Választás 2014.

Jól vizsgázott az új választási rendszer

Az Alapjogokért Központ szerint az állampolgárok akaratának szabad kifejezését biztosító országgyűlési választás zajlott vasárnap Magyarországon.

2014.04.07 15:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI

Emellett jól vizsgázott az új választási eljárási rendszer és a választási szervek működése is.

A szervezet MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében az áll: az állampolgárok akaratának szabad kifejezését biztosító országgyűlési választás volt Magyarországon vasárnap. Az előzetes eredmények alapján megállapítható, hogy a kormánypártok a korábbi választási rendszerben is megszerezték volna a mandátumok legalább 60 százalékát - írták.

A választójogi törvényt 2011-ben a kormány véleményezésre megküldte a Velencei Bizottságnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), azok 2012-es jelentésükben elismerőleg nyilatkoztak, rögzítve, hogy az új törvény "megfelelő alapot teremt arra, hogy valóban demokratikus választásokat rendezzenek Magyarországon".

A voksolás rendben, komolyabb jogsértések nélkül zajlott, jól vizsgázott nemcsak az új választási eljárási rendszer, hanem a választási szervek működése is - közölték. Az elemzésben sorra vették a választási rendszer új elemeit. Az igazolással történő szavazást felváltó átjelentkezési eljárásban 120 ezer választópolgár tudott élni szavazati jogával.

Először volt lehetőség arra, hogy a látássérültek Braille-írásos sablonnal szavazzanak, a mozgáskorlátozottaknak pedig akadálymentesített szavazóköröket biztosítottak - írták.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult központ szerint a korábbi aggodalmak ellenére jól vizsgázott a szintén először lehetővé tett, levélben történő szavazás.

Az azonosító nyilatkozatok ellenőrzésekor, a leveles szavazatok felbontásakor és számlálásakor jelen lehettek nemcsak a Nemzeti Választási Iroda, de a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, a pártok és a nemzetközi megfigyelők, valamint a sajtó munkatársai is - tették hozzá.

A szavazatszámláló bizottságokba a pártok most először nem egy, hanem két tagot delegálhattak, így a 2014-es volt az eddigi legjobban felügyelt választás: több mint 40 ezer delegált tag felügyelte a szavazást, tízezerrel több, mint 2010-ben - közölték.

A mostani választáson könnyebben lehetett jelöltet állítani, ehhez az eddigi 750 helyett 500 ajánlás kellett, ennek következtében a 2010-es 810 egyéni jelölt helyett az idén 1548 egyéni jelölt indult. Ez a rendszerváltozás utáni választásokon indulók számához közelít, ugyanis a 90-es években jellemzően 1500 felett volt az indulók száma - jegyezték meg.

Minden eddiginél több, 18 párt állított országos listát, bár a 90-es években is 12-15 között mozgott az országos listák száma. A jelöltek és listák számának 2002-höz, 2006-hoz vagy 2010-hez képest történt megemelkedése annak köszönhető, hogy az új szabályozás megnyitotta az utat a kisebb pártok jelöltjei előtt is - áll az elemzésben.

Utaltak arra, hogy a kampányeszközök használatára - így különösen a plakátelhelyezési lehetőségekre - vonatkozó szabályozás többször a kritikák középpontjába került.

A választási kampányidőszak ideje alatt több, egymásnak ellentmondó határozat után végül a Kúria egyértelműsítette a helyzetet, lehetővé téve mindenki számára a szinte korlátlan plakátelhelyezés lehetőségét.

A szabályozás emellett egyenlő feltételeket biztosít a televízióban és rádióban történő kampányolásra valamennyi párt számára, valamint eltörölte a kampánycsendet. Ez nemcsak legális formába terelte a választások napján a korábbiakban is működő kampányt, hanem szabad utat engedett a webes eszközök használatának is - írták.

A közleményben felidézték azt is, hogy a legtöbb kritika a választási jogszabályok elfogadásának módját, illetve a választókerületek meghatározását érte. Ezzel kapcsolatban azt írták: a választókerületi határokat a Velencei Bizottság által lefektetett kritériumokat, valamint a magyar közjogi hagyományokat figyelembe véve alkották meg.

Hozzátették: így már nem fordulhat elő olyan extrém aránytalanság, mint a korábbiakban, amikor két körzet között a választópolgárok számát tekintve akár 300 százalékos eltérés is volt.

Az új szabályok szerint a választókerületek nagysága nem térhet el az átlagostól 15 százaléknál nagyobb arányban, ha pedig meghaladná a 20 százalékot, akkor a jogalkotónak kötelessége módosítani a határokat. Az elemzésben összevetették az új magyar választási rendszert nemzetközi példákkal. Mint írták, minden választási rendszert az arányosság és a kormányzati stabilitás szempontjaival szokás vizsgálni.

A legtöbb rendszerben megjelennek torzító elemek, amelyek a stabil kormánytöbbség előmozdítását szolgálják. Példaként Görögországot említették, ahol 2012-ben a 29 százalékot szerző győztes párt a mandátumok 44 százalékához jutott. Az EBESZ azt a rendszert elfogadhatónak és támogatandónak tartotta, hiszen elősegíti a kormányozhatóságot - áll a közleményben.

A tiszta többségi rendszerre az angol képviselőházi választást és az Egyesült Államok képviselőházi és szenátusi választásait hozták példaként.

A megjelenő nagyobb torzítások jelentős különbséget okoznak a szavazatarány és a mandátumban mérhető végeredmény között, ugyanakkor a többség és kormányozhatóság preferálása még nagy mértékű eltéréseknél is nemzetközileg elfogadott gyakorlat, ami ellen sem a Velencei Bizottság, sem az EBESZ nem emel kifogást.

A magyar rendszer hagyományosan a középutat követi, amelyben mind a többségi elem, mind az arányosság szerephez jut - írták.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.