Persze, hogy Matolcsy

Ezért titkolózott Orbán - na, ki lesz a jegybankelnök?

A miniszterelnök Matolcsy Györgyöt jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére. Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt is bejelentette: Varga Mihály eddigi tárca nélküli miniszter váltja Matolcsy Györgyöt a nemzetgazdasági tárca élén.

_{2013.03.01 08:02}_{MTI, ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A kormányfő a rádióinterjúban - a piac által jelzett kockázatokat firtató kérdésre válaszolva - a legkevésbé kockázatos döntésnek nevezte Matolcsy György jegybankelnökké jelölését.

Felidézte, ahogyan első kormányzása idején, 2001-ben - amikor jegybankelnöknek jelölte Járai Zsigmondot -, úgy most is arra az álláspontra jutott, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kell kinevezni a központi bank élére.

"Miután a jegybank független, és a függetlenségét nem szabad megkérdőjelezni, ezért csak egyetlen lehetőség van arra, hogy a jegybank képes legyen a gazdaságpolitika egészében elhelyezni a működését. Ez csak akkor lehetséges, ha egy kormányzati munkát már közelről látott, tapasztalt és azt vezetett embert kérünk fel jegybankelnöknek" - fejtette ki, azzal összegezve, hogy szerinte stabilitás és kiszámíthatóság akkor áll elő, ha kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kér fel a központi bank élére.

Orbán Viktor ezért - mint elmondta - áttekintette az elmúlt évek gazdasági és pénzügyminisztereinek tevékenységét, és úgy értékelte, a teljesítményt véve alapul "csak egy olyan gazdasági és pénzügyminiszterünk volt az elmúlt években", aki képes volt csökkenteni az államadósságot és három százalék alá csökkenteni a hiányt.

"A teljesítmény és a tények egyetlen ember felé mutatnak, ez pedig Matolcsy György" - mondta a miniszterelnök. Azokra a kérdésekre nem kívánt válaszolni, hogy a gazdaságösztönzés területén milyen jegybanki politikát vár el, mert szerinte a kormányfőknek ezekben az ügyekben nem szabad megszólalniuk, ellenkező esetben, "ha az ember csak egy fél mondatot is tesz, akkor másnap a bankvilág a torkának ugrik".

Azt mondta, az a fontos, hogy a magyar gazdaság jól teljesítsen, és most az kell, hogy jobban teljesítsen a növekedésben, amihez a szükséges eszközök egy része a kormányzat, egy része pedig az MNB és a monetáris tanács kezében van. "Ezeknek kell valamilyen összhangban lenniük ahhoz, hogy egy ország jól teljesítsen" - hangsúlyozta.

Hozzátette, a jegybankok ma más gyakorlatot folytatnak, mint korábban, ő 16 olyan eszközt azonosított be, amelyet ma a világban a központi bankok használnak a gazdasági növekedés elősegítésére. "Azt szeretném, hogy ha a jövőben a Magyar Nemzeti Bank jobban teljesítene, mint korábban" - összegzett.

Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy a Matolcsy György jegybankelnökké jelölése nyomán megüresedő nemzetgazdasági miniszteri posztra Varga Mihály eddig tárca nélküli minisztert kérte fel.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős posztjával, a miniszterelnök azt válaszolta: "az most annyira elvékonyodott már, hogy belefér a miniszteri munkakörébe".

A kormányfő egyúttal kijelentette: a kormányprogram marad, tehát a gazdaságpolitika iránya sem változik. Utóbbival kapcsolatban közölte, továbbra sem tűri el azt, hogy a szolgáltatók a tizedik bőrt is lehúzzák a magyar emberekről, ezért például árszabályozással, törvényalkotással korlátok közé kell szorítani ezek tevékenységét. Hozzáfűzte azt is, abban sem lehet változás, hogy az embereket ezentúl sem szabad büntetni azért, mert dolgoznak és többet keresnek, így a személyi jövedelemadót alacsony szinten kell tartani, amelynek mértékét - erősítette meg - tíz százalék alá csökkentené. A jövedelemadók helyett a súlypontot a fogyasztási és a forgalmi adók felé kell helyezni - tette hozzá.

Megismételte azt is, hogy az ország finanszírozhatósága körüli viták eldőltek, azokat a múltkori amerikai kötvénykibocsátással lezárták.

Megjegyezte, szerinte a jegybankelnöknek és a gazdasági miniszternek van szerepe abban, hogy feloldja a bankok és a vállalkozások között fennálló ellentmondást, amely abból fakad, hogy míg a pénzintézetek azt mondják, ők az elmúlt időszakban is kínáltak olcsó hiteleket, csak nem volt rá megfelelő jelentkező, addig a cégek azt állítják, ők tele vannak sikeres ötletekkel, de nem kapnak kölcsönt jó feltételekkel.

A jegybankelnök-jelöltet délután hallgatja meg kinevezése előtt az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága.

Simor András távozó elnök hatéves megbízatása szombaton jár le.

A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit - mint a monetáris tanács belső tagjait - az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának meghallgatása után a köztársasági elnök nevezi ki, a jelöltek az államfő előtt tesznek esküt.

Még hogy félretájékoztatás?

Február elején még alaptalannak és álhírnek nevezte Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Világgazdaság Online által elsőként megszerzett információt, amely szerint eldőlt, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter veszi át Simor András helyét a Magyar Nemzeti Bank élén.

"Javaslom a különböző sajtóorgánumoknak, hogy az úgynevezett megbízható forrásaikat ellenőrizzék le, mielőtt félretájékoztatják a közvéleményt" - mondta, megjegyezve: minden médiumnak áll a rendelkezésére, ha kérdés van.

Orbán Viktor miniszterelnök még január végén, Brüsszelben szögezte le azt, hogy a jegybankelnök-jelölést a határidő lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni a jelölt személyét érintő viták elkerülése érdekében.

Matolcsy György életrajza

Matolcsy György 1955. július 18-án született Budapesten.

A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán kapott diplomát 1977-ben, majd az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben helyezkedett el. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, ahol először a magyar szénhidrogénipar finanszírozásával foglalkozott, majd a gazdasági reform előkészítő munkáiban vett részt. 1985-től a Pénzügykutatási Intézetben a tulajdonreform lehetőségeit kutatta. 1986-ban, az Intézet felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott részben kutatóként, részben tanácsadóként, a nagy visszhangot keltett Fordulat és Reform című tanulmány egyik szerzője volt. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába.

1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében lemondott államtitkári tisztségéről.

1991. januártól a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezető igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselőjeként a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben a bank igazgatója volt. 1995-ben a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedési Intézet igazgatója lett.

A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját, 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja volt.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott.

2003-2007 között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. 2003-tól a Fidesz tagja. 2006 óta Bács-Kiskun megyei területi listán országgyűlési képviselő, 2006-2010 között részt vett a gazdasági és informatikai bizottság munkájában.

2010. május 29-től a második Orbán-kormányban a nemzetgazdasági miniszteri tisztséget töltötte be.

1981-ben írta doktori disszertációját a holding forma magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről, az 1980-as évektől rendszeresen publikál és több könyvet is írt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!