Új tagállam

Szijjártó: a NATO-bővítési nem csak fenntartani, hanem gyorsítani kell!

A NATO erejét jelentősen növeli, ha újabb tagokat vesz fel, és hitelessége nagy mértékben múlik azon, folytatja-e a bővítési politikát.

2016.03.10 14:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A legjobb eszköz a nyugat-balkáni stabilitás, béke és fejlődés garantálására az euroatlanti integráció hiteles perspektívája - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet NATO - Nyitott ajtók című konferenciáján a tárcavezető beszédében üdvözölte, hogy "a NATO végre volt elég bátor ahhoz, hogy meghívja Montenegrót a tagságra", hiszen a mostani új világrendben, amikor délről és keletről egyaránt kihívások érik a szövetséget, a bővítési politikát nemcsak fenn kell tartani, hanem gyorsítani kell.

A NATO erejét jelentősen növeli, ha újabb tagokat vesz fel, és hitelessége nagy mértékben múlik azon, folytatja-e a bővítési politikát - vélekedett. Közölte: Magyarország mindig is elkötelezett támogatója volt a bővítésnek, ezért is támogatta Montenegró meghívását, és támogatni fogja a felkészülésben a teljes körű tagságra is. Emellett azt szorgalmazza, hogy Macedónia, Grúzia és Bosznia-Hercegovina is mielőbb meghívást kapjon a szövetségbe - mondta. Hozzátette: minél inkább integrálják a nyugat-balkáni térséget a NATO-ba, annál biztonságosabbá válik a régió, és Magyarországnak, amely szomszédos a térséggel, ez kifejezetten fontos.

A NATO december elején hivatalosan meghívta 29. tagállamának Montenegrót. Ez azt jelenti, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások az egykori jugoszláv tagköztársaság belépéséről.

Szijjártó Péter emlékeztetett: Magyarország a Nyugat-Balkán szomszédságában "hozzászokott az instabilitáshoz és a kihívásokhoz", és érzi a különbséget, amikor stabilitás és béke van a régióban, vagy instabilitás és háború. Stabil és erős Nyugat-Balkánra van szükség Magyarország szomszédságában - mondta.

Arról is beszélt, hogy a nyugat-balkáni országok nagyon bölcs és helyes döntést hoztak akkor, amikor úgy döntöttek, hogy megvédik a határaikat, és azóta csak törvény- és szabálytisztelő módon lehet átkelni a határaikon. Ezzel nagyban hozzájárultak Európa biztonságához, mert azt jelentősen rombolta, hogy naponta több ezer illegális bevándorló érkezett az EU területére - mutatott rá.

Véleménye szerint ha több NATO-tag lenne a Nyugat-Balkánon, az atlanti szervezet felkészültebb lehetett volna a bevándorlási válság kezelésére. Azt mindenképpen üdvözölni kell, hogy a NATO úgy döntött, az Égei-tengeren hajlandó részt venni a migrációs nyomás csökkentésében, miként az is örvendetes, hogy Görögország és Törökország egyre konstruktívabb magatartást mutat - tette hozzá.

Előadása után újságíróknak kérdésre válaszolva a tárcavezető közölte: folyamatosan figyelik a délről érkező nyomás alakulását, felkészültnek kell lenni arra, hogy a bevándorlási útvonal megváltozik, más útvonalon érkezhetnek bevándorlók, ezért már korábban megkezdték az előkészületeket arra, hogy adott esetben a magyar-román határon megépíthessék a kerítést.

A külügyminiszter beszédében felidézte: amikor Magyarország úgy döntött, hogy teljes mértékben eleget tesz a schengeni szabályoknak, azt mondták, lezárja a határait, de ez nem igaz, csak a zöldhatárt zárta le, a határátkelők nyitva vannak, viszont elvágták az illegális belépés lehetőségét.

A nyugat-balkáni országok is ezt teszik most, és ideje is volt megtenni ezt a lépést - vélte. Megjegyezte: elfogadhatatlan, ahogy Macedóniát kezelték, amikor csak a határát próbálta megvédeni, nem lehet képmutatónak lenni, kettős mércét alkalmazni.

Szijjártó Péter a migrációs válsággal kapcsolatban azt is elmondta, hogy a válság gyökerénél kell kezelni a helyzetet, ezért Magyarország minden nemzetközi erőfeszítést támogat a szíriai konfliktus rendezéséért. Ehhez viszont szükség van a megegyezésre Oroszország és a transzatlanti közösség között, a párbeszédet fenn kell tartani Oroszországgal. Több globális kihívás lesz a jövőben is, és könnyebb ezekkel szembenézni Oroszország bevonásával, ahogyan ez Irán esetében is látható volt - magyarázta.

Ugyancsak kitért arra, hogy Európa érdeke és felelőssége a közép-európai energiabiztonság megteremtése. Ezért egyenlő bánásmódra van szükség a projektek esetében, a kettős mércét Magyarország elutasítja, és azt kéri az uniós intézményektől, hogy támogassa azokat a projekteket, amelyek hozzájárulnak a térség energiabiztonságához - mondta a külügyminiszter.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.