Devizaperek

Elhalasztott ítélethirdetések sora: CIB, Erste, Cetelem, FHB

A mai napon a Fővárosi Ítélőtábla eddig az időpontig a következő bankok perében halasztotta későbbre az ítélethirdetést:

_{2014.10.09 15:05}_MTI

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Elhalasztották az ítélethirdetést a CIB Ingatlanlízing Zrt. perében

Az ítélőtábla a háromórás tárgyalást követően kihirdetett végzésében elutasította a pénzintézet keresetét, amely a fellebbezésben újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Egyben a banknak az eljárás felfüggesztése iránti kérelmét is elutasította.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a CIB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét, amely ellen a bank fellebbezett.

A CIB Ingatlanlízing Zrt. fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, egyebek között súlyos eljárásjogi szabálysértésekre hivatkozva. A felperes pénzintézet szerint a bíróság nem vette figyelembe, hogy a szerződések előtörlesztést követően felmondhatóak voltak.

Az alperes magyar állam jogi képviselője az első fokú ítélet helybenhagyását, és a CIB Ingatlanlízing Zrt. fellebbezési kérelmének elutasítását kérte. Érvei között szerepelt, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos törvény összhangban van az Alaptörvénnyel, az eljárás pedig a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások miatt nem függeszthető fel. Az első fokú eljárás az alperes álláspontja szerint a törvény szabályainak megfelelő volt, eljárási szabálysértés nem történt.

A felek között vita alakult ki arról is, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeiben (ászf) rögzített szakmai fogalmak, mint például "a refinanszírozás feltételeinek megváltozása", "a kötvény- és swap-hozam egymáshoz képest történő elmozdulása" egy átlagos, közgazdasági végzettséggel nem rendelkező fogyasztó számára érthetőek voltak-e. A magyar állam képviselője szerint ezek a kifejezések a fogyasztó számára nem értelmezhetőek, így annak jelentőségét sem képes értelmezni.

Magyar Cetelem Bank

Október 21-ére halasztotta az ítélethirdetést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön a Magyar Cetelem Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében.

A felperes pénzintézet és az alperes magyar állam is fellebbezett az első fokú ítélet ellen, amelyben a bíróság részben helyt adott a pénzintézet keresetének.

A szeptember 3-án kihirdetett első fokú ítélet szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei (ászf).

A felperes bank fellebbezésében egyebek mellett egyedi normakontroll eljárás kezdeményezését kérte az Alkotmánybíróságnál (AB).

Az alperes magyar állam fellebbezése szerint a részleges érvénytelenség megállapítása kizárt, a törvény az elveket logikai egységként kezeli.

Az elsőfokú ítélet szerint egy ászf kikötésen belül az egyes kikötésekre kiterjedő részleges érvényesség megállapítását semmilyen jogszabályi rendelkezés nem zárja ki. Kizárólag az a feltétele, hogy az egyes szerződési kikötések megfelelnek-e a törvényben meghatározott valamennyi elvnek.

A felperes fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését az AB-nál kezdeményezett más pénzintézet ügyében folyamatban lévő eljárás lezárásáig.

Az alperes fellebbezése szerint nincs közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály, EGK irányelv pedig jogvitában nem alkalmazható közvetlen hatállyal.

Az alperes magyar állam jogi képviselője fellebbezési kérelmét fenntartva jelezte: hasonló ügyben az ítélőtábla előző nap megállapította, hogy a szerződéses feltétel érvényessé nyilvánításához szükséges az, hogy valamennyi törvényben rögzített feltételnek egyidejűleg megfeleljen.

A felperes pénzintézet jogi képviselője közölte: szintén fenntartják fellebbezési ellenkérelmüket. Kiemelte, hogy előző nap kapták kézhez az alperes ellenkérelmét, amelyre ilyen rövid idő alatt teljes mértékben felkészülni nem lehetett.

FHB Jelzálogbank

Október 21-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az FHB Jelzálogbank Nyrt. devizaperében.

A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és azt kérte, hogy a másodfokú tárgyalás keretében mondják ki az általa alkalmazott szerződési feltételek tisztességességét.

