Magyarország elindulhat a változás útján

Orbán: az igenek győzelme a remény győzelme a beletörődés felett - képek

A népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, március 9-én Magyarország elindulhat a változás útján - jelentette ki Orbán Viktor. Magyarországnak elege van az elmúlt hat év szocialista kormányzásának kudarcaiból, az országnak sikerre van szüksége.

Orbán Viktor idei évértékelője

_{2008.02.13 20:09MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

"A jövő igennel kezdődik" - ezt a jelmondatot hirdette meg tizedik országértékelő beszédében Orbán Viktor, aki a sikeres népszavazás következményeiről szólva azt mondta: az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, mert az emberek képesek lesznek arra, hogy sikert érjenek el, ha kell, a kormány ellen is. Most először történhet meg a rendszerváltás óta, hogy egy népi mozgalom konkrét, számonkérhető ügyekben sikert érjen el a kormánnyal szemben - tette hozzá a pártelnök.

Orbán Viktor úgy vélte: március 9-e lesz az a nap, amikor az ország megmutathatja, hogy még képes talpra állni, ugyanakkor kiemelte, csak az embereken múlik, hogy az első siker lendületével meddig juthatunk, és hány állomás kell még a végső sikerhez. Az első lépés hosszát az határozza meg, hogy mennyien mennek el, és hogyan fognak szavazni - mondta Orbán Viktor, aki szerint "az igenek győzelme a remény győzelme a beletörődés felett, a jövő győzelme a hiábavaló várakozás felett".

Szerinte ez az út egy igazi nagy célhoz vezet, amikor olyan kormánya lesz Magyarországnak, amelyik csak akkor érezheti magát sikeresnek, ha az emberek is sikeresek. A Fidesz elnöke ugyanakkor azt is kijelentette: a népszavazás ténye már önmagában győzelem, mert a referendum jogát és lehetőségét "nem megkaptuk, hanem kiharcoltuk". Mint mondta, "a népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formája, és ezt sikerült valóra váltanunk Magyarországon".

A pártelnök arról is beszélt, hogy aki igennel szavaz a népszavazáson, az a sikeres jövőre szavaz, aki pedig nemmel, az tovább ront a mai helyzeten. "Aki (március) 9-én igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra mond igent, nem csak a tandíj, vizitdíj, a kórházi napidíj eltörlésére. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és sikeres jövőre mond igent, és nem csak egy rossz politika megállítására" - jelentette ki. Hozzátette: aki viszont nemmel szavaz, az a beletörődére szavaz, beletörődik abba, hogy nem leszünk egészségesek, nem lehetünk képzettek, nem lesz felelős kormányunk.

Aki nemmel szavaz, felhatalmazza a kormányt arra, hogy úgy folytassa, ahogy eddig tette, sőt aki nemmel szavaz, még ront a mai helyzeten. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ha így mennek tovább a dolgok, akkor Magyarországon még egy olyan téves képzet is kialakulhat, hogy a diktatúra többet tudott adni az embereknek, mint amit ma a szabadság.

A bajok gyökere azonban ott van - folytatta - hogy ma azok építik a kapitalizmust, akik 20 éve riogattak vele, és pontosan olyanra is építik, mint amilyennel riogattak. Ugyanakkor hangsúlyozta: rendszerváltó politikusként hisz abban, hogy szabad világban jobb oktatási és egészségügyi rendszernek kell lennie, mint a diktatúrákban volt.

A pártelnök külön szólt a referendum három kérdéséről. A tandíjról szólva kiemelte: ha ötgyermekes apaként a tandíj miatt nem tudná taníttatni gyermekeit, azt élete kudarcaként fogná fel, ezért nem fog belenyugodni abba, hogy a tandíj zárja el a felemelkedés lehetőségét a szegény gyerekek előtt. A tandíj távlatosabb következményeiről szólva kijelentette: nem a tudásalapú iparágakba kapcsolódunk be, de még csak nem is az ide telepített gumigyárakban fogunk dolgozni, hanem a végén majd szemetet fogunk égetni, mint ahogyan a harmadik világ országaiban teszik.

A másik két kérdésről szólva azt mondta: az, hogy a járulékfizetés mellett vizitdíjat és a kórházi napidíjat is kell fizetni, olyan, mintha a színházban befelé és kifelé menet is jegyet kellene váltani. "Menekülő kormányzás" - így jellemezte a kormány tevékenységét a pártelnök, aki szerint a jelenlegi kabinet a "mit miért nem lehet megcselekedni" észjárását követi, szemben a Fidesszel, amely növekedéspárti politikát hirdet. "Mi a növekedésben bízunk, nem az egyre vékonyabb szeletekben, hanem az egyre nagyobb kenyérben hiszünk" - mondta a politikus, aki az egészséget, a tudást és a felelős kormányt nevezte a növekedés feltételeinek.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma Magyarországon van pénz, csak a kormány nem oda juttatja, ahova kellene, hiszen körülbelül 120 milliárd forintot költöttek propagandára, hirdetésre, tanulmányokra, új autókra, telefonokra, bútorokra. A pártelnök mintegy negyven perces beszédét azzal kezdte, hogy 2007-ről szólva a jóról és nem a rosszról szeretne beszélni, mert a rossz dolgokról úgyis mindenki tud: mindenki tudja, hogy "mit művelt a kormány, hogy átvertek bennünket, hogy az emberek mérgesek, hogy kiábrándító helyzetben van az ország."

Szerinte 2007-ben a jó hír, hogy omladozni kezdtek a magyar embereket elválasztó falak, olyan széleskörű egyetértés jött létre 2007-ben Magyarországon, amire nem volt példa a rendszerváltoztatás óta, "ha ugyan akkor volt". "Az emberek elsöprő többsége pártállástól, foglalkozástól, társadalmi helyzettől vagy világnézettől függetlenül változást akar. Az emberek akarata világos és egyöntetű: ezt így nem. Ez így nem mehet tovább" - jelentette ki Orbán Viktor mintegy 800-1000 fős hallgatósága előtt. A közönség soraiban ott ültek a Fidesz-KDNP frakció vezető politikusai, továbbá Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője, a párt népszavazási kampányának irányítója, Pintér Sándor, az Orbán-kormány belügyminisztere, Stumpf István volt kancellárminiszter, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Részt vett a rendezvényen Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja is.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter