Kormány
Sztojka Attila: romaügyi rendszerváltás történt 2010-ben
Az addigi segélyalapú ellátás helyett munkaalapú társadalmat kezdett építeni a kormány.
2023.04.14 13:00MTI
Rendszerváltás történt a romaügyben 2010-ben, amikor az addigi segélyalapú ellátás helyett munkaalapú társadalmat kezdett építeni a kormány - mondta a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos pénteken Budapesten, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szakmai konferenciáján.
Sztojka Attila a Roma családok felfelé című rendezvényen arról beszélt, hogy 1990-ben a rendszerváltásnak a romák voltak a legnagyobb vesztesei, nagyrészük ugyanis elvesztette munkahelyét, a kormányzati programok mégsem a munkahelyek létesítésére koncentráltak.
2010-ben azonban teljesen új szemléletet hozott a kormány azáltal, hogy a passzív, segélyalapú ellátás helyett, aktív, munkaalapú társadalomba vonta be a romákat - emelte ki.
Sztojka Attila ismertetése szerint európai összehasonlításban Magyarországon dolgozik a legtöbb roma: a roma férfiak foglalkoztatási szintje 81 százalékos, míg az európai átlag 58 százalék, a nők esetében ez az arány 44, illetve 28 százalék.
A következő időszak legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a kormány a romaügyet továbbra is erőforrásként kezelje, és a még kihasználatlan roma munkaerőt a gazdaság szereplőjévé tegye.
Magyarországon a szegénység elleni küzdelem jó irányba indult el, de nagyon fontosak lennének a folytatáshoz az uniós források, amelyekhez "nem szakmai, hanem politikai okok miatt" nem jut hozzá az ország - fogalmazott a kormánybiztos.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára a tehetséggondozás fontosságáról beszélt, amely mint mondta, hosszútávú és gazdagon gyümölcsöző befektetés a jövőbe.
A helyettes államtitkár a kormányzati programok közül kiemelte a Nemzeti Tehetség Programot, amelynek köszönhetően az elmúlt két évben többezer roma származású fiatal is kapott támogatást.
A Veszprém vármegyei Felsőörsön működik a Snétberger Zenei Tehetség Központ, amely a hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalokat karolja fel, de nem csak magas zenei képzést ad, hanem közösséget is épít - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a roma fiatalok egy részének kevés esélye van arra, hogy a tehetségéről egyáltalán számot adhasson. Hozzátette: ezért indították el 2018-ban a Tanítsunk Magyarországért! programot, amelynek keretében egyetemista fiatalok foglalkoznak kistelepüléseken élő általános iskolásokkal, hogy megmutassák nekik a továbbtanulási és a foglalkoztatási lehetőségeket.
Radomszki Lászlóné, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2011-es társadalmi felzárkózási stratégia az élet minden területére kiterjed, egyik legfontosabb célja pedig az anyagi és szociális nélkülözés arányának csökkentése a gyerekes roma családoknál.
A helyettes államtitkár a társadalmi felzárkózás kulcsaként a szülők bevonását és a komplex szemléletet jelölte meg, valamint hangsúlyozta az egymásra épülő intézményrendszer fontosságát. Megemlítette a Biztos kezdet gyerekházakat, a tanoda-rendszert, a roma szakkollégiumokat, valamint az Útravaló ösztöndíjprogramot, amelyben több mint kilencezer gyerek vesz részt, és amely nem csak anyagi segítséget jelent, hanem mentorálást is.
Radomszki Lászlóné hangsúlyozta, hogy a kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben is támogatja a roma programokat.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke azt hangoztatta, hogy a magyar roma közösség értékes és fontos erőforrása a magyar társadalomnak, és a munkaalapú családpolitikának a roma családok ugyanúgy nyertesei, mint a többi magyar család; a roma családok szegénységi mutatói és lakhatási körülményei ugyanis jelentősen javultak.
Megemlítette, vizsgálták, milyen arányban veszik igénybe a csok-ot vagy a babaváró támogatást a felzárkózó településeken, és azt látták, hogy az igénylés nem tér el az országos aránytól.
A gyerekvállalási magatartásban az országos átlaghoz képest azonban más folyamatok látszanak - mondta. Hozzátette: ugyanakkor az iskolai végzettség növekedésével csökken a különbség a roma és nem roma nők gyermekvállalási magatartása között.
A rendezvényen bemutatták a KINCS Kapocs című folyóiratának roma családokkal foglalkozó tematikus lapszámát, amelyben kutatások olvashatók egyebek mellett a roma lányok családtervezési szokásairól, a fiatalok iskolai előmeneteléről, a tehetséggondozásról és az idősgondozási szokásokról.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:34 Az EU egy vagyont biztosít az európai és ukrán védelmi ipar fellendítésére
- 18:31 Sikeresen visszatért a Sencsou-19 űrhajó legénysége a kínai űrállomásról
- 16:27 A Sztálingrád elnevezést kapta Volgográd repülőtere
- 14:18 Több százezer ember maradt áram nélkül súlyos viharok nyomán az USA-ban
- 12:17 Többen meghaltak egy étteremben keletkezett tűzben Északkelet-Kínában
- 10:15 Kanadai miniszterelnök: Kanada soha nem lesz az 51. amerikai állam
- 8:14 Eurostat: csökkent tavaly a közúti balesetben elhunytak száma az EU-ban
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06