Ha párt lenne a Magyar Gárda....

A gazdasági válság erősíti a szélsőségek megerősödését

A társadalom közel egytizede szimpatizál a Magyar Gárda tevékenységével: működését teljes mértékben helyesnek tartja és kompetensnek látja az ország problémáinak megoldásában.

_{2009.05.17 14:32Progresszív Intézet}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Sőt a Progresszív Intézet kutatásából - melyhez az adatfelvételt a Publicus Intézettől rendelte meg - az is kiderül, hogy a megkérdezettek 9 százaléka szavazna is a Magyar Gárdára, ha az párt lenne. Tehát, ha csak egy szűk réteg számára is, egyértelműen van nyitottság a társadalomban a szélsőséges mozgalmak irányába, és ezzel párhuzamosan a társadalom többségében nem fedezhető fel félelem a politikai extremitásokkal kapcsolatosan: a szélsőséges pártokat és mozgalmakat csak 5 - 7 százalék tartja a hétköznapok biztonságára veszélyesnek. Az emberek többségének elsősorban egzisztenciális félelmei vannak: a szegénység növekedésétől, a gazdasági válságtól és a munkahelyek megszűnésétől félnek. Utóbbi jelenség valószínűleg arra is magyarázat, miért nem tartanak az emberek a szélsőséges pártoktól, mozgalmaktól. A bűnözés mint veszélyforrás is csak az anyagi biztonság fenyegetettsége után következik, továbbá a többség a fegyvertartás könnyítésére és az önvédelem ilyen formájára, lehetőségére nem vágyik. 10-ből 8 embernek egyébként még nem volt személyes rossz tapasztalata a rendőrséggel, amelynek finanszírozásával kapcsolatosan némi ellentmondás tapasztalható a közfelfogásban: a többség (51%) egyszerre gondolja azt, hogy a rendőrségre túl sokat költ az állam, illetve, hogy az nem kap elég anyagi támogatást.

Erősödése okán az utóbbi időben komoly érdeklődés övezte a Jobbikot, illetve az elnöke által alapított Magyar Gárdát, amelynek működése élénk közéleti vitákat váltott ki. A Progresszív Intézet ezért kíváncsi volt rá, hogy a közvélemény miként tekint a Magyar Gárdára, amely alapító okirata szerint aktívan részt kíván venni a rendvédelmi feladatok ellátásában, de amelyet ugyanakkor demonstratív felvonulásai miatt, több oldalról is kritika, a félelemkeltés vádja ért. A többség egyetért ezzel a kritikával: a kérdésre érdemben válaszolni tudók 53 százaléka a Magyar Gárda működését félelemkeltőnek, ezért helytelennek gondolja. Egy további masszív réteg (38%) ennél megengedőbb álláspontra helyezkedett, azaz a Jobbik elnöke által alapított egyesület szándékát helyesnek látja, de közben azt is gondolja, hogy az nem a Magyar Gárda feladata. Azonban a megkérdezettek majdnem egytizede (9%) teljesen pozitívan áll a Gárda működéséhez.

Ugyanilyen alacsony arányban gondolják azt az emberek, hogy a Magyar Gárda az ország problémáinak javarészére megoldással tudna szolgálni: mindössze 8 százalékuk vélekedik így, míg a nagy többség (72%) elutasítja a Gárda megoldási javaslatait. Ha témakörönként vizsgáljuk a válaszokat, kiderül, hogy az egészségügyi ellátás minőségének javításában, a gazdasági válság és a munkanélküliség problémájának megoldásában még ennél is inkompetensebbnek látják a Magyar Gárdát. Gyakorlatilag a nullához közelít azok aránya, akik szerint ezekben az ügyekben megoldással tudna szolgálni, továbbá 10-ből 7-en a feketegazdaság és a korrupció területén is elutasítják a Gárda megoldási javaslatait. Cigányellenes retorikája viszont valamelyest termékenyebb talajra hullik a romákkal kapcsolatban nagyrészt előítéletekkel viseltető társadalomban: a cigányok által elkövetett bűncselekmények ügyében ugyan még mindig jelentős kisebbségben vannak azok, akik szerint a Gárda megoldást nyújthat (10 megkérdezettből csupán 2-en), de így is ez az a témakör, amelyben a szélsőséges szervezet láthatóan tetszetősebb válaszokat ad; és ilyen terület, általában a bűnözés és a cigányellenesség is.

Természetesen az a kérdés, hogy az emberek mennyire látják a Magyar Gárdát kompetensnek illetve inkompetensnek, még nem tükrözi e szervezet társadalmi támogatottságát. Ezért azt a kérdést is feltettük, vajon szavaznának-e az emberek a Magyar Gárdára akkor, ha az párt lenne. Az eredmény figyelemreméltó: 9 százalék igennel válaszolt, ami jóval magasabb, mint a közvélemény-kutatások szerint a Gárdát alapító Vona Gábor vezette Jobbik támogatottsága (ez a biztos szavazók és pártot választani tudók körében 3 – 6 százalék körül mozog). Fontos jelezni, hogy szavazási szándékot mértünk ezzel és nem hajlandóságot, tehát a Gárda valós támogatottsága, ha párt lenne, kisebb lenne. Az ekképp mért 9% tehát nem azt jelenti, hogy valóban ennyien szavaznának a Gárdára, de mindenképpen jelzi a társadalom szélsőségek irányába való nyitottságát, különösen az, hogy mindemellett 10-ből 2-en nem tudták vagy nem akarták megmondani, szavaznának-e a Magyar Gárdára, ha az párt lenne; közöttük nagy arányban lehetnek rejtőzködő szélsőséges szavazók is. A Jobbiknál elméletileg magasabb támogatottság magyarázata az lehet, hogy a Gárda többnyire cigányok lakta településeken való demonstratív felvonulásai miatt ismertebb, létezése a médián keresztül jobban eljutott az emberekhez. Érdekes jelenség tovább, hogy míg Budapesten és más városokban a teljes eloszlának megfelelő 9% szavazna a Gárdára, ha az párt lenne, falun magasabb e szervezet támogatottsága: ott 13% a támogatók aránya.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Magyar Gárda vajon mennyire tudná aktivitásra, például felvonulásra bírni az embereket. Valamilyen meghatározott esetben a megkérdezettek mintegy 16 százaléka részt venne a Magyar Gárda rendezvényén, a nagy többség, az emberek kétharmada viszont soha nem venne részt a Gárda felvonulásán.

	[1/2]
1. oldal 2. oldal

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter