1991-1992-ben kezdődtek az ügyek

Az olajszőkítés jól jövedelmező illegális "üzletág" volt

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális "üzletága" volt, becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés.

_{2012.07.16 15:15MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a gépjárművekben használt gázolaj és a háztartási tüzelőolaj, a HTO kettős ára adott lehetőséget. A két termék minőségileg azonos volt, ám utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették. Egy 1990-es kormányrendelet előírta: a fűtőolajat adalékanyaggal színezni kell. A HTO-t 1991-től pirosra festették, ám az adalék a motorokat nem károsította, így azt változatlanul használták üzemanyagként. A fűtőolajként behozott termékeket a vámkezelésnél kellett volna színezni, ami lehetőséget adott a visszaélésekre. 

Ha a vámost sikerült megvesztegetni, a szállítmányt további beavatkozás nélkül gázolajként értékesíthették. Amennyiben a festék már bekerült az olajba, savazással közömbösítették: a kénsav és más vegyszerek hatására a gázolaj visszanyerte eredeti színét, ez volt az úgynevezett olajszőkítés. A bűnelkövetők a külföldről behozott szállítmányokat részben fiktív cégek nevére vámkezeltették, részben addig utaztatták az országban - gyakran csak papíron -, amíg nyomuk nem veszett. A halasztott vámfizetés lehetőségével az importőrök 15 napot kaptak arra, hogy a vámot leróják. Ennyi idő alatt a vállalkozás gyakran "felszívódott", az olaj pedig eltűnt.
 
Az olajszőkítésre berendezett telepeket általában nem létező személyek nevére bérelték, a "szőkített olajat" ugyancsak fiktív cégeken keresztül értékesítették, így legfeljebb a bűnöző szervezet szempontjából jelentéktelen végrehajtók ellen sikerült eljárást kezdeményezni. 1993 augusztusában az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban operatív bizottságot hoztak létre az olajmaffia megfékezésére. A kettős árrendszer 1995-től megszűnt, röviddel később megszigorították a halasztott vámfizetés szabályait, 1998-tól pedig az üzemanyag céljára szolgáló kőolajtermékeket azonnal behajtandó jövedéki adó terhelte.
 
Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették az olajjal való visszaélés lehetőségeit. 2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. 

Bizonyítékok azonban nem kerültek elő. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt.

Energol-ügy:
 
Az úgynevezett Energol-ügy nyomozása 1996-ban kezdődött a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feljelentése alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt. Az eljárás kezdeti szakaszában a nyomozók még az olajügyek és az 1990-es évek második felében elkövetett fővárosi robbantásos leszámolások közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, ám ebben az irányban eredménytelen maradt az adatgyűjtés. Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más bűncselekmények miatt.
 
Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot. Az elsőfokú büntetőper 2003 júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el kellett kezdeni a pert. 2007 novemberében hirdetett ítéletet első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A 18 vádlott közül adócsalás miatt hatan letöltendő - két évnél nem súlyosabb - szabadságvesztést kaptak. 

További hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett, köztük a kecskeméti maffiaperben súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Ferencsik Attilát és Csikós Józsefet, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd a BM ezredeseként a központi adatnyilvántartó hivatalt vezette, a '90-es évek közepén pedig az Energol Rt. egyik vezérigazgatója volt. 2003-ban elévülés miatt szüntették meg korábban az ügy gyanúsítottjaként szereplő P. Tamás ellen az eljárást, a férfi egy időben a legkeresettebb körözött magyar volt. 

A Népszabadság akkori híre szerint a rendőrség azóta, hogy elfogatóparancsot adott ki ellene, nem tudta elfogni és meggyanúsítani. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2012. július 15-én helyezte előzetes letartóztatásba P. Tamást, illetve azt a további négy férfit, akiket a Terrorelhárítási Központ (TEK) szombaton fogott el. P. Tamás ügyvédje, Bánáti Kristóf a Hír TV-nek akkor azt mondta, hogy két gyanúsítást közöltek védencével. 

Egyrészt az Aranykéz utcában megölt - Boros Tamás néven ismert - Boros József Károly meggyilkolásával kapcsolatban felbujtóként gyanúsították meg, és ugyanígy felbujtóként gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolásával kapcsolatban is. Hozzátette: ügyfele abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, ezért megtagadta a vallomást.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter