Egy budapesti intézet volt a forrása

Rejtélyes radioaktivitás: mi sugároztuk tele Európát?

Valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotóp-szintnek - közölte csütörtökön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tájékoztatása alapján.

_{2011.11.17 14:48}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Az OAH közlése szerint a budapesti Izotóp Intézetből, szeptember 8. és november 16. között kerülhetett a légkörbe a jód 131-izotóp.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a közleményben felidézte, hogy a légkörben mért izotópszint nagyon alacsony, és nem jelent egészségügyi veszélyt a lakosságra.

"Ha valaki egy egész éven át belélegezné a mérésben kimutatott mennyiségű jódot, akkor éves szinten 0,01 mikrosievert terhelés érné a szervezetét. Összehasonlításként, az átlagos éves háttérsugárzás mértéke éves szinten 2400 mikrosievert" - közölte a bécsi székhelyű ENSZ-ügynökség. Az eset okát még vizsgálják.

Az elmúlt napokban mind a hazai, mind pedig a nemzetközi sajtó foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Közép-Európa légterében több helyen mérték a jód-131 izotópot megnövekedett aktivitáskoncentrációban. Vajon ki tud beszennyezni majdnem egy fél kontinenst, és mennyi ideje történik ez a tudtunk nélkül?

Az Izotóp Intézet Kft. laboratóriumában már 2011. első felében észlelték, hogy a gyártási eljárás során, a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett - tehát eddig is szöktek ilyen anyagok, csak most jobban.

Azt mondták, hogy a kibocsátások jóval a határértékek alatt maradtak, de ennek ellenére a június-augusztus időszakban a I-131 izotóp-előállítást mégis inkább abbahagyták. "A kibocsátás - szokásos értékre történő - visszacsökkentése érdekében a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerében átalakításokat hajtottunk végre 2011. nyarán" - mondta a Lakatos Mihály, ügyvezető igazgató.

Ezt követően a laboratóriumban 2011. szeptemberétől újra megkezdődött a jód-131 gyártása, melynek során azt tapasztalták, hogy a kibocsátások korántsem álltak vissza a korábban szokásos szintre. Az Izotóp Intézet Kft. vizsgálatai szerint az új szűrőrendszer korábbinál magasabb szűrőellenállását további műszaki intézkedésekkel továbbra is korrigálniuk kell. Az ehhez kapcsolódó átalakítások állítólag jelenleg is folyamatban vannak, ezek befejezéséig azt ígérték, hogy a jód-131 gyártására nem fog sor kerülni.

CIKKÜNKÉRT A TÉMÁBAN KATTINTSON!

OKF: nem Magyarország okozta a nagyobb európai jódkoncentrációt

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint nem a csillebérci jód-131-izotóp szökése okozta a Csehországban és Európa más részein tapasztalt nagyobb jódkoncentrációt.

AZ OKF - miután a Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131-izotóp, és emiatt magasabb radioaktív sugárzást lehetett mérni Budapesten - úgy fogalmazott: "semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt", így a katasztrófavédelem nem látja indokoltnak lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.

Közleményük szerint a Központi Fizikai Kutató Intézet csillebérci telephelyén található Izotóp Intézet Kft. hatósági engedély birtokában gyárthat izotópot, engedélyei összhangban vannak az Európai Unió előírásaival. Az elmúlt héten a Cseh Köztársaságban és Európa más államaiban mért megnövekedett jód-131-koncentrációt nem Magyarország okozta.

"Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nem csak jód-131 izotóp készül, hanem jód-125 is. Amennyiben a Csehországban mért izotóp tőlünk származna, akkor" a jód-125-öt is ki kellene mutatniuk - írta az OKF. A csillebérci izotópkutató intézet idén eddig az éves korlát (1600 GBq - gigabekerel) negyven százalékát bocsátotta ki, mindez tervezetten és a megfelelő engedélyek birtokában történt, mint ahogyan az Európa más fejlett országaiban is történik - tudatták. Hozzátették: a kibocsátott mennyiség a lakosságra egészségügyi kockázatot nem jelent, egészségügyi következményekkel nem jár, ezért nem látják indokoltnak semmilyen lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.

Az ÁNTSZ Országos Tiszti-főorvosi Hivatala az ügyben későbbre ígért tájékoztatást. Környei József, a csillebérci izotópgyár cégvezetője csütörtök reggel tudatta, hogy az elvártakhoz képest a kéményükön keresztül hónapokon át, nagyobb mértékben szökött a jód-131-izotóp.

Nyáron emiatt a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért azóta ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be - tette hozzá.

"Nincs és nem volt egészségügyi kockázata a légtérbe került jód-131 részecskéknek"

Nincs és nem is volt egészségügyi kockázat a feltehetően a csillebérci Izotóp Intézet Kft-től a légtérbe került jód-131 részecskék miatt - írja közleményében az ÁNTSZ Kommunikációs Főosztálya. Mint írják: valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek. Eszerint 2011. január-május között a gyártási tevékenység során a kibocsátás mértéke, az aktivitáskoncentráció kb. 300 GBq volt, míg 2011. szeptember-november között 324 GBq.

Az éves kibocsátási korlát az Intézet esetében 1.600 GBq, azaz a mért értékek együttesen sem érik el a határérték 40 százalékát.

A környezetellenőrző állomások által mért értékek azt jelzik, hogy azoknak semmilyen egészségügyi, sugáregészségügyi kockázatuk a lakosság számára nem volt - zárul a közlemény.

A cégvezető közölte: "nem történt rendkívüli esemény, kibocsájtás mindig is van", az csak az általuk elvártnál volt magasabb, aminek egészségügyi, sugár-egészségügyi következménye nincs, vagyis a lakosság nincs veszélyben. Környei József úgy fogalmazott: a Csehországban és Európa más pontjain az elmúlt napokban megemelkedett radioaktív sugárzás "nem származhat kizárólag tőlünk", legfeljebb "valamennyi értékkel hozzájárulhattak" ahhoz, de hangsúlyozta, hogy az Országos Tiszti-főorvosi Hivatal által megszabott lehetséges éves kibocsátási mennyiségnek mindössze 39 százalékát érték el idén.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) múlt pénteken közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Közép-Európa több országában.

Az ENSZ-szervezet jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám nem valószínű, hogy a fukusimai atomerőműből származik.

Környei József egy kérdésre - Miért csak most hozzák nyilvánosságra, hogy magasabb értékben "szökött" üzemegyükből a jód-131? - úgy válaszolt: a NAÜ a magyarországi Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) is kért adatokat, ők az OAH-nak most teljesítették adatszolgáltatási kötelességüket, és ezzel egy időben tájékoztatják a közvéleményt is. (Az OAH csütörtök reggel az Izotóp Intézet Kft. sajtóközleményét teljes terjedelemben közzétette honlapján.)

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csütörtök délután, a magyarországi Országos Atomenergiai Hivatal tájékoztatása alapján kiadott közleményében már úgy fogalmazott, valószínűleg a budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek, az izotóp szeptember 8. és november 16. között kerülhetett a légkörbe.

A jód-131-izotópot elsősorban a pajzsmirigybetegségek kezelésre használják. A nyolcnapos felezési idejű jód-131 a tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre, és speciális leválasztás, feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra.

Az egészségügyi tárca mellett működő Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium irányelvei szerint az anyagot szájon át kapszula vagy folyadék formájában, ritkább esetben intravénásan juttatják a szervezetbe, hogy az általa kibocsátott ionizáló sugárzással befolyásolja a pajzsmirigysejt működését, elpusztítsa a kóros sejteket.

Az előrehaladott stádiumú daganat esetében pedig a beteg élettartamának meghosszabbítására használják. A pajzsmirigybetegségeket már több mint hatvan éve kezelik a jód-131-izotóppal, ez a radiojód-kezelés a leggyakrabban alkalmazott izotópterápiás eljárás. Magyarországon 1964-ben kezdett el radioaktív izotópokat gyártani az Izotóp Intézet, amely 1993-tól kft.-ként működik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!