Rendszereken átívelő tevékenység

"Komcsi" bírók nyugdíjazása miatt is kaptunk

Három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, Orbán Viktor ezért már a jövő héten kedden Brüsszelbe utazik. Olyan bírók nyugdíjazása miatt is indult eljárás, akik már a kommunista rendszerben is ítélkeztek.

_{2012.01.17 16:55}_{ma.hu / MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen - jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban. Leszögezte, hogy a bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul.

Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Mint a portugál politikus elmondta, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja szükséges változtatásokat. Eddig azonban ez nem történt meg - emlékeztetett.

Barroso elnök jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten, január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó - fűzte hozzá. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szűkszavú közleményben megerősítette az utazás hírét.

Diszkrimináció?

Olyan bírók kényszernyugdíjazása miatt is indult eljárás, akik már a kommunista rendszerben is ítélkeztek. Ha visszaállítják, és ismét 70 év lesz a nyugdíjkorhatáruk, a munka világába visszatérő bírák korábbi vezetői beosztásuknak búcsút mondhatnak, és Handó Tünde dönt majd sorsukról.

_{José Manuel BARROSO, az Európai Bizottság elnöke (b) és Johannes LAITENBERGER, az Európai Bizottság szóvivője beszélget az EU-biztosok testületének strasbourgi ülése kezdetén - MTI}

Minél előbb eredményt akarnak

A testület közleménye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, (kettő helyett) egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb - szögezte le Barroso.

José Manuel Durao Barroso úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy "az európai család egyik kulcsállamaként" Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket.

A bizottság eltökélt abban, hogy biztosítsa: minden EU-tagállamban "betűjében és szellemében" teljesen tiszteletben tartják az uniós joganyagot, és ezt stabil jogi környezet garantálja.

A kormány tudomásul vette

A magyar Kormány tudomásul vette, hogy a Bizottság kollégiumi ülésén döntés született néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról. A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy a vitát szakmai alapon, a konkrétumok talajára helyezve folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, a szerződések őrének számító Európai Bizottsággal.

"Az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel. A Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat. Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk." - olvasható a hivatalos állásfoglalásban.

Az Európai Uniónál is lobbizik egy amerikai magyar érdekcsoport

Leveleket és faxokat küldött José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek és ugyanígy próbált hatni Jerzy Buzekre, az Európai Parlament előző elnökére egy amerikai magyar lobbi a "Magyarország elleni támadás" elhárítására.

"Írjanak vagy telefonáljanak" Barroso EU-bizottsági elnöknek, és kérjék, hogy támogassa "az IMF-kölcsön megadását" Magyarországnak - áll a Lipták Béla vezette csoport egyik januári hírlevelében, amelyre január közepéig bő 1100-an iratkoztak föl.

"A fenti igyekezetünk sikeres volt, a 9 tagú kongresszusi bizottság elhalasztotta útját, mert több időre van szüksége a pontos tájékozódásra" - írta az ismert környezetvédő, a Yale Egyetem volt professzora.

Egy másik hírlevélben arra kérte a magyar lobbi résztvevőit, hogy írjanak a Magyarországgal foglalkozó világlapoknak is.

Lipták Béla - aki az 1956-os forradalom után hagyta el Magyarországot - úgy értékelte: "a világsajtó pedig egyre inkább észreveszi, hogy a Magyarország elleni támadást nagyrészben a nemzetközi pénzintézetek érdekei motiválják és a támadásokhoz az adatokat a magyarországi ellenzék szolgáltatja politikai érdekből".

Mi lesz, ha nem lépik meg?

Az európai uniós jogrend szerint a tagállamok feladata, hogy saját jogrendszerükön belül biztosítsák a közösségi jog végrehajtását, azaz az irányelvek előírt határidőn belüli átültetését, valamint az uniós jogszabályok megfelelő és pontos alkalmazását. A kötelezettségszegés azt jelenti, hogy valamely tagállam nem vagy nem megfelelően teljesíti a közösségi jogszabályokból fakadó kötelezettségeit. Ez megnyilvánulhat aktív módon, illetve mulasztás formájában, a jogsértő hatóság lehet központi, regionális vagy helyi szintű közigazgatási szerv.

A szerződések értelmében az Európai Bizottság felel a közösségi jog helyes alkalmazásának biztosításáért, így ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a közösségi jogszabályokat, a bizottságnak jogában áll lépéseket tenni a jogsértés megszüntetése érdekében. A bizottság szabadon mérlegelheti, indít-e hivatalos jogsértési eljárást, az Európai Bíróság elé terjeszt-e egy adott ügyet és arról is önállóan dönthet, mikor teszi meg ezeket a lépéseket.

Kötelezettségszegés esetén az Európai Bizottság elsőként jogsértési eljárást indíthat, lehetőséget nyújtva a tagállamnak arra, hogy nemzeti jogát önként a közösségi jog követelményeihez igazítsa. Ezt a több lépésből álló eljárást megelőzheti információgyűjtési vagy vizsgálati szakasz.

A bírósági eljárást megelőző eljárás első lépéseként a bizottság "hivatalos figyelmeztető levelet" küld a tagállamnak, amelyben felkéri, hogy adott határidőn - rendszerint két hónapon - belül tegye meg észrevételeit a közösségi jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról.

