Veszprémi Törvényszék

Vörösiszap-katasztrófa: újabb tanúk meghallgatásával folytatódott a per

A vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőperben a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. koordinációs titkárságának vezetőjét, egy fordítót és az egyik tározó műszaki ellenőrét hallgatták meg tanúként hétfőn a Veszprémi Törvényszéken.

2013.10.14 16:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Dojcsák János, a Mal Zrt. humánpolitikai igazgatója, koordinációs titkára Szabó Györgyi tanácsvezető bíró kérdéseire azt tisztázta, ki milyen vezetői pozíciót látott el a Mal Zrt.-ben, kihez milyen terület, feladat tartozott, az egyes vezetői pozíciók miben különböztek egymástól a cég szervezeti és működési szabályzata (szmsz) alapján.

Az szmsz-t a tanú készítette, elmondása szerint előzetes igazgatósági határozatokat is alapul véve. A tanú elmondta, miként működött a helyettesítési rend a cégnél, hogyan alakult a gyakorlatban a vezetők között az alá- és fölérendeltség, a különböző jogosultságok és felelősségek köre. Beszélt arról is, hogy a különböző utasításokat a belső levelezőrendszerben minden érintett alkalmazott megkapta.

Fejes Péter ügyész kérdésére Dojcsák János azt válaszolta, hogy az szmsz-t nem fordították le németre, de Martin Rümmelein, a per kilencedrendű vádlottja, a Mal Zrt.-nek a katasztrófa után lemondott német vezérigazgatója magyarul megkapta; a fontosabb témákat vele egyébként tolmács útján beszélte meg.

Martin Rümmelein az ügyész kérdésére válaszolva elmondta: nem emlékszik, hogy kapott-e írásos német nyelvű fordítást a munkaszerződéséről és az szmsz-ről, de ezt nem is tartotta fontosnak, mert bízott abban, hogy amit a Mal vezetőivel megbeszéltek, az szerepelt a dokumentumokban.

Hangsúlyozta, számára a fontos az, hogy a munkaszerződésében a 3-as pont, amelyben a kötelezettségek szerepelnének, nincs kitöltve.

A másodiknak meghallgatott tanú, Kántor László volt, aki korábban a Mal Rt. kereskedelmi igazgatója volt, majd 2003-ban nyugdíjba ment, és a Katapult nevű bt.-jével megbízási szerződés alapján tolmácsolást is végzett.

Az ügyész kérdésére azt válaszolta: a cég alapító okiratát, szmsz-ét, munkaszerződést nem fordította le a német vezérigazgató számára, de vállalati szabályzatok, például a külföldi kiküldetési szabály vagy a leltározási szabályzatok kidolgozásánál közreműködött.

Hozzátette: az szmsz-t soha nem látta, környezetvédelmi dokumentumot, katasztrófavédelmi tervet nem fordított. Miután a tanú a bíróságon megtekintette Martin Rümmelein munkaszerződéseit, azt vallotta, nem látta ezeket, és a vezérigazgató szóban sem kérdezett a munkaszerződéséről.

Varga Imre építőipari szakember - aki 1964-ben lépett be a timföldgyárhoz beruházási főosztályvezetőként és 1988-ban ment nyugdíjba - tanúként elmondta: műszaki ellenőrként a IX-es kazetta építését felügyelte, nem emlékszik arra, hogy a kivitelezés során bármilyen probléma lett volna, a kiporzáson kívül nem volt más gond.

A kiszakadt, X-es kazetta építésének előkészületeiről azt mondta, a helyi vezetőség döntött arról, hogy a kazettát hová építsék; nem tudott racionális okot arra, hogy miért a nagy költségekkel járó - patakelterelést és vasútáthelyezést kívánó - helyszínt választották. Közölte, hogy nem emlékszik arra, milyen fázisban volt a X-es kazetta építése, amikor nyugdíjba ment; esetleg az előmunkálatok már megtörténhettek.

A tanú fenntartotta a nyomozás során tett azon kijelentéseit, hogy a talajfúrási munkálatokat a szakhatóságok engedélyezték, a beruházási főosztálynak pedig nem volt beleszólása abba, hogy a tervező miként oldja meg feladatait, csak azt ellenőrizte, a terveknek megfelelően végzik-e a munkát.

A per kedden újabb tanúk meghallgatásával folytatódik. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet.

A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyészség halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emelt vádat 15 ember ellen. A büntetőper tavaly szeptember 24-én kezdődött meg, az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.