Állatkínzás

A gonoszság magasfoka? Szögeket vernek a fába a hódok ellen

Egy védett állat élőhelyének megrongálása a védett állat elleni fellépésnek minősül! A hód védett állat, eszmei értéke 50.000 Ft. A hódvárak lerombolását tehát a természetvédelmi törvény tiltja. Az az ember, aki ezt mégis megteszi, megszegi a törvényt és így büntethető.

2018.12.11 10:25ma.hu

Tökölön, a komp környékén egyre gyakrabban találkozni a hódok munkájával. Védett állatokról van szó, örülünk, hogy vannak és tényleg nem okoznak hatalmas károkat, de valakinek csak piszkálta a csőrét a dolog, ezért szögeket vert a hódok által megkezdett fákba.

Szabó Dóri tölötte fel a képeket a Szigetszentmiklóson és környékén Elveszett kutyái állatai !!! Facebook-csoportba, segítséget kérve

Az eurázsiai hód (Castor fiber) hazánkban védett, ám a fák körberágásával és a vízelvezető csatornákon épített kisebb gátakkal gyakran okoznak gazdasági károkat. Magyarországon az 1800-as években kipusztultak, mivel húsukért, pézsmájukért, prémjükért vadászták, de egész Európában igen lecsökkent az állományuk, és mindössze 1000 példány maradt fenn a kontinensen. A levadászott állatok prémjét hasznosították, a hódpézsmát vagy castoreumot pedig görcs gyógyítására használták. 1996-ban indult egy visszatelepítési program. A WWF Magyarország 12 év alatt összesen 234 egyedet telepített vissza Gemencen, a Közép-Tisza mentén, a Dráva mellett és a Hanságban. A betelepített egyedek száma a Hanságban volt a legkevesebb - összesen 20 példány -, mert ide és a Szigetközbe Ausztria felől a Dunán a természetes bevándorlás is megkezdődött - írta az NG.hu.

Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közönségkapcsolati megbízottja az MTI-nek még évekkel ezelőtt elmondta, hogy a szűkebb vízelvezető csatornákban a hódok által épített gátak, akár tizedére is csökkenthetik a lefolyó víz mennyiségét. Említést tett arról továbbá arról, hogy e rágcsálók üregei miatt rendszeresen megsüllyednek a csatornák partján kialakított utak, a gödrök pedig olyan mélyek lehetnek, hogy egy traktornál kisebb kerekű jármű könnyen elakad. A problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást.

A WWF szerint a hódok távoltartására léteznek mechanikai és kémiai módszerek is. Legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó. Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek a hatása hosszú évekig biztosított. Egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. További farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.

A hódok által okozott károk továbbá csökkenthetők, ha a hód által kedvelt vízinövények állományát növeljük, a vízparton pedig, egy 10-15 méteres sávban olyan fákat ültetünk, amelyet a hód kifejezetten kedvel (nyárfajok, fűzfajok). Így az állatok a part mentén tarthatók és nem mennek távolabbra.

Amennyiben a fent említett módszerek nem bizonyulnak hatékonynak, vagy túlságosan költségesek, a tulajdonos a természetvédelmi hatóság engedélye alapján és szigorú felügyelete mellett riasztást, befogást és gyérítést végezhet. Az állatok befogása azonban csak átmeneti megoldás, hiszen az üresen maradt területeket az újonnan érkező fiatal egyedek – kedvező feltételek esetén – újra elfoglalhatják.

„Ha a hód egy bizonyos területen néhány fát megrongál, és a terület tulajdonosa saját erőből nem tud védekezni ez ellen, akkor a hatóságok segítségét kérheti. Ha a hatóság indokolatlanul nem, vagy nem megfelelően segít, jogosan kérhet kártérítési kötelezettséget, ellenkező esetben nem. A hódok, ahogy például az őzek és a vaddisznók, az erdő részei, a természet szereplői. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni a természethez, ha nem akarjuk, hogy szegényebbé váljon a világ.” – mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország vezetője.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.