Ezután a tagállam válaszának (vagy annak elmaradásának) függvényében a bizottság dönthet úgy, hogy úgynevezett "indokolással ellátott véleményt" küld a tagállam számára. Ebben ismertetik a bizottságnak az adott jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, összefüggő és részletes leírást adva az indokokról, amelyek alapján a tagállam kötelezettségszegésére következtettek. A dokumentum meghatározza a szükség esetén indítandó bírósági eljárás tárgyát, és tartalmazza azt az időpontot is, ameddig a tagállamnak lehetősége nyílik önként igazodni a közösségi joghoz.

Ha valamely tagállam még ekkor sem tesz eleget az indoklással ellátott véleményben foglaltaknak, következik a bírósági szakasz az Európai Bíróság bevonásával.

Nem az első fülhúzás ez

Az Európai Bíróságon eddig több esetben indítottak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. 2007-ben például két olyan ügyben indult eljárás, amelyekben később a bizottság elállt a bírósági úttól: az első esetben Magyarország nem teljesítette a harmadik - unión kívüli - országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló irányelvből eredő kötelezettségeit, a másodikban a médiatörvény kábeltelevíziózásra vonatkozó hiányosságai miatt kívánt elmarasztalást a bizottság. Miután a vitatott ügyekben megszülettek a megfelelő magyar törvények, a bizottság elállt a keresettől, a bíróság elnöke pedig törölte az ügyeket nyilvántartásból.

Magyarország 2004. évi uniós csatlakozása óta először 2011. július 28-án hozott elmarasztaló ítéletet az Európai Bíróság az országgal szemben kötelezettségszegési eljárás során. Az Európai Bizottság 2009-ben indított kötelezettségszegési eljárást az áfa-szabályozás ügyében, miután a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt, s a procedúra végén az Európai Bíróság kimondta, hogy nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar áfa-szabályozás egy része. Az Országgyűlés szeptember 19-én döntött a kifogásolt jogszabály módosításáról.

Magyarország is indított kötelezettségszegési eljárást, miután 2009. augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába. A beadvány azt kérte, hogy az Európai Bizottság a közösségi jog szempontjából vizsgálja meg a szlovák jogszabályokat és azok alkalmazását, valamint a közösségi jog megsértése miatt indítsa meg a kötelezettségszegési eljárást. Az uniós testület elhárította a beadványt, ezután Magyarország az Európai Bírósághoz fordult.

Az ellenzék mutogat

Az MSZP elnöke szerint elkerülhető lett volna, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarországgal szemben, ha az Orbán-kormány elfogadja a szocialisták kritikai észrevételeit a kifogásolt jogszabályokról.

Mesterházy Attila elmondta: sajnálatos az eljárások megindítása, de mindez elkerülhető lett volna, ha a kormánytöbbség figyelembe veszi az ellenzék, így a szocialisták véleményét a parlamenti vitákban. Hozzátette, az uniós csatlakozással Magyarország vállalta a közösségi jog tiszteletben tartását, mindazonáltal az MSZP azt várja, hogy a bizottság ugyanúgy folytassa le az eljárást, mintha Franciaországgal, Németországgal vagy Ausztriával szemben tenné ezt.

Arra az újságírói felvetésre, hogy az EU alapszerződése szerint az unió nem avatkozik a tagállamok belügyeibe, Mesterházy Attila úgy válaszolt: nem belügyekről van szó, az Európai Bizottság pedig a minden tagországtól elvárt normák betartása felett őrködik. Ezzel összefüggésben Angela Merkel német kancellár hétfői nyilatkozatát idézte, amely szerint Magyarországnak igazodnia kell az uniós alapelvekhez.

Mesterházy Attila azt is hozzátette, bár a kormányoldal igyekszik a történteket Magyarország elleni támadásként láttatni, a kritikát az Orbán-kormány rossz politikája kapta. Mint mondta, bár az uniós aggályok részleteit nem ismerik, egyetértenek azzal, hogy a kifogásolt jogszabályok - így a jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos helyébe lépő hatóság felállítása és a bírókat érintő rendelkezések, ideértve az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét is - gyengítik a magyarországi demokráciát.

Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint Orbán Viktornak választania kell, hogy mit helyez előtérbe: a saját hatalmi érdekeit vagy az ország érdekeit.

Karácsony Gergely sajtótájékoztatón álságosnak tartotta azt a hivatkozást, hogy a kormányfő az ország szuverenitását védi, véleménye szerint a miniszterelnök lépései éppen hogy Magyarország alkupozícióit rombolják.

Az ellenzéki politikus szerint az EU-nak joga van beleszólni a döntésekbe abban az esetben, ha Magyarországon az uniós joggal ellentétes törvények születnek. Nem is ez a valódi kérdés, hanem az, hogy az országnak hogy lehet egy olyan kormányfője "aki folyamatosan a nemzeti szuverenitásra hivatkozik és lehetetlen helyzetbe hozza Magyarországot az Európai Unió előtt", miközben nagyon komoly tárgyalások zajlanak az újabb hitelfelvételről, illetve az EU következő költségvetéséről - mondta.

Kitért arra is: Brüsszel nem abba szól bele, hogy személy szerint ki álljon az adatvédelmi hivatal élén, hanem abba, hogy "jogállami módon megválasztott, független intézmények vezetőit milyen módon lehet eltávolítani a pozíciójukból". Amikor Orbán Viktor hadat üzenet a magyarországi demokratikus intézményrendszernek, akkor szembe ment a választók akaratával és az európai értékekkel, és ennek Magyarország most issza meg a levét az uniós eljárások miatt - értékelt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!