Egészségügy

Megjelent az orvosok és szakdolgozók 12 pontja

A magyar egészségügy az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli - hívta fel a figyelmet a két legnagyobb egészségügyi kamara.

_{2022.02.02 16:17ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Közös állásfoglalásban írta le az egészségügy jelenlegi helyzetét a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), 12 pontban összefoglalva a gondokat és a megoldási javaslatcsomagot - szemlézi a 24.hu.

A járvány hihetetlen terhelést és megpróbáltatást jelentett az egészségügyi rendszernek és a betegeknek is. A társadalomnak fontos látnia, hogy mekkora terhelés alatt van valójában minden dolgozó a szektorban. Példa erre, hogy a háziorvos azért nem veszi fel a telefont, mert annyi a beteg, hogy nem tudja, a műtétek esetében pedig nem azért van hosszú várólista, mert az orvosok nem akarnak műteni, hanem főképp azért, mert átvezényelték őket - magyarázta Kincses Gyula, a MOK elnöke a szerda reggeli sajtótájékoztatón. Hozzátette: most kell elindítani a változtatásokat, nem lehet a választásokig várni, "nincs hat hónap vesztegetni valója az egészségügynek".

A MOK oldalán a lista a szakdolgozók béremelésével kezdődik, hiszen kiszámítható jövőképet szeretne mindkét kamara az egészségügy dolgozóinak. A járvány kapcsán őszinte, szembenéző és nyilvános elemzést kérnek a hibák feltárása, valamint a járványkezelés adatainak nyilvánosságra hozását követelik. A közellátás megtartása érdekében azonnali párbeszédre, tárgyalások megkezdésére és intézkedésekre van szükség a két kamara szerint.

Ismételt segélykiáltásnak nevezte a tizenkét pontot a MESZK elnöke, Balogh Zoltán, a két kamara együttműködésére pedig történelmi pillanatként tekint. "Tudjuk, mi lenne jó az egészségügyben, hogyan és milyen irányba kellene fejleszteni, szempontjaink mégsem érvényesülnek kellő hangsúllyal" - mondta Balogh, hangsúlyozva: már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a létszámhiányra.

"A humánerőforrás-problémák a járvány miatt felerősödtek, és kézzel foghatóvá vált, hogy az egészségügyben mennyire kevesen vagyunk. Súlyos problémák vannak az ellátásban" - magyarázta Álmos Péter, a MOK alelnöke. A főbb problémakörökbe tartozik a humánerőforrás-krízis, ami csak fokozódott az évek alatt, és ezt a járvány, valamint az egészségügyi jogállási törvény tovább súlyosbította, valamint azt is elmondta, érezhető, hogy a szakdolgozókból van a legnagyobb hiány. Habár tömeges orvos-elvándorlás nem történt, mégis jelentős számú orvos hagyta el a közellátást és pártolt át a magánszférába, ami "soha nem volt annyira vonzó, mint most", főleg, hogy arra nem vonatkozik a katonás jellegű egészségügyi törvény.

Számokat nem tudtak mondani a sajtótájékoztatón a kiesésekkel kapcsolatosan, azonban elmondták: azokat a szakterületeket érinti a létszámhiány, amelyekre a magánegészségügy jelentős hatással bír. Ilyen például a szülészet, ahol a MOK szerint egyre több orvos és szakápoló választja a magánellátást.

Álmos Péter kiemelte: hamis állítás, hogy a hálapénz megszűnése miatt van kevesebb műtét, a várólisták azért is nőttek meg, mivel kevesebb orvos tud műteni, sokan lettek átszervezve a Covid-osztályra. Az alelnök arról is beszélt, hogy strukturális és finanszírozási problémái is vannak a szektornak, ugyanis a GDP 4-5 százalékából nem lehet jó egészségügyet fenntartani, a legtöbb országban a GDP 7-8 százalékát fordítják erre.

A harmadik problémakör a járványhoz kapcsolódik. A MOK-alelnök szerint súlyos károkat okozott a koronavírus az egészségügyben, főleg, hogy itthon nem szakmai, hanem politikai döntések születtek, és nincsenek a korábbi ÁNTSZ-hez hasonló független szervezetek, amelyek megmondanák, mi a jó döntés.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter