A szó helyett tettekre lenne szükség

Az utolsó esély a sertéságazati stratégiai program megvalósítása

Tegnap került a kormány elé a már jó ideje beharangozott sertéságazati stratégiai program. A szakmai szervezetek szerint a tervezet minden eleme fontos, a szó helyett azonban most már tettekre lenne szükség, a takarmányhelyzet megoldása pedig nem tűr halasztást.

2012.08.09 09:29HavariaPress
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kormány elé került tegnap a sertéságazat fejlesztését célzó stratégia. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár az akciótervvel kapcsolatban elmondta: a stratégia keretében felmérik az uniós pályázati rendszerekben még rendelkezésre álló vagy majdan elérhető támogatásokat, a külföldi piaci lehetőségeket, és takarmányozási kutatási programot is indítanának, amely elsősorban a magyar fajtákra koncentrálna. A figyelem középpontjába kerülne tehát a mangalica és a nagy fehér fajta törzstenyésztése is. A tervezet továbbá szorgalmazza a termelési integrációt, és az állattartók forgóeszköz-beszerzéséhez kamattámogatási rendszert kidolgozását. V. Németh Zsolt szerint a stratégia keretében felülvizsgálnák a környezetvédelmi előírásokat is, amelyek gyakran ,,túlteljesítik" az uniós elvárásokat. Az augusztus végéig elérhető negyvenmilliárd forintos pályázati keretről is szólt, amely az állattartó telepek korszerűsítésére, technológiai modernizációra és bővítésekre szolgál.



Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a mangalica és a magyar nagy fehér fajta tenyésztésének támogatása üdvözlendő, azonban nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy ma már a legtöbb hazai sertéstelep külföldi szaporítóanyaggal dolgozik. ,,Ha az unió piacán lépünk versenybe, meg kell néznünk, hogy a nagy rivális nemzetek milyen fajtákkal dolgoznak. A nagy fehér esetében mindenképpen fejlesztésre van szükség, egyes tulajdonságai ugyanis versenyhátrányt okozhatnak" - mutatott rá. A termelési integrációval kapcsolatban jelezte: a rendszerváltás előtt nagyon jól működött ez a módszer, s már nap­jainkban is vannak olyan nagy telepek, amelyek bérhizlalási rendszert vezettek be. Szerinte az integrált termelés lehet a hazai sertéstenyésztés újjáélesztésének legfontosabb iránya. A támogatásokkal kapcsolatban elmondta: minden forintnak örülni kell, amit az állattartó telepek korszerűsítésére lehet fordítani. Januártól ugyanis életbe lép az unió kocatartásról szóló rendelete, valamint a beton rácspadozatára vonatkozó minőségi előírás is.


Eicher József, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta: ha az, ami a sertésstratégiában szerepel, nemcsak elhangzik, hanem rövid időn belül megvalósul, fellélegezhet az ágazat. De még nehéz idők jönnek, a takarmányhelyzet súlyosan érinti a hazai állattartókat. A napokban többen szóltak állami takarmányalap létrehozásának fontosságáról, de a tárca kedden kijelentette: erről egyelőre nem lehet szó. Eicher szerint az ágazati stratégia megvalósítását mielőbb el kell kezdeni - minden elemével együtt -, a takarmánygond pedig azonnali megoldást igényel. ,,Valamilyen intézkedés szükséges, enélkül a negyven-ötven százalékkal drágább takarmány hamar a kétmillió közelébe vágja vissza a sertéslétszámot. Akkor pedig már szinte értelmét veszti a sertésstratégia" - emelte ki.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.