A volt titokminisztert faggatták

P.-Laborcz - csaknem 3 órán át tartott Szilvásy meghallgatása

Csaknem három órán át hallgatta meg a parlamenti P.-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság Szilvásy György volt titokminisztert keddi zárt ülésén.

2013.12.10 19:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI

Mile Lajos, a testület LMP-s elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: kimerítő és alapos beszélgetést folytattak a volt titokminiszterrel.

A képviselő bizakodik, hogy az elkészítendő jelentésben minden gyanút és feltételezést eloszlat majd, és talán azt is le tudják majd írni, hogy kereshető-e - és ha igen, hol - a politikai felelősség a P.-Laborc találkozók ügyében.

Mile Lajos az MTI kérdésére azt mondta, a jövő hétre nem terveznek meghallgatást, januárban lehet a következő albizottsági ülés. Akkorra pedig reményei szerint megszavazza a parlament, és hatályba is lép az általa benyújtott törvénymódosítás, amely a nemzetbiztonsági bizottság előtti kötelező megjelenést rögzíti.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja, aki korábban sajtótájékoztatón ismertette milyen kérdéseket fog feltenni a volt titokminiszternek, az ülésről távozva annyit mondott, sok kérdésre választ kaptak. Szilvásy György újságíróknak elmondta, hogy Kocsis Mátéval kezdeményezték: legyen nyilvános az ülés, ezt azonban még a kormánypárti képviselők is leszavazták.

A zárt ülésen viszont minden kérdésre válaszolt - mondta Szilvásy György, hozzátéve: kiderülhetett, hogy a P.-Laborc találkozók kapcsán a "maffiabaloldalozásnak, a politikai sejtetéseknek" semmilyen szakmai alapja nincsen. A volt titokminiszter azt mondta, voltak olyan szakmai eredményei a találkozóknak, amelyekkel a Nemzetbiztonsági Hivatalnak foglalkoznia kellett, de azoknak semmi köze a politikához.

Szilvásy György kérdésre válaszolva ismét megerősítette, hogy Laborc Sándort nem ő utasította, de - mint hangsúlyozta - semmi oka kételkedni abban, hogy helyesen járt volna el. A hivatalok életében előfordul, hogy az első számú ember a konkrét operatív munka aktív szereplőjeként jelenik meg - tette hozzá. Ezzel együtt Szilvásy György továbbra is hibának tartja, hogy a hírszerző, ügynöki munka részleteit a nyilvánosság előtt tárgyalják. "Ez ellehetetleníti az ezzel foglalkozó szervezetek munkáját" - fogalmazott a volt titokminiszter, hozzátéve: "ha már elkezdték, csinálják végig".

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a P. Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott P. Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában.

A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a P.-tól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint P. félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a P.-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését. November 5-én Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját hallgatta meg a testület. Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt elnökét, valamint P. Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját is meg akarta hallgatni a bizottság, de mindketten visszautasították a részvételt.

November végén Szilvásy György, volt titokminiszter megjelent ugyan a bizottság előtt, de nem jutottak tőle érdemi információkhoz, ugyanis akkor még nem mentették fel a titoktartási kötelezettsége alól. Mile Lajos a múlt csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a nemzetbiztonsági bizottság február 28-áig meghosszabbította a ténymegállapító albizottság mandátumát.

Az LMP-s képviselő azt is elmondta, hogy legkésőbb december 16-án szavazhat az Országgyűlés arról az által benyújtott javaslatról, amellyel törvényben teszik kötelezővé a nemzetbiztonsági bizottság előtti megjelenést.

Az új szabályozás hatálybalépésétől kezdve például az, ha valaki nem jelenik meg a nemzetbiztonsági bizottság előtt, szabályszegésnek minősül, és a szabálysértési törvény szerint szankcionálják majd. A politikus korábban elmondta, ez minden alkalommal 300 ezer forintos pénzbírságot jelenthet az illetőnek. Azt pedig többször megemlítette, hogy ismét a bizottság elé hívná Laborc Sándort és P. Tamást.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.