CEU-botrány

A törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatát kéri a CEU

Michael Ignatieff elnök csalódását fejezte ki a felsőoktatási törvénymódosítás miatt, amelyet megfogalmazása szerint egy hét alatt, "minden vita nélkül áterőszakoltak az Országgyűlésen".

2017.04.04 15:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Central European University (CEU) a kedden elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt - közölte a CEU vezetője, akit az intézmény budapesti sajtótájékoztatóján online kapcsoltak Washingtonból.

Michael Ignatieff elnök-rektor csalódását fejezte ki a törvénymódosítás miatt, amelyet megfogalmazása szerint egy hét alatt, "minden vita nélkül áterőszakoltak az Országgyűlésen".

Hozzátette: az elfogadott verzió rosszabb, mint az eredeti, a 2018. január 1-jére előrehozott határidő nehezen betartható.

Abszurdnak nevezte azt az elvárást, hogy a jövőbeni működés érdekében föderatív kormányzati megállapodást kellene kötni, s - mint mondta - nem érti, hogy a magyar kormány miért nem ismeri az Egyesült Államok alkotmányát.

Kitért arra is, hogy azért érkezett az amerikai városba, hogy a magyar tanszabadság és a CEU ügyét a szenátus elé tárja, beszéljen a Fehér Házzal, illetve a médiát tájékoztassa.

Kijelentette: a CEU folytatja jelenlegi működését és programjait minden körülmények között, a diplomáik kétségbe vonása ellenére. Elsődleges tervük, hogy Budapesten maradhassanak - mondta, és úgy fogalmazott: nem tettek semmi törvénybe ütközőt.

Szempontként jelölte meg, hogy az egyetem misszióját fenn tudják tartani. Az elnök-rektor hozzátette azt is: az egyetem, az oktatók és diákjaik helyzetét biztosítani kívánják, a politikát pedig nem kívánják beengedni az intézmény falai közé.

Leon Botstein kuratóriumi elnök a teljes kuratórium nevében kifejezte támogatását az elnök-rektornak és a CEU-nak, s köszönetet mondott az intézmény melletti szolidaritásért. Úgy látja: az unión belül példa nélküli támadás történt, amely egy amerikai intézményt, illetve a tudományos életet érte.

Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese ismertette azokat, akik támogatásukról biztosították az egyetemet, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, tagjait, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), az Andrássy egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemet, a Corvinus egyetemet, valamint az egységes európai egyetemi szövetséget.

"A CEU működése jogszerű és mindig is az volt" - jelentette ki a rektorhelyettes, aki szerint lehetetlenné tették az intézmény működését a javaslat elfogadásával.

Szóvá tette azt is, hogy előzetesen sem az MTA-t, sem a rektori konferenciát nem kérdezték meg a módosításról.

Kijelentette: a CEU nem fantomegyetem, egyike a legjobbaknak Magyarországon és Európában. Szerinte azért kapnak ekkora támogatást Magyarországról és a világ minden tájáról, mert ismert és elismert a CEU hozzájárulása a tudás világához. A támogató nyilatkozatokra utalva azt mondta, úgy látja, a magyar kormány elszigetelődött.

Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora (b) és Leon Botstein amerikai karmester, a Bard College professzora és rektora (MTI/Balogh Zoltán)

Az államközi szerződés megkötését az amerikai alkotmány az államok hatáskörébe utalja - hangsúlyozta, hozzátéve: ha megszületne egy ilyen szerződés, akkor annak az egyetem autonómiájára és a tanszabadságra vonatkozó garanciákat kellene tartalmaznia.

Kérdésre válaszolva közölte: a Közép-európai Egyetem nem tud működni a CEU nélkül, és nem áll szándékukban szétválni.

Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes arról beszélt, hogy a parlamenti szavazással egy szakasz véget ért, és most egy új szakasz kezdődik az intézmény megmaradásáért folytatott küzdelemben. Ennek első lépése, hogy az államfőhöz fordulnak, kérve, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, amely szerintük diszkriminatív és több ponton kifejezetten az egyetem ellen irányul. Felhívják figyelmét arra is, hogy a jogalkotás alapvető szabályait nem tisztelték a módosítás beterjesztése során - közölte.

A magyar Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.