Krími-kongói láz

Veszélyes, halálos kórt terjesztő kullancs jelent meg Magyarországon

A betegség magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban pedig bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja.

2022.03.18 08:55ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Megjelent hazánkban egy olyan kullancs, amely egy halálos kórt terjeszt Magyarországon - mondta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője a Pénzcentrumnak adott interjúban.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy ugyan a koronavírus-világjárvány talán már a végéhez közeleg, ettől függetlenül újabb veszélyes fertőzések jelenhetnek meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden évben kiadja a potenciális világjárványról szóló jelentését, amelyen jelenleg 8 tétel szerepel. Ezek között ott van például a krími-kongói vérzéses láz is, amellyel már az 1960-as évek óta foglalkoznak a kutatók. Ez a betegség magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja. A halálozási aránya rendkívül magas - 30 százalékos -, a fertőzés pedig kullancscsípés útján terjed.

Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal.

A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt.

A szintén a listán szereplő ebola ­- Jakab Ferenc szerint ­­- csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt. Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából.

A világjárvány listán minden évben szerepel egy "X-kór" amelyet egy, még nem ismert vírus okozhat, és komoly pandémia előidézője lehet. A WHO azért szerepelteti listáján az X-kórt, hogy figyelmeztesse a világ kormányait: erre a megjósolhatatlan esetre is fel kell készülni. Végül is ez lett 2019-ben a koronavírus, amivel tulajdonképpen - bármilyen furcsán hangzik - Jakab professzor szerint szerencsénk volt, mert a SARS-CoV 1-ről már komoly ismeretekkel rendelkezett az orvostudomány.

Jakab Ferenc végezetül elmondta, hogy a PTE laboratóriumában mindegyik, a WHO listáján szereplő ismert kórokozóval végeznek kisebb-nagyobb kutatásokat azért, hogy felkészüljenek egy esetleges vészhelyzetre.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.