Filovírus

Újabb járványveszélyes vírust azonosítottak hazánkban

A filovírus az ebola közeli rokona, amely a magyarországi denevérekben is kimutatható.

2022.05.11 08:25ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kemenesi Gábor vezetésével a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumában izolálták a vírust - írja az Index.

A filovírusok családjába tartozik az Afrikában előforduló Marburg-vírus, és a már az európai kontinensen 2002-ben a spanyolországi denevérekben, később pedig a magyarországi denevérekben az RNS-ük által azonosított Lloviut vírus. Erről a MedicalXpress orvosi szaklap a napokban adott hírt.

A koronavírushoz hasonlóan zoonózissal, azaz állatról emberre is képes terjedni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fokozottan figyeli ezeket a kórokozókat, egy újabb pandémiás helyzet elkerülése miatt, ugyanis az ember közelében élő állatok miatt valós veszélyt jelenthetnek. Az új fertőzések nagy százalékát teszik ki az ilyen típusú betegségek.

Kemenesi Gábor vezetésével a Pécsi Tudományegyetem Nemzeti Virológiai laboratóriumának munkatársai Simon Scott és Nigel Temperton által irányított Medway School of Pharmacy kutatóival együtt vizsgálták a LLOV-vírust - írta a brit tudományos portál.

Denevérszérumokkal végzett antitest-kimutatási kísérletekkel azonosították az ebola rokonságába tartozó flovírust.

A Magyarországon befogott állatokon végzett teszt pozitív lett.

A kutatócsoport kísérletei kimutatták, hogy a Lloviu képes emberi sejteket megfertőzni és szaporodni is, ami aggodalomra ad okot. Annál is inkább, mert az Ebolával nem mutatott ki keresztaktivitást, ami azt jelenti, hogy a már létező Ebola-szérumok nem biztos, hogy hatásosak a LLOV ellen is.

A Greenwichi Egyetem víruslaborjának vezetője, Sinom Scott a koronavírus-járvány miatt európai virológusokból álló tudományos közösséget hozott létre, amely a denevérekben előforduló Lloviu-vírus, és más koronavírusok, valamint a veszettséget okozó lizsavírus emberre gyakorolt kockázatait vizsgálja Európa-szerte.

Kemenesi Gábor kutatócsoportjának tudományos eredményét a Nature Communications szaklapban publikálták.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.