Elszámolás

Érdemes-e az elszámoló levelek kézhezvétele után egyénileg perelni?

A vélemények megoszlanak, de a csalódottság érthető.

2015.05.25 01:23ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Aki nem tudott időben szabadulni, annak csak a mostani folyamat hozhat megoldást devizahitel-ügyben? A G7-ben megszólaló szakember szerint igen, nem volt más megoldás, a csalódottság azonban érthető. Arról, hogy érdemes-e az elszámoló levelek kézhezvétele után egyénileg perelni, megoszlanak a vélemények - derült ki az MR és a hirado.hu összeállításból.

Az elmúlt hetek fejleményeit figyelve, a különféle véleményeket hallva úgy tűnhet, egyes devizahitel-károsultakat sikerült megmenteni, másokat viszont nem, legalábbis az érintettek úgy érzik, nem jártak jól, nem kaptak vissza annyit, amennyire számítottak - mondta a Kossuth Rádió G7 című adásában a Napi Gazdaság szakújságírója. Jakubász Tamás szerint ebben nincs is semmi meglepő, hiszen rengeteg bank kínált különféle devizahiteles konstrukciót, különböző részletszabályok mellett, és az adósok is különböző élethelyzetekben voltak, kerültek a megemelkedett törlesztő részletek miatt.

Érthető lehet az elégedetlenség

Vannak tehát, akik szerencsésnek mondhatják magukat, ahogyan olyanok, is, akiknek az anyagi helyzete súlyosan megromlott az elmúlt 6-8 évben - tette hozzá a szakember. Ha egy adós már letudta a devizatartozását, az elszámolás nyomán most pénzt kap, amely vagy a fogyasztásban vagy a megtakarításokban is megjelenik majd. Korábbi becslések 50-60 milliárdra tették azt az összeget, amelyet így kapnak vissza, ez pedig már nemzetgazdasági mértékkel mérve is jelentős summa. Akiknél még fut a hitel, ott is több megoldás jöhet szóba, hiszen van, aki nem lépett be az árfolyamgátba, kívülről figyelte a folyamatot, míg mások éltek a lehetőséggel.

Perelni, vagy nem perelni?

Most úgy tűnik, sok adós gondolja azt, hogy megérheti az önálló igényérvényesítés, azaz bírósági úton küzdeni a bankkal eredményesebb lehet, mint amit a jogalkotó, az állam kínál - mondja Jakubász az MR és a hirado.hu összeállításban, aki szerint azonban minden érintett számára kell jogszabályokkal olyan helyzetet teremteni, amely a legfontosabb kérdéseket tisztázza, a devizaügy egészének rendezése egyéni perléssel nem lehetséges. Utóbbi kérdésben azonban a szakma is megosztott. Mándly Árpád ügyvédjelölt, aki sok ilyen üggyel találkozott, például azt mondja, az elszámoló levelek fogadtatása igencsak vegyes. Akik már kifizették a tartozásukat, és most pénzt kapnak vissza, érthetően kedvezőbben fogadták a papírt, mint azok, akik azzal szembesültek, hogy a kölcsöntartozásuk forintértéke több, mint amennyit eredetileg felvettek. Ők sokkhatásként élték meg a papírt, és a csalódást a valamelyest esetleg csökken törlesztő részletek sem tudták kompenzálni.

"A" devizahitel nem létezik

Mándly arra hívja fel a figyelmet, olyan, hogy "devizahitel" nincs, hiszen minden szerződés egyedi konstrukcióról, egyedi kamatokról szól, minden kontraktusban más-más hibák lehetnek, így, bár központi intézkedéssel javítani lehet valamennyire a helyzeten, de átfogó, univerzális jogi megoldást nem lehet mindenkire uniformizáltan alkotni, ezért igenis lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók, fogyasztóvédelmi vagy egyéb jogi úton szerezhessenek érvényt panaszaiknak, amihez egy valóban hatékony pénzügyi felügyelet is kell.

Ezermilliárd jött vissza

Jakubász Tamás erre válaszul a bankszövetség friss adatait idézi, amelyek szerint az érintett ügyfelek több mint 82 százaléka pluszpénzhez jutott, 16 százalék helyzete nem változott érdemben, és 2 százalék esetében következhetett be tehernövekedés. Persze, teszi hozzá, az is elégedetlen lehet, aki az előzetes megszólalások alapján többet várt, mint amennyit végül kapott, így felemásnak látja a megoldást, és úgy érzi, a politika átverte. Ugyanakkor nem árt megismételni az sem - teszi hozzá -, hogy a törvényhozás jóvoltából körülbelül ezermilliárd forint érkezett vissza most a bankszférából az ügyfelekhez, ami 3-5 éve még hihetetlennek hangzott volna.

Idő kellett a megoldáshoz

Egy-egy ügy adósa ennek ellenére persze érezheti úgy, hogy igazságtalan megoldás született, kevesli azt, ami neki jutott, és ez is érhető, hiszen sokaknak a családja, az otthona, a boldogsága, az élete mehetett rá a devizahitelre, és számukra a mostani lépés már megkésett lehet - fűzi hozzá. Azt is fontos azonban látni, hogy az elmúlt néhány évben a törvényhozás és a társadalom is megismerhette a devizahitelezés lényegét, szempontjait, ahhoz pedig, hogy a jogi rendelkezések helytálló is legyenek, kellett az Európai Bíróság alapos, másfél éves elemzése Kásler-ügyben, az Ab iránymutatása a beavatkozás lehetőségeiről, és kellett a Kúria két irányt mutató jogegységi döntése is. A környező országok egyébként most ott tartanak, ahol mi tartottunk másfél-két éve - hívja fel a figyelmet az újságíró.

Ez van, ezt kell szeretni?

Arra a felvetésre, hogy ennyi idő alatt mintha elveszett volna a lakosság bizalma, és az emberek már-már ellenségessé váltak a mostani megoldással szemben, Jakubácz azt mondja: ez pontos helyzetértékelés, és nincs is min csodálkozni, hiszen sokan vesztesnek érzik magukat, mert arra számítottak, a devizahitelt egyszerűen ki lehet törölni, egyszerűen át lehet majd tenni forint alapra egy méltányolhatónak nevezhető kamattal, és így ketyeg tovább az ügylet.

A szakértő arra is emlékeztet, a devizahitelezés az első néhány évben nagyon sok embernek nagyon komoly hasznot hozott, hiszen a forinthitel kamata annak idején 10 százalék fölött volt, míg a svájci frankos kölcsönök után 4 százalékot számított fel a bank, ami egy tízmilliós hitelnél komoly megtakarítás lehetett. Azoknak viszont, akik nem tudtak időben kiszabadulni ebből a csapdából, csak a mostani folyamat kínálhat megoldást – hangsúlyozza.

Az elődleges tanulság – foglalja össze az újságíró - hogy ilyen szerződések megkötésekor érdemes alaposabb pénzügyi tudatossággal tájékozódni, nem szabad azonnal bedőlni az olcsó hitelek, az aktuális, minél gyorsabban jelentkező ingyen pénzek ellenállhatatlannak tűnő ígéretének. Jakubecz a műsorban emlékeztetett arra is: a devizahitelek egy jelentős része annak idején luxuscikkekre ment el, azaz olyan használati tárgyakra, amelyekre nem feltétlenül lett volna szükség.

Védenki kell a fogyasztót

Érthető persze, hogy a rendszerváltás után nagy volt a kísértés egy kicsivel többet birtokolni, egy grádiccsal feljebb lépni, és ezt a reklámok is alaposan erősítették, ma azonban az emberek talán már megfontoltabban választanák a hitelezésnek ezt a formáját. Annak idején sokan nulla forintért hozták el a szalonból az autót, és fizették, fizetik az ár többszörösét, ma talán megfontoltabban, felelősebben döntenénk, főleg, ha egy, az állam által támogatott erős fogyasztóvédelem is segít a mérlegelésben, és a piacon nem jelenhetnek meg nyilvánvalóan tisztességtelen ajánlatok. Egyáltalán nem kizárt egyébként, hogy 10-12 év múlva megjelennek hasonló ellenállhatatlanul vonzó ajánlatok, de az államnak itt is kötelessége ellenőrizni, és a maga keretei közt megvédeni a polgárait - hangsúlyozta Jakubász Tamás gazdasági szakújságíró.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.