Idétlen idők

El fog tűnni a klasszikus tavasz és ősz?

Tulajdonképpen minden évszak eltér az eddig megszokottól.

_{2016.04.10 13:58ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A vízügyi szakemberek szerint a klímaváltozás miatt kell hazánkban egyre hosszabb ideig védekezni a belvíz ellen. A szokatlan mennyiségű csapadék a biogazdálkodók dolgát is igencsak megnehezíti - hangzott el az M1 - Kék bolygó című műsorában.

Nem a belvíz nagysága szokatlan, hanem az, hogy gyakorlatilag január hatodika óta folyamatosan védekeznek a belvízi elöntés ellen az országban, és azóta 10 Velencei-tó nagyságú, tehát több mint 400 millió köbméter vizet emeltek át a szivattyúk a befogadó csatornákba - fejtette ki Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Igazgatóság szóvivője.

Az egyébként a legkevésbé csapadékos hónapban, februárban, hó helyett szinte megállás nélkül hetekig esett az eső. Mindez azért gond, mert Magyarország csaknem fele, mintegy 45 ezer négyzetkilométer sík vidéki terület, melynek 60 százalékáról nem tud lefolyni a víz. A vízügyi szakemberek szerint a klímaváltozás miatt kell ma már egyre hosszabban védekezni a belvíz ellen.

Siklós Gabriella hozzátette, egyértelműen látható, hogy az elmúlt 15-20 évben sokkal gyakoribbá vált azoknak az éveknek a száma, amikor nagy a belvízi elöntés, tehát mértéke 300-400 ezer hektár körülire tehető.

Úgy tűnik, hogy az időjárási frontok útvonala is változóban van az utóbbi években, ami komoly hatással lehet a helyi csapadékviszonyokra. Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének klímakutatója szerint bizonyítható, hogy a mérsékelt övi ciklonok útvonala, haladási pályája az elmúlt 30-40 évben kicsit északabbra tolódott, aminek mindenképp lehet ilyen következménye, hiszen a Kárpát-medencei csapadéknak körülbelül a fele, frontrendszerekhez kapcsolódóan, frontális csapadékként hullik le.

A szokatlan mennyiségű csapadék még a többnyire szárazsággal küzdő Szentendrei-szigeten is éreztette hatását. A biogazdálkodó szavai szerint mindez megnehezítette a munkát, körülbelül kéthetes csúszásban vannak a szabadföldi kultúrákkal. Ha pedig a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, nálunk is beköszönthet a mediterrán tél: azaz hó helyett inkább a sok eső lesz a jellemző.

Pető Áron biogazdálkodó szerint mintha kezdene eltűnni a klasszikus tavasz és a klasszikus ősz.

Ezek az átmeneti évszakok már most is eltérnek a megszokottól. Az utóbbi években a Szentendrei- szigeten - biokörülmények között - például nyári káposztaféléket egyáltalán nem tudnak szabad földön termeszteni. A biogazdálkodó kifejtette, a nagy szárazságban a keresztesvirágúak földibolhái olyannyira fel tudnak ilyenkor szaporodni, hogy szinte nem lesz termény.

Bioparadicsomot és -paprikát pedig ma már szinte kizárólag fóliasátorban nevelnek.

-Mivel minden nyáron van egy-egy olyan csapadékos időszak, ami a paradicsomot veszélyeztető gombáknak nagyon kedvez, ezért egyre nehezebb a szabad földi paradicsomtermesztés, szinte már csak fóliasátras módon termelhető meg – tette hozzá Pető Áron.

Nemcsak a forró szárazság, hanem az extrém UV-sugárzás is új kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Hozzátette, két éve be kellett vezetni, hogy az összes sátorra plusz raschel-hálókat húzzanak, ami 20-25 százalékban csökkenti a besugárzás mértékét, mert a termények, főleg a paprikák, egyszerűen megégtek.

Az éghajlatváltozás kapcsán tehát fel kell készülnünk rá, hogy Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek. A belvíz csökkentése mellett már a későbbi aszályra is készülnek a vízügyi igazgatóságok, 64 tározóban 44,7 millió köbméter belvizet tartanak vissza.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter