Senki sem ment el...

Beutazási botrány - határozatképtelen volt a vállalkozásfejlesztési bizottság

Határozatképtelenség miatt nem tudta megkezdeni munkáját az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága, amely a beutazási tilalommal kapcsolatban ülésezett pénteken.

Az ülést a jobbikos elnök, Volner János azért hívta össze, hogy meghallgassák Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét, Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét és André Goodfriend amerikai ügyvivőt.

Arra utalva, hogy közülük senki nem jelent meg és a bizottság kormánypárti tagjai sem képviseltették magukat, Volner János azt mondta újságíróknak: ez szomorú képet fest a demokráciáról. Előzetesen tájékoztatták a meghívottakat arról, hogy szakmai alapokon álló, tényszerű vizsgálatot akarnak folytatni, és tisztázni szerették volna a "jobbról és balról" megfogalmazódó aggályokat - közölte. Hozzátette: szerencsétlennek tartja, hogy az Egyesült Államok kormánya megvádol vezető magyar kormánytisztviselőket, és ők a magyar kormány álláspontjával is ellentmondásba kerülnek.

A jobbikos testületi elnök fontosnak nevezte annak feltárását is, hogy mely vállalkozások milyen adóhiányt okoznak az amerikaiak szerint, ugyanakkor nyilvánvalónak nevezte, hogy az amerikai kormány saját politikai és gazdasági szférájának kiterjesztésére használja fel az ügyet.

Varga László, a bizottság szocialista alelnöke arról beszélt, hogy nemcsak több millió ember adómorálja miatt kell tisztázni az ügyet, hanem sok százezer kisvállalkozó miatt is, akiket komoly adókkal terhelnek. Párttársával, Gúr Nándorral együtt bírálta a meghívottak távolmaradását. Utóbbi azt hangoztatta: a kormányt a korrupció vádja lengi körbe, amit tényszerűen cáfolnia kell vagy ha ez a valóság, akkor el kell járni az ügyben. Kitért arra is: nem kellett volna megszüntetni a NAV-nál a kiemelt adózók igazgatóságát, mert egyebek mellett ez is feltételezésekre ad lehetőséget.

Az LMP-s Szél Bernadett elfogadhatatlannak tartotta, hogy a NAV elnöke nem tisztázza magát. Azt hangoztatta: az ügy tavaly novemberben kezdődött, az adócsalási váddal érintett termékek még mindig ott vannak a polcokon, és minden nap az adófizetők zsebéből veszik ki a pénzt.

Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök vagy terelni akar az amerikai beutazási tilalom ügyében, vagy nem ismeri a diplomáciai nyelvet.

Lukács Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke így reagált a kormányfő pénteki, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elhangzott szavaira Budapesten sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor az interjúban arról a dokumentumról, amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban azt mondta: se aláírás, se fejléc, se pecsét, "ez egy fecni", "ömlesztett összegyűjtése azoknak a vádaknak, amelyeket az elmúlt négy évben az ellenzéki pártoktól már hallhattunk". Ha nem angolul lenne, azt hinné, egy ellenzéki párt írta - tette hozzá a miniszterelnök, jelezve, úgy tekint e dokumentumra, "mint ha vissza akarna valaki rángatni bennünket a választások előtti politikai helyzetbe".

Lukács Zoltán azt mondta, a miniszterelnök megszólalásából nyilvánvalóvá vált, hogy a kitiltási ügybe egyre jobban belekeveredik a kormány. Megint kiderült, hogy a kabinet hazudott, ugyanis tudják, hogy mi áll a kitiltások hátterében és az is kiderült, hogy létezik olyan dokumentum, amelyik szerint az Egyesült Államok többször is tájékoztatta a kormányt arról, hogy milyen ügyeket látnak problémásnak - jelentette ki.

A frakcióvezető-helyettes szerint az, hogy a miniszterelnök egy fecninek nevezte az átadott iratokat, vagy azt jelenti, hogy Orbán Viktor "megint terelni akar", vagy azt, hogy nem ismeri a diplomáciai nyelvet. Az ilyen iratokat emlékeztetőnek hívják, azokat személyes tárgyalások során adja át a nagykövet vagy egy megbízott diplomata, a jog és a diplomáciai nyelv pedig formai kötöttségek nélküli dokumentumnak nevezi, amire nem kell se pecsét, se aláírás - hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy az utóbbi hónapokban öt olyan, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek címzett írásbeli kérdésére kapott választ, amelyekből kiderül, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hosszú évek óta vizsgálódik Magyarországon korrupciós ügyekben. Az OLAF 2011-ig tíz, 2011-2012 között két, 2013-ban hét, 2014-ben pedig 15 lezárt ügyet adott át a Legfőbb Ügyészségnek - mondta. Hangsúlyozta, hogy a szervezet csak bizonyítékokat gyűjthet, de nem folytathat nyomozást, azt információit minden esetben át kell adnia a nemzeti vádhatóságnak.

Az MSZP nevében azt kérte a Legfőbb Ügyészségtől, hogy hozza nyilvánosságra, melyik ez az összesen 34 ügy, és közölje, hogy indítottak-e eljárást ezekben az esetekben.

Hozzáfűzte, szerinte "kicsit az ötvenes évekbe repítette vissza" a NAV dolgozóit az, hogy a cégen belül aláírásgyűjtés indult az adóhatóság vezetői mellett. Lukács Zoltán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetőit arra kérte, hogy ne bújjanak beosztottjaik háta mögé. Felvetette: hol vannak az aláírásgyűjtő-ívek, azokat ki és milyen körülmények között őrzi. Felszólította az adóhatóság vezetőit az aláírások megsemmisítésére. A politikus kijelentette: akinek bármilyen hátránya származik abból, hogy nem írta alá a papírt, annak az MSZP vállalja a jogi védelmét.