Környezetvédelem

Befejeződött a környezeti kármentesítés Szentendre térségében

A szennyezés egyik forrása valószínűsíthetően az volt, hogy a szentendrei laktanyából a harckocsik karbantartására használt oldószer kerülhetett ki a környezetbe, a másik a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, ahonnan az írószergyártás során a fémfelületek tisztításához használt vegyszerek szennyezhették a környezetet.

2023.12.17 07:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az utóbbi évek egyik legnagyobb jelentőségű környezeti kármentesítése történt meg Szentendre térségében, a fejlesztéssel 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztető szennyezést ártalmatlanítottak - jelentette ki Vitályos Eszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője a beruházás ünnepélyes átadásán.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az előzményekről szólva felidézte: a volt szovjet laktanya területét 1992-1993-ban egyszer már kármentesítették, az akkori jelentések szerint úgy tűnt, teljesen tiszta a talaj. Nem sokkal később azonban a laktanya közelében lévő ivóvízkutakban szennyezést mutattak ki, és emiatt akkor kutakat is le kellett zárni.

A szennyezés egyik forrása valószínűsíthetően az volt, hogy a szentendrei laktanyából a harckocsik karbantartására használt oldószer kerülhetett ki a környezetbe, a másik a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, ahonnan az írószergyártás során a fémfelületek tisztításához használt vegyszerek szennyezhették a környezetet - tette hozzá.

Közölte, a területen már 1997-ben észlelték a jelentős klórozottszénhidrogén-szennyeződést, amely a becslések szerint 7,5 méteres mélységig terjed, több mint 240 ezer négyzetméteren.

A helyzet tehát súlyos volt, hiszen az ott található vízbázissal a Pilis-Dunakanyar régióban csaknem 120 ezer ember ivóvízellátását veszélyeztette - mutatott rá Vitályos Eszter.

Éppen ezért - folytatta - 2009-ben született egy határozat a szennyezéssel kapcsolatos tényfeltárás elvégzésére, azóta rendszeresen ellenőrizték a szennyezés terjedését.

Elmondta: 2017-ben megszületett az a kormányhatározat, amelynek alapján 2018-ra elkészült a műszaki terv. A 2018-as tényfeltáró vizsgálatok szerint beavatkozás nélkül a szennyezés akár öt év múlva elérhette volna a vízkitermelő kutakat. Sürgős és életbevágó döntéseket kellett meghozni - hangsúlyozta a képviselő.

Beszámolt arról, hogy 2021-ben másfél milliárd forint többletforrást biztosított a kormány a projektre, ennek köszönhetően megkezdődhetett a munka.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkészült és előremutató szakmai partner volt az egyeztetések során - emelte ki.

Vitályos Eszter kitért arra, hogy a kihelyezett úgynevezett monitoringkutak már most a talaj és a víz minőségének javulását, tisztulását mutatják, ami óriási eredmény, és az elmúlt évtizedek egyik legégetőbb problémáját szüntette meg Szentendrén.

Aláhúzta: a hathatós intézkedésnek köszönhetően az ivóvízbázist a szennyezés nem érte el, továbbra is kiváló minőségben biztosított az ivóvíz a térség lakosai számára Budakalászon, Szentendrén, Pilisborosjenőn, Pilisszántón, Pilisszentlászlón, Pilisszentkereszten, Pilisvörösváron, Pomázon, Ürömön, Solymáron, Tinnyén, Piliscsabán, Pilisjászfalun és Pilisszentivánon.

Láng István, az OVF főigazgatója arról beszélt, hogy a vízgazdálkodás feladatainak egyik legösszetettebb és legnehezebb csoportja a vizek minőségének megőrzése, illetve a rossz minőségű vizek kármentesítése.

Hozzátette, a kármentesítési feladatok közül olyan sok maradt a rendszerváltozás utánra, a '90-es évek elejére, hogy reménytelen volt egyszerre elvégezni valamennyit.

Csaknem 30 éve tart, hogy rangsorolják az elvégzendő feladatokat, folyamatosan mérlegelve azok súlyosságát és szükségességét - fogalmazott.

Szentendre térségével kapcsolatban felidézte: lassan, de biztosan érzékelhető volt, hogy a szennyezés elérheti az ivóvizet biztosító, felszín alatti vízkészleteket, ezért a beavatkozás halaszthatatlanná vált. Azt mondta, bízik abban, hogy a beavatkozások sikeresen orvosolják a problémát.

A főigazgató közölte, hogy a közeljövőben is fenntartják a felszíni jelenségek megfigyelését, a felszín alatti vizek ellenőrzését, monitorozását a biztonság érdekében.

A szennyeződéssel érintett terület Szentendre belterületén, a város déli részén található. A Dera-patak mellett elhelyezkedő iparterületen és a volt szovjet laktanya területén mutattak ki olyan klórozott alifás szénhidrogéneket, amelyek az emberi szervezetre ártalmasak - olvasható a projekt sajtóközleményében.

A szennyezett területtől délkeleti irányban helyezkedik el a Szentendre Regionális Déli Vízbázis, amelynek kitermelő kútjai a szentendrei Duna-ág jobb partján létesültek.

Az 5,5 milliárd forint összköltségű, európai uniós és magyar állami forrásból finanszírozott kármentesítési projektben az OVF konzorciumi partnere a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság volt.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.