A törvény megsemmisítését kéri

Takarékszövetkezetek - az Ab-hez fordul a Fővárosi Törvényszék

A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri.

_{2014.04.18 14:20MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{freedigitalphotos.net/suphakit73}

A törvényszék bírája ezt pénteken jelentette be annak a pernek a tárgyalásán, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére.

A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdonjogot, összeférhetetlen a tisztességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a többségi magántulajdonban álló Takarékbank tagsági viszonyaiba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen.

A bíró elrendelte az eljárás felfüggesztését, az Ab 90 napon belül dönt a törvényszék indítványáról. A Fővárosi Törvényszék februárban ideiglenes intézkedés keretében végzésben megtiltotta a Magyar Posta Zrt. számára, hogy a tulajdonában levő Takarékbank Zrt. részvényeket az április 18-i tárgyalásig átruházza.

A bíró elmondta: a törvényszék a továbbiakban is megtiltja, hogy a Magyar Posta a tulajdonában lévő Takarékbank Zrt. részvényeket bármely személyre átruházza. Ezen végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. A bíróság továbbra sem engedélyezi a Takarékbank eladását, mert ha például 100 embernek eladják a részvényt, akkor minden egyes tárgyaláson tisztázni kellene, hogy kié a részvény, és például egy-egy költözés meghiúsítaná a peres eljárást.

Ha azonban az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az integrációs törvény összefér a tulajdonjog védelmével, a jogbiztonsággal és a tisztességes versennyel, akkor 90 napos késéssel megtörténhet a bank eladása. A bíróság szerint egy ilyen alkotmánybírósági döntés súlyos érdeksérelmet jelentene a teljes jogállamiságra nézve azzal, hogy bárki olyan tulajdonjogot szerezhetne, amit egy alkotmányos törvény esetén nem szerezhetne meg.

Bene Lajos hangsúlyozta, hogy ez a törvényszék véleménye, az ügyben azonban az Ab hivatott dönteni. A bíró elmondta, hogy a törvényszék beszerezte a Petrovai György ügyvéd által előterjesztett alkotmányjogi panaszt, amely alapján az Ab eljárást folytat.

Az ügy kiemelkedő bonyolultságát jelzi, hogy az Ab két ülésén sem határozott az indítványról. A törvényszék egyetért az ebben a panaszban foglalt kifogások többségével - emelte ki Bene Lajos. Elmondta, a bíróság szerint nemcsak az alaptörvényben foglalt szerződési szabadságot sérti az integrációs törvény, hanem közvetlenül is összeférhetetlen az alaptörvény által védett tisztességes gazdasági versennyel. A bíróság szerint az állam nem avatkozhat be egyedi gazdasági szervezetek működésébe törvényi úton, mivel ez nem alkotmányos.

"A befolyásszerzés e módjára volt már példa a magyar történelemben, azonban a polgári demokratikus hagyományoktól idegen" - fogalmazott. Kifejtette: az állam csak akkor korlátozhat valamely alapjogot, ha egy másik alapvető jog, és a szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme másképpen nem érhető el.

Itt a törvényszék álláspontja szerint nem állt fenn egyik eset sem. Bene Lajos elmondta: a bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények tagsági viszonyaiba való állami beavatkozás megengedhetősége veszélyezteti a befektetések biztonságát, és az ezzel járó bizalomvesztés épp a bankszektor stabilitását ássa alá.

Lohn Balázs, a felperes Országos Takarékszövetkezeti Szövetség jogi képviselője a tárgyalás elején azzal egészítette ki a keresetet, hogy az eredeti kártérítési igénnyel összefüggésben ne csak vagyoni kártérítésre kötelezze a bíróság az alpereseket, hanem állítsa helyre az eredeti állapotot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Posta úgy tudta megszerezni tőkeemeléssel a Takarékbank részvényeit, hogy a jogszabály kizárta azt, hogy az állam és a takarékszövetkezetek a jegyzési elsőbbségi jogot gyakorolni tudják.

Sonnevend Pál, az egyik alperes jogi képviselője elmondta: senki sem marasztalható el azért, mert jogkövető magatartást tanúsít. Amikor a felperes a posta és a Takarékbank vonatkozásában - a Takarékbankban történt tőkeemelés és részvényvásárlás kapcsán - a károkozás megállapítását és az eredeti állapot visszaállítását kéri, kifejezetten azon az alapon kíván igényt érvényesíteni, hogy az alperesek az irányadó és hatályos jogszabályok rendelkezései szerint jártak el.

Idézte a Fővárosi Ítélőtábla ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos végzését, amelyben kifejtették, hogy polgári ügyekben eljáró bíróság egy jogszabály jogellenességét még a valószínűség szintjén sem vizsgálhatja.

Lohn Balázs úgy vélte, hogy bár történtek átalakítások az integrációs törvény keretében, nincs olyan pont, amiben benne van, hogy a Magyar Posta ötöd áron szerez tulajdont a Takarékbankban. Miért van arra szükség, hogy a posta tulajdont szerezzen, majd azt néhány hónap múlva egy magángazdasági társaság megkapja - kérdezte a Magyar Takarék Zrt.-re utalva. A jogi képviselő hangsúlyozta: a szektor átalakítása nem történhet meg pár hónap alatt, vagyis az átrendezésnek ez a része nem magyarázható a szektor átalakításával.

Kende Tamás, szintén az egyik alperes jogi képviselője válaszában elmondta: szerinte nincs szükség további ideiglenes intézkedésre. Az integrációs törvény egy, az egész gazdasági szektort érintő, a szektor valamennyi szereplőjére vonatkozó jogszabály, amelynek átfogó és kiterjedt normatív tartalma van.

Hozzáfűzte: nem tartozik a jogvitához, hogy Magyar Posta kinek adta el a Takarékbankban meglévő részesedését; ezt a felperes nem tette a per tárgyává, ez csak "hangulatkeltő" érvelés.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter