"A törvény sérti a szólásszabadságot"

Az Alkotmánybíróságon landolt a gyűlöletbeszédről szóló törvény

Az Alkotmánybíróság asztalára utalta szerdán Sólyom László a gyűlöletbeszédről szóló törtvényt. Az államfő részletesen indokolja döntésének hátterét. "A törvény nem tisztázza az ehhez szükséges bizonyítási kötelezettségeket sem."

2008.11.27 08:56Magyar Nemzet

Sólyom László köztársasági elnök szerdán megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvényt – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal weboldalán.

Mint írják, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványára 2008 júniusában megállapította, hogy az Országgyűlés által tavaly elfogadott, a Polgári Törvénykönyvet módosító törvény alkotmányellenes. A törvény célja az lett volna, hogy a közösséget súlyosan sértő magatartás esetén a közösség tagja személyiségi jogi pert indíthasson.

Az Országgyűlés által most elfogadott törvény célkitűzése szintén az, hogy az egyének személyiségi jogaik védelme érdekében bírósághoz fordulhassanak abban az esetben is, ha a sértő magatartás nem közvetlenül őket, hanem olyan, nemzeti és etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot érint, amelynek ők is tagjai.

A köztársasági elnök szerint azonban a törvény a korábbi törvényhez hasonlóan alkotmányellenes, és nem tesz eleget az Alkotmánybíróság határozatában megállapított feltételeknek sem.

Az Alkotmánybíróságnak írt indítványában Sólyom László részletesen kifejti – olvashatjuk a weboldalon –, hogy a törvény nem ad lehetőséget annak a kérdésnek a valódi mérlegelésére, hogy a jogaiban magát sértve érző személy valóban a tagja-e annak a sértett közösségnek, illetve hogy kellően szoros-e a viszonya az érintett közösséggel. A törvény nem tisztázza az ehhez szükséges bizonyítási kötelezettségeket sem – jegyzi meg a közlemény.

Ezért a törvény sérti a szólásszabadságot. Az államfő azt is kifogásolta, hogy a bíróság nem tudja a valóban sértett személyek esetében külön-külön mérlegelni a jogsérelem megtörténtét, mert az ügyet a csoport valamennyi tagja tekintetében, általánosságban kell megítélnie. Ez sérti az egyéni önrendelkezési jogot.

A köztársasági elnök végül megállapította, hogy a törvény szabályozási hibái a jogbiztonságot sértő jogalkalmazási nehézséget okozna.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.