A haditanács már megvan

Orbán vissza akarja foglalni a budai Várat

"Egy élő Várra van szükségünk, ahol zajlik az élet" - véli Orbán, ezért az Országos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Galériát is átteteti a múzeumi negyedbe.

_{2014.11.14 16:03}_MTI/ma.hu

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A budai várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány, hanem minden magyar ügye - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken a budai Vár átfogó rekonstrukciójával foglalkozó Hauszmann Bizottság alakuló ülésén, a Parlamentben.

A videón a miniszterelnök a most megalakult bizottságot haditanácsként jellemezte, ahol megvitatják, miként foglalják vissza a magyar nemzetnek - "nem csellel vagy ostrommal, hanem széles nemzeti összefogással és munkával" - a budai Várat, a magyar nemzet szimbolikus helyszínét, identitásának szerves részét. A Várhegy a magyar kultúra Akropolisza, méltán része a világörökségnek - fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány és a budapestiek, hanem minden magyar ügye, olyan vállalkozás, amelynek "könyörtelen lektora a magyar nemzet lesz".

Orbán Viktor bízik abban, hogy visszafordítható az az értékvesztési folyamat és esztétikai rombolás, amely a főváros világháborús ostromával kezdődött, a kommunista rendszer alatt teljesedett ki, "a rendszerváltás utáni toporgás" pedig konzerválta.

"Azt szeretnénk, hogy a budai Várhegy - ahogy ezt Hauszmann Alajos maga is gondolta, és saját korában meg is valósította - a magyar kultúra fellegvára legyen" - mondta a kormányfő. Hozzátette, ezt a szocializmus idején is el akarták érni, de nem sikerült megvalósítani ezt az "elvtársi akaratot", aminek okát abban látja, hogy a budai Várral egyetlen olyan politikai rendszer sem képes mit kezdeni, amely nem békélt meg vagy egyenesen szemben áll Magyarország történelmével.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, "egy élő Várra van szükségünk, ahol zajlik az élet", reméli, ezt az ott élők is elfogadják majd.

Megjegyezte egyúttal, hogy mára a Budavári Palotában lévő Országos Széchényi Könyvtár kinőtte a hozzá tartozó épületrészt, és a szintén ott lévő Magyar Nemzeti Galéria is jobb otthonra találhatna a múzeumi negyedben.

A szerinte fontos gazdaságélénkítő szerepű és az idegenforgalom fellendülését hozó beruházás tervét Orbán Viktor szellemi és intellektuális kalandnak nevezte, amelynek előteremthető a pénzügyi alapja. A várnegyed felújítása mellett beszédében megemlített más nagy budapesti beruházási terveket is, így az olimpiai központot, a múzeumi negyedet, a Margitsziget és a Duna-part rendbe tételét, valamint a Hajógyári-szigetre vonatkozó elképzelést, benne az ottani római kori emlékek teljes helyreállításával.

Szavait azzal zárta, hogy a Várkert Bazár volt a főpróba, most pedig elkezdődhet az előadás.

A Hauszmann Bizottság felállításáról a kormány az idén nyáron döntött.

Orbán nyitóbeszéde után már dolgozni is kedztek

Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszéde után már meg is kezdte munkáját pénteken a Budai Vár átfogó rekonstrukciójával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Bizottság.

A testület első, az Országházban tartott üléséréről L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, a várfelújítás központi kormányzati felelőse tájékoztatta az újságírókat pénteken.

Hangsúlyozta, a kormányfő "elvi, szellemi kereteket" határozott meg, miért fontos jelentős forrásokat fordítani a következő évtizedekben a "magyar nemzet egyik legerősebb szimbolikus erővel bíró épített nemzeti örökségére".

A bizottság ülésén olyan építészek, művészettörténészek, történészek, jogászok és közgazdászok vettek részt, akik korábban intenzíven foglalkoztak a várnegyeddel - mondta L. Simon László, hozzátéve: a testület tagja még Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a kerület fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is.

L. Simon László a bizottság elején hosszú előadásában számolt be a várnegyed jelenlegi állapotáról, valamint a palota lehetséges felújítási irányairól, a lehetséges felújítások konkrét összegét is említve. A testület külön kitért például arra, hogy a Szent István-terem külső szerkezeti felújítások nélkül is felújítható, emellett az Országos Széchényi Könyvtár lehetséges új helyszínei is szóba kerültek. Utóbbival kapcsolatban a felszólalok egy új, metrókapcsolattal rendelkező épület megépítését javasolták - fejtette ki L. Simon László, aki szerint a miniszterelnök is egy a XXI. századi igényekhez igazodó könyvtár megépítését javasolta.

Az államtitkár szerint az első ülésen ezt követően kétórás szakmai vita alakult ki, a felszólalók pedig többségében egyértelműen kulturális feladatokat szántak a budai Várnak. Kérdésre válaszolva L. Simon László ugyanakkor megjegyezte, hogy a vártól kormányzati, állami reprezentációs feladatok sem lehetnek idegenek, hiszen az mindig is töltött be ilyen funkciókat. Beszámolója alapján a miniszterelnök ebben a kérdésben úgy fogalmazott, háromszáz év folyamatos fejlődését, "nyilvánvalóan nem teheti zárójelbe hatvan, vagy hetven év".

Elmondása alapján szóba került a Várkert Bazár előtti út részleges lezárása is, amelynek révén az Orvostörténeti Múzeum és a bazár vége között korzót alakítanának ki, a Lánchíd utca további részét pedig zsákutcává alakítanák a Clark Ádám tér felé. Korábban Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője is támogatta ezt a javaslatot - fűzte hozzá L. Simon László.

További kérdésekre válaszolva az államtitkár kifejtette, a bizottság első ülésén egyelőre az sem dőlt el, hogy a rekonstukció egy, vagy két évtizedig tartson-e. A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Hauszmann Terv elindítására, a bizottság pedig a tervek szerint január elején folytatja munkáját, amikor is várhatóan már a felújítás ütemtervéről, valamint költségvetési keretéről is tárgyal majd - mondta L. Simon László, aki kérdésre válaszolva nem tartotta irreálisnak a vár teljes felújításának 200 milliárd forintra becsült költségét, de a pontos összeg szerinte csak a felújítás mértékének meghatározása után állapítható meg.

Kitért arra is, hogy 2015-ben elsőként az Egyesült Államok által visszaadott Táncsics-börtön udvarán végeznek régészeti feltárásokat mintegy 800 millió forintból. A kormány abban reménykedik, hogy a területen jelentős régészeti értékek kerülnek felszínre, hiszen ott a II. világháború óta semmilyen feltárást nem végeztek - fűzte hozzá.

L. Simon László ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta, a realitások alapján a következő tíz évben a Köztársasági Elnöki Hivatal nem költözik a palotaépületbe, erről pedig nem is volt szó a bizottság ülésén.

A kabinet képviselője beszámolt arról is, hogy Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke hozzászólásában azt kérte, ahol lehet, építészeti területen legyenek pályázatok. A kormány erre válaszul egyértelművé tette, hogy a speciális feladatoktól eltekintve, új épületek vagy rekonstrukció esetén nyilvános pályázatot írnak ki - mondta L. Simon László, majd megjegyezte: a régi épületek visszaépítését csak ott javasolják, ahol ahhoz kellő dokumentáció áll rendelkezésre.

Kapcsolódó írások:

L. Simon szerint a sorokban a pénz a múzeumi negyedre

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!