felszólalására. Mesterházy Attila napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt napokban két katasztrófa sújtotta az országot: az egyik az árvíz, amely két hete tart, a másik pedig Kósa Lajos és Szijjártó Péter volt. Mind a kettő nagyon pusztító volt az ország szempontjából, a két fideszes politikus egy nap alatt tudott bizalomvesztést produkálni, s erre még senki nem volt kettőjükön kívül képes - fogalmazott.

Szerinte gazdasági válságot nem az előző kormány indította el, a mostanit azonban ők idézték elő a felelőtlen nyilatkozataikkal, megkárosítva több ezer magyar családot és vállalatot, és okoztak több milliárdos károkat. Kósa Lajos úgy fogalmazott: "lehet, hogy ebben bekövetkeznek bakik, nem aratunk tetszést feltétlenül a szocialisták előtt", de egy biztos, a kormánypárt, a kormányfrakció mindent megtesz azért, hogy ezt a helyzetet orvosolja és a nemzetet a legjobb eszközökkel szolgálja ahhoz, hogy Magyarország visszanyerje azt a hitelességét, amelyet semmilyen politikusi nyilatkozat nem tud lerombolni.

Harrach Péter: mintha a bukott diák korrepetálni szeretne

A KDNP frakcióvezetője felszólalásában az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az elmúlt évek után az illő magatartás a serény hallgatás lenne. Mintha a bukott diák korrepetálni szeretne - fogalmazott. Hozzátette: az MSZP az elmúlt nyolc évben új politikai kultúrát telepített be, a nyolc év azonban elmúlt, hagyják abba – mondta, s kitért arra, hogy a szocialisták a hatalmat hazugsággal szerezték meg, a zsebüket közpénzből tömték tele.

Az elmúlt nyolc év nem csak egy Zuschlagot és Hagyót termelt ki. A Gyurcsány-korszak sokat ártott az országnak, ezt le kell zárni, s első lépésként elszámoltatásra van szükség, ezt várják a magyar emberek, és ez a mi felelősségünk.

Jobbik: elnagyolt volt a Fidesz-KDNP választási programja

Hegedűs Tamás (Jobbik) szerint a Fidesz-KDNP választási programja későn jött és elnagyolt volt.

Hozzátette: a Fidesz-KDNP pártvezetői a közelmúltban is olyan nyilatkozatokat adtak, amik egymással is éles ellentétben álltak. Véleménye szerint a megszólalások alapján nehéz megmondani, hol a gazdaságpolitika irányításának központja.

Közölte: a Fidesz ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos múlt héten egy konferencián olyan sötét képet festett az ország jövőjéről, hogy abba "beleremegtek" a piacok, és a forint árfolyama zuhanni kezdett.

Az erre a nyilatkozatra reagáló miniszterelnöki szóvivő, Szijjártó Péter először "bagatellizálni" próbálta a megszólalás súlyát, majd rátett még egy lapáttal - tette hozzá.

A jobbikos képviselő szerint a sajtó és a szakmai közvélemény máris "temetni kezdte" a kormányzati gazdasági programot. Hegedűs Tamás közölte: a magánnyugdíj pénztárak államosítása éppúgy a levegőben lóg, mint az áfa-módosítási ötlet.

Hozzátette: az egységesen 16 százalékos általános forgalmi adó költségvetési kihatása kétséges, a gazdasági növekedést pedig nem serkentené. Közölte azt is: a jelenlegi kormány felelősségéről beszélve "nem feledkezhetünk meg arról, hogy a probléma gyökerei az előző, szocialista-liberális kormányokhoz nyúlnak vissza".

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: a kormány megfontolt és higgadt gazdaságpolitikai lépéssorozattal fog kedden előállni.

Fidesz: a Fidesz-KDNP kormány vállalja a felelősséget

Lázár János (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik a felelősséget vállalja.

Mivel a szocialista padsorokból állandó bekiabálások szakították meg a fideszes frakcióvezető felszólalását, Lázár János arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy kellő tisztelettel hallgassák végig a kormánypárti felszólalásokat, és ne viselkedjenek szélsőségesen.

Kiemelte, az emberek azért küldték a parlamentbe a fideszes és KDNP-s képviselőket, hogy tegyenek rendet, és tisztázzák azt, hogy mi történt az elmúlt nyolc évben.

Minden Fideszre leadott szavazatban ott van, hogy az emberek várják az elszámoltatást - jelentette ki.

Lázár János szerint tisztázni kell, hogy mi történt 2006. október 23-án, és azt is, hogyan épülhetnek olyan autópályák, amelyek alól a víz kimossa a földet.

Alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás

A napirendi felszólalások után ismertették az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását, mely szerint az Országgyűlés bizottságai - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - külön országgyűlési döntés nélkül is jogosultak vizsgálati tevékenységet folytatni. Ezért nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés állandó bizottsága létrehozzon vizsgálati feladatkörrel rendelkező albizottságot.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter