"Ez nem vagy-vagy kérdése"

Semjén: a kisebbségi és perszonális emberi jogok nem állíthatók szembe

Semjén Zsolt szerint az egyes külhoni magyar nemzetrészekre jellemző autonómiaelképzelések nem valóságtól elrugaszkodott törekvések, hiszen mindegyikre van példa az Európai Unióban.

2013.04.08 12:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a témában hétfőn kezdődött nemzetközi konferencián azt mondta: hamis beállítás, amikor azt a kérdést teszik fel, hogy területi vagy kulturális autonómiát támogatnak-e. Ez nem "vagy-vagy" hanem "és" kérdése.
 
A szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia - szögezte le. Rámutatott: a nemzetek és a kisebbségek jogai emberi jogok a közösség szintjén. Emberi jogok tekintetében ugyanakkor nincs alku, az nem a többségi nemzet kegyéből jár, hanem emberi mivoltunkból következik. 

Semjén Zsolt kiemelte: a közösségi jogok az emberi jogok megvalósulása a közösség szintjén, és a nemzetiségek, kisebbségek jogai, valamint a perszonális emberi jogok nem állíthatók szembe egymással, és nem választhatók el egymástól. 

A kormányfő helyettese kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egyes magyar nemzetrészeket jellemző autonómia elképzelések nem a valóságtól elrugaszkodott törekvések. Mindegyikre van példa az unióban, "nem valamilyen soha nem látott-hallott dolgot szeretnénk" - mondta. Ugyanakkor az egyes nemzetrészeknek kell a testre szabott autonómiakoncepciót kidolgozniuk, és Budapestről nem kényszerítenek autonómia igénylésére senkit. 

A magyar kormány azt fogja támogatni, amit az adott nemzetrész kidolgozott - jelezte. Utalt arra, hogy az autonómiáról szóló Gross-jelentés 10 évvel ezelőtt készült, és azt mondta: nagyon fontos, hogy a jelentés rámutat, a kisebbség-többség együttélése során az autonómia csökkenti a konfliktusokat, a kisebbségek számára lehetővé teszi az identitás megőrzését, a többségnek garancia a területi integritásra.
 
Álláspontja szerint az autonómiának mindenki számára pozitív mérlege van. Olyan pozitív eredménye, ami nemcsak a kisebbségi nemzetrészeknek, hanem a többségi államoknak, és az anyaországnak is jó - summázta. Ahol az autonómia különböző formái megvalósulnak, ott a szellemi és gazdasági prosperitás is beindul az adott régióban - állapította meg a kormányfő helyettese.

Az autonómia a kisebbségi jogok királynője - fogalmazott Semjén Zsolt, majd hozzátette: a magyarság nem alávalóbb egyetlen más nemzetnél sem. A magyar kisebbség tagjai nem lehetnek másodosztályú uniós polgárok, másodrangú emberek, és ami másoknak jár, nekünk is jár - szögezte le. Kántor Zoltán köszöntőjében felidézte, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet 16 hónappal ezelőtt hozták létre.
 
Az intézet tudományos hátteret nyújt a kisebbségi politika megalkotásához, kutatásaikban külhoni kutatóintézetekkel is együttműködnek - emelte ki. Ez a negyedik tanácskozás a kutatóintézet szervezésében, eddig a kisebbségi gyakorlatokat, a többes állampolgárság kérdéskörét, és az etnikai pártok helyzetét tekintették át. 

Utalva a mostani konferencia témájára hangsúlyozta: az autonómia központi kérdés a külhoni magyarság számára, Magyarország pedig támogatja ilyen irányú törekvéseiket. Andreas Gross a svájci nemzeti tanács, és az Európa Tanács nemzeti közgyűlésének szociáldemokrata tagja arról beszélt, hogy a 2003-ban született jelentésben arra kívántak rámutatni, hogy az autonómia nem csökkenti a konfliktusokat, de az erőszak mértékét igen.
 
Kiemelte: meg kell érteni, hogy az autonómia egy erős demokrácia része, s a demokráciát és az autonómiát nem lehet elkülöníteni egymástól. A szabad demokráciában az állampolgárok nem tárgyát, hanem alanyát képezik a demokráciának - fűzte hozzá. Transznacionális módon kell gondolkodni, "európai demokráciát" kell létrehozni, ma ugyanis túlságosan centralizáltak a demokráciák - vélekedett.
 
Hangsúlyozta: az erős demokrácia olyan intézményeket biztosít, ami által az állampolgárok szabadok lehetnek. Ha mindazt nem teszik lehetővé, hogy a közös döntéshozatalban az emberek részt vegyenek, akkor a polgárok attól tarthatnak majd, hogy az adott országot nem lehet egybetartani. A döntési folyamatokban mindenkinek részt kell vennie - szögezte le. 

Markku Suksi, a finn Abo Akadémia professzora - hasonlóan Semjén Zsolthoz - úgy fogalmazott: az autonómia a kisebbségi jogok királynője. Minél kevesebb az állam körül a nacionalizmus, annál nagyobb az autonómia biztosításának lehetősége - mutatott rá. Mint mondta, a legtöbb államban a nemzeten belüli entitások valamilyen formában megjelennek. A nemzetközi konferencia kedden kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.