Ünnep

Aradi vértanúk - A Felvidéken számos helyszínen megemlékezéseket tartottak

Többtucatnyi helyszínen tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti gyásznap alkalmából a Felvidéken pénteken.

2023.10.06 16:24MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A pozsonyi megemlékezések hagyományos helyszínén, a kecskekapui temetőben, a vértanúhalált halt báró, Jeszenák János a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál délután idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A hosszú évekig romló állapotban lévő síremléket néhány évvel ezelőtt sikerült felújítani a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásának köszönhetően.

A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok, illetve a pozsonyi Liszt Intézet által szervezett rendezvényen néhány tucatnyian vettek részt, köztük Magyarország pozsonyi külképviseletének diplomatái, illetve a felvidéki magyarság politikai képviselete és a közélet számos szereplője is.

A rendezvény szónoka, Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete beszédében rámutatott: bár október 6-át gyásznapként tartjuk számon, az emlékezéskor nem csak a szomorúság lesz úrrá rajtunk, mert ez az ünnep egy kicsit olyan a magyarok számára, mint a keresztény világnak a nagypéntek, amelyben benne foglaltatik a feltámadás ígérete is.

A diplomata elmondta: tudjuk, hogy magyarnak lenni nem születés, hanem választás kérdése, s ez a vállalás embert próbáló feladat. Hangsúlyozta: ma a haza nem azt várja, hogy mártírhalált haljunk a magyar szabadságért, azt viszont elvárja, hogy ne csak szülessünk magyarnak, hanem vállaljuk is a magyar sorsot, a magyar történelmet, a közösséget, a nyelvet és a nemzet építkezését.

"Az aradi 13-ak és mártírtársaik égő fáklyaként világítanak előttünk, példát mutatva a magyar sors vállalásából, hiszen többségük nem született magyarnak, de értették a kárpát-medencei magyar sors üzenetét és felelősségét" - jelentette ki Balogh Csaba. Rávilágított: a nemzet élete nem ért véget 1949 októberében, s az utána történtek is azt mutatják, hogy a munkát most is, itt is folytatni kell, vállalni kell magyarságunkat, s azt meg is kell vallani a közösség előtt.

A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban látta meg a napvilágot, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messze található községben, Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.