Vélemény

Iskola helyett bilincs?

Megszavazta a parlament csütörtökön azt a belügyminiszteri javaslatot, amely alapján jövő január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról.

2012.07.12 14:14sabater - ma.hu

A rendelkezés szerint a rendőrök testi kényszert és bilincset is alkalmazhatnak az idősebb iskolakerülő, a rendőri intézkedéssel ellenszegülő diákokkal szemben. Az intézkedés betarthatatlan, és ez még a kisebb baj vele: a nagyobb, hogy elképesztően igazságtalan, esetleges és félelmet keltő lesz abban az esetben, amikor valóban alkalmazzák majd. A lógás ugyanis egyetlen esetben sem bűncselekmény, és sokszor még csak nem is diákcsíny.

Talán mindannyiunk iskolai élményei közé tartozik egy-egy ellógott óra. Bevallom, velem is történt ilyesmi, nem gyakran és nem életvitelszerűen, de egyszer-egyszer igen. A néhány lógás oka különböző lehetett: volt, hogy nem akartuk a focit abbahagyni, de az is, hogy már nagyobbak voltunk, és sörözőbe mentünk. A (mondjuk) kétévente bekövetkező igazolatlan iskolai hiányzás nem gátolta meg a társaság egyetlen tagját sem abban, hogy sikeres érettségit tegyen, majd felsőfokú tanulmányait is sikerrel folytassa. Nem volt szép dolog, de ugyanúgy nem bűncselekmény, mint az, amikor nem készültünk a matekdolgozatra, és hasfájásra hivatkozva az orvosi rendelőben kötöttünk ki az osztályterem helyett. Ezt hívják diákcsínynek.

Van persze az iskolakerülésnek életvitelszerű műfaja is. Például, ha egy gyerek rossz társaságba keveredik, ha a szülei nem tanították meg a tanulás fontosságára, vagy ha a gyerek az egyetlen kereső a családban, mert sajnos ilyen is létezik. Míg előbbi két esetben nem probléma, ha valamilyen motiváció visszavezeti az iskola falain belülre a gyereket, utóbbi esetben igazán igazságtalan (valójában persze maga a helyzet is az, hogy a gyerek kénytelen munkát vállalni), ha valakit rendőrök küldenek az igazgatóhoz. A fenti motivációnak azonban semmiképpen nem a rendőrnek kellene lennie, hanem inkább annak, hogy bizonyos támogatási formákat megvonnak abban az esetben, ha a gyerek bizonyos számú igazolatlan órát kap. És akkor még nem beszéltünk azokról a mélyszegénységben élő gyerekekről, akik azért kerülik a sulit, mert mondjuk nincsen megfelelő cipőjük, ruhájuk erre. Igen, ilyen is van.

Van persze az egésznek egy másik oldala is: méghozzá az, hogy a rendőrnek van fontosabb dolga is. Persze, mostanában hallunk eleget arról, hogy közlekedési rendőrök egészségügyi dobozok szavatosságát vizsgálják, mondjuk a súlyosabb kihágások helyett, de ez nem a megfelelő irány. Ha majd Magyarországon olyan lesz a közbiztonság, hogy az önkormányzati büdzsék bizonyos százaléka nem kapásból megy korrupcióra, ha majd lehet sétálni a lepusztultabb lakrészeken is a veszély nélkül, hogy kirabolnak és megvernek, ha majd a kereskedelmi tévék híradójába – és most nem hírszerkesztési elveket kifogásolunk, pedig lehetne – nem kerülne minden nap egy érthetetlenül erőszakos bűncselekmény, na még akkor sem lesz itt az ideje, hogy a rendőrök iskolakerülő gyerekekre vadásszanak.

És van egy harmadik szempont is. Képzeljük el, hogy lógunk. Valóban, minden komolyabb ok és indok nélkül; nem vagyunk egyetlen keresők a családban, megfelelő ruhánk is van, és még a dolgozatokra is készültünk. Csak kamaszok vagyunk, akik csinálnak diákcsínyeket, ahogyan a többség csinált már életében ilyet, ezt bizton állíthatjuk. Erre jön egy rendőr, aki bekísér az igazgatóiba. Ellenállni valószínűleg nem fogunk, de a helyzet önmagában egyszerre elképesztően ijesztő és megalázó, olyan esemény, amely biztosan nem javítja az iskolai morálunkat. Ilyesminek nem lenne szabad gyerekeket kitenni.

A rend és a fegyelem itt nem az egyetlen megoldás: elsősorban olyan szociális körülmények megteremtésén kellene fáradni, ahol a lógás nem megélhetési, közlekedési (drága a buszjegy) vagy öltözködési kérdés, tehát ahol minden egyes gyereknek van lehetősége bejárni az iskolába, ha akar. Mert ez jelenleg nem adott. Igénybe lehetne venni tanárok, iskolapszichológusok alkalmazását, ami a rendőr előtt „szép szóval”, és nem a törvény erejével igyekezne rávenni a gyerekeket a bejárásra, mellesleg gyerekbarátabbá lehetne tenni az iskolákat és az egész oktatási rendszert. Végül pedig különböző pénzbeli ösztönzőket (étkeztetési támogatás, családi pótlék) lehetne életbe léptetni – de kizárólag azon családokkal szemben, ahol az iskolakerülés oka nem a szociális helyzet, hanem a morál. És ha mindez megvan, akkor szabadna felmerülnie a rendőrök bevonásának a helyzet megoldásába, és a fenti érvek miatt ekkor is villám gyorsan el kéne vetni az ötletet.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.