Egyre nagyobb probléma a görög népszavazás

Görögország-EU: nem szakítás, hanem válóper lesz

Akárhogyan döntene az a görög népszavazás, amelyet valószínűleg a Papandreu-kormány sem él meg, egy szakértői vélemény szerint jogilag csak az lehetséges, ha Görögország kilép magából az EU-ból. Válságtanácskozásba kezd az Unió, és már temetik a görögöket.

_{2011.11.01 19:42}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Londoni elemzők: "kétségbeesett, kockázatos lépés"

"Kétségbeesett, kockázatos" lépésnek nevezték keddi helyzetértékelésükben londoni elemzők Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő döntését a pénzügyi mentőcsomagról szóló népszavazás kiírásáról.

Az Eurasia Group nevű globális politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a népszavazási kezdeményezés jelentős mértékben növeli a bizonytalanságot egyrészt a Papandreu-kormány, másrészt - "és ez még fontosabb" - a múlt heti EU-csúcson Görögország számára kimunkált intézkedéscsomag sorsával kapcsolatban.

Az Eurasia Group elemzői szerint Papandreu népszavazási felhívása "hatalmas politikai hazárdjáték", amelynek célja a lázongók elhallgattatása, és egyben új felhatalmazás megszerzése a választóktól.

Tekintettel azonban a Görögországra jellemző nagymértékű polarizálódásra és elégedetlenségre - valamint arra a tényre, hogy a görög választók számára szokatlan a népszavazás intézménye -, a referendum kiírása a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legveszélyesebb.

A Papandreu-kormány el sem jut a népszavazásig

Mindazonáltal korántsem kezelhető tényként még az sem, hogy a Papandreu-kormány egyáltalán eljut a népszavazásig, sőt "nagyon is valószínűtlen", hogy fennmarad január elejéig, vagyis a referendum várható időpontjáig - vélekedtek keddi elemzésükben az Eurasia Group szakértői, rámutatva, hogy a parlamentben a kormánytöbbség immár a lehetséges minimumra csökkent.

A cég szerint ilyen körülmények közepette valószínűtlen, hogy a kormány meg tudná nyerni az e hétre kiírt törvényhozási bizalmi szavazást, de még ha túl is éli ezt a próbát, nem valószínű, hogy biztosítani tudná a szükséges többséget a napirenden szereplő fontos törvénytervezetekhez, köztük a jövő évi költségvetéshez és az új adórendszer meghonosításához.

Az Eurasia Group szerint ugyanakkor - ha megtartják - a népszavazