Háború

Népirtás gyanújával fogtak el egykori boszniai szerb katonákat

A srebrenicai népirtásban való részvétellel gyanúsítják azt a hét, egykori boszniai szerb katonát, akit pénteken fogott el a boszniai állami nyomozó és védelmi hivatal (SIPA).

2023.12.15 13:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A SIPA közleménye szerint az egykori katonákat a kelet-boszniai Zvornikban fogták el, és az ügyészség azzal gyanúsítja őket, hogy a boszniai szerb hadsereg zvorniki egységének tagjaiként 800 bosnyák áldozat meggyilkolásában vettek részt az 1992-1995-ös boszniai háború idején.

A letartóztatások hírének hallatán zvorniki veteránok tiltakozást és az utak lezárását jelentették be, mondván, hogy a boszniai szerb hadsereg csak a szabadságért és saját nemzettársaiért harcolt a háború során.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a "Balkán mészárosának" nevezett Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négy ember életfogytig tartó szabadságvesztést kapott népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.