Nem megoldás...

Kovács Zoltán: a közfoglalkoztatás egy eszköz

"A közfoglalkoztatás nem megoldás, hanem egy eszköz, amelynek köszönhetően közösségépítő folyamatok indulhattak el."

2013.07.04 03:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a kormányzat romapolitikájáról rendezett vitán szólalt fel. 

Kovács Zoltán szerint tudomásul kell venni, hogy az országnak számos olyan kistérsége van, ahol egy-két generációs időszakot tekintve sincs nagyon esélye a piaci alapú munkahelyek tömeges létrejöttének. Be kell rendezkedni arra, hogy a közfoglalkoztatás lesz az, amely az egyetlen értelmes elfoglaltságot jelenti az ezeken a településeken élőknek - tette hozzá. 

Mint mondta, azt a típusú szegénységet, amely napról-napra él, fel kell számolni, és a közfoglalkoztatási programnál jobb eszközt egyelőre nem tud mutatni senki. "Ha nincs közmunka, ott nincs semmi más" - fogalmazott. Kovács Zoltán ismertette: önbevallás alapján tavaly több mint ötvenezer roma vett részt közfoglalkoztatásban. Megjegyezte, hogy majdnem tízezer embernek ez jelentette az első munkát az életében. 

Az államtitkár minderről annak kapcsán beszélt, hogy 2012-ben a Roma Évtized Titkárság felkérésére civil szervezetek monitorozták a kormány Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiájának megvalósulását, és erről elkészítették jelentésüket, amely szerint "a közmunka jelenlegi rendszere olyan zsákutca, amelyben a foglalkoztatottak osztályrésze a kiszolgáltatottság, bizonytalanság, méltánytalan munkafeltételek és gyakran értelmetlen munkavégzés".
 
Teller Nóra kutatásvezető a vitán egyebek mellett elmondta, "a közmunkaprogram azokon a terepeken mozog", ahol vagy nincs elsődleges munkaerőpiac, vagy olyan típusú tudásokra épít, amelyek soha nem voltak eléggé értékesek. Az önkormányzati településüzemeltetés az a piac, amely a közfoglalkoztatottaknak munkát ad - jegyezte meg. A vitán megjelent civilek a szegregáció kapcsán úgy vélték, hogy a kormány szembe megy az integrált oktatással. 

Kovács Zoltán ezzel szemben megerősítette, a kormányzat az integrált oktatás híve. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósításról szóló jelentést egy civil szervezetekből álló - Partners Hungary Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, Habitat for Humanity Magyarország, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség - "Női Érdek", Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, Romaversitas Alapítvány, Városkutatás Kft. - konzorcium készítette.

A 2012-es évről szóló jelentésben azt írták, hogy az alacsony foglalkoztatottsági szint szoros összefüggésben van az oktatás gyenge eredményeivel. Jelenleg ebben az ágazatban a legsúlyosabb problémának tekinthetők az iskolai szegregáció, valamint a romák korlátozott hozzáférése a koragyermekkori fejlesztéshez, az óvodához és a minőségi általános és középiskolai oktatáshoz - olvasható. 

A civilek szerint annak ellenére, hogy a stratégia tételesen és átfogóan sorolja fel a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos legnagyobb kihívásokat, a "beavatkozások egyelőre csak apróbb eredményeket értek el".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.