A pénzintézet jogi képviselője – tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítéletet követően másik pénzintézet, hasonló peres eljárásában a törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult - ismét azt kérte, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz. A bank indítványozta azt is, hogy az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az ítélőtábla.

A felperes jogi képviselőjének álláspontja szerint az elsőfokú ítélethozatal során a bíróság a Kúria döntéseinek csupán azon részeit és csak olyan mértékben vette figyelembe, amelyek a kereset elutasításához vezető érvrendszerét alátámasztották. A felperes továbbá az ítélet hiányosságát is sérelmezte.

Az alperes magyar állam szintén fellebbezett, mivel az ítélet indoklásának bizonyos részeivel nem értett egyet, így azok megváltoztatását kezdeményezte. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet a törvényi vélelem ellenére, indirekt módon olyan a díjakat, kamatokat és költségeket érintő, a felperest egyoldalúan megillető módosítási lehetőséget biztosító szerződéses kikötések érvényességét mondja ki, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak.

Erste Bank

Október 22-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az Erste Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében.

A szeptember 10-én kihirdetett első fokú ítéletben a bíróság elutasította a felperes hitelintézet keresetét és 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Elutasította a felperes azon indítványát is, hogy a bíróság a per felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve kezdeményezzen az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárást, továbbá nem tartotta szükségesnek igazságügyi szakértő kirendelését sem.

A bank fellebbezett a határozat ellen, és továbbra is az előzetes döntéshozatali eljárás és normakontroll kezdeményezését kérte.

A magyar állam képviselője szerint nem állapítható meg a per alapját képező törvény alaptörvény-ellenessége és nem indokolt az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése sem, továbbá a részleges érvénytelenség megállapításának sincs helye.

A tárgyaláson a felperes fenntartotta keresetét és az alperes is az ellenkérelmében foglaltakat.

A felperes jogi képviselője szóbeli kiegészítésében azt mondta: "a fegyverek egyenlőségének joga a fellebbezési szakaszban sem tudott érvényesülni". A bíróság nem kézbesítette számára az alperes ellenkérelmét, ami eljárási szabálysértés, azt október 6-án az alperestől kapta meg. Hozzáfűzte, hogy előadott ellenkérelme nem teljes körű, mert kidolgozására az idő rövidsége miatt nem volt lehetősége. Ez szerinte igazolja felperes korábbi, a fair eljárásra és a felkészülési idő rövidségére vonatkozó álláspontját.

Az alperes jogi képviselője szerint a felperesnek megfelelő idő állt rendelkezésére a felkészülésre, tekintettel arra, hogy az alperes lényegében osztotta a bíróság megállapításait, a 40 oldalas ellenkérelem lényeges újdonságot nem tartalmazott.

A bíró a felek meghallgatása után szünetet rendelt el. A tanácselnök ezt követően arról érdeklődött, a felperes mit ért pontosan blanketta kikötésnek. A bank jogi képviselője elmondta: az adós választhat, hogy devizában vagy forintban teljesít, amit havonta módosíthattak.

A perben azt kell eldönteni, hogy mi a per tárgya, az egyedi szerződés vagy a blanketta. A felperes szerint az utóbbi lehet, ami minden szabad felhasználású devizahitelre vonatkozik. A bank ennek megfelelően kiegészítette kérelmét: az ítélet megváltoztatását kéri a szabad felhasználású hitelek tekintetében, annak kimondását, hogy jelen törvény hatálya azokra nem terjed ki, elbírálásukra az első fokú bíróságnak nem lett volt hatásköre.

Az alperes erre reagálva kifejtette: amennyiben a fogyasztó döntésétől függött, hogy forintban vagy devizában teljesít, lényegében őt illette meg az egyoldalú szerződésmódosítás joga. Ha azonban adott időszakban a forintban való törlesztést választotta, arra a devizaalapú szerződések szerint kell az ászf-et megítélni. Álláspontja szerint, ha az adott időszakban devizalapúnak minősült a szerződés, a jelen perben született ítélet lesz irányadó, ellenkező esetben az elszámolási törvény szerinti eljárásrendben esetlegesen születő ítélet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!