Ki így, ki úgy

Változatok az orális szexre

A lengyel lehallgatási botránytól hangos a magyar sajtó, miután a lengyel állami olajtársaság vezetője Putyin és Orbán üzleti kapcsolatáról beszélt, nem éppen virágnyelven.

2014.06.24 11:50ma.hu

A Wprost lengyel hetilap e hét elején hozott nyilvánosságra olyan hangfelvételeket, melyen a lengyel állami olajtársaság, az Orlen vezére, Jacek Krawiec és a lengyel kormány szóvivője, Paweł Gras beszélgetett nem éppen nyomdafestéket tűrő hangnemben többek között arról, hogy Magyarország 10 milliárd eurós orosz hitel igénybe vételével épít orosz atomerőművet. Krawiec szerint emiatt "Putyin felcsapott farokkal" sétál örömében, Orbán pedig  "leszopta" az orosz elnököt - fogalmazott a Gépnarancs.

A legtöbb magyar sajtóorgánum hasonló stílusban, szó szerint idézte a lapot, ám az Index később módosította cikkének címét: "Hogyan tett jót Orbán Putyinnal?" és az orális kielégítés miatt 18-as besorolású cikkben kicsillagoztak egyetlen betűt is. Persze az URL megmaradt: http://index.hu/kulfold/2014/06/23/orban_leszopta_putyint/.

Mindenesetre a Gépnarancs írása szerint a lehallgatott beszélgetések alapján a hétfőn nyilvánosságra kerülő felvételeken a magyar kormányfő mellett mások is megkapják a magukét. Így a brit kormányfő mellett, akit EU ellenes politikájáért bírálnak, a lengyel külügyminiszter negatívan nyilatkozik Varsó feltétlen elkötelezettségéről az Egyesült Államokkal, ami - szerinte -, káros a lengyel-német és a lengyel-francia kapcsolatokra és nincs érdemi pozitív hozadéka. (A Radosław Sikorski szavait tartalmazó felvételről ugyanakkor kiderült, hogy nem abban az étteremben készült, ahol a többi, köztük a már korábban nyilvánosságra kerültek.)

Az első kiszivárgott felvételeken a Lengyel Nemzeti Bank elnöke a lengyel belügyminiszterrel beszélget arról, hogy a központi bank kész támogatást nyújtani a kormánynak a választások előtt, ha cserében eltávolítják a pénzügyminisztert. A most nyilvánosságra került hangfelvétel egyik legkeményebb, a lengyel belpolitikát érintő része pedig arról szól, hogy Donald Tusk 2005-ös elnökválasztási kampányának stábja megvásárolta az ellenfél adósságát és ennek fejében elérte, hogy az cserében Donald Tusk jelöltségét támogatta.

Mindez újra felveti a kérdést, vajon kik állnak a botrány hátterében és mennyire szervezett, hány állami vezetőt érintő lehallgatási akcióról van szó, és vajon mióta folyik ez az egész, hiszen az első nyilvánosságra került felvételek még tavaly nyárról származnak. A számos lehetséges magyarázat közül erősen tartja magát az, hogy az ügy mögött az orosz titkosszolgálatot kell keresni.

Mint ismeretes, Lengyelország már korábban hivatalosan is rosszallásának adott hangot a magyar álláspont miatt az ukrán-orosz konfliktusban. A legrosszabb visszhangja Orbán beiktatási beszédének volt, amelyben területi autonómiát és kettős állampolgárságot követelt a kárpátaljai magyaroknak, amit Varsó hullarablásnak minősített, egy olyan ország elleni támadásnak, amely éppen a szuverenitásáért küzd egy szomszédos nagyhatalom agressziója közepette.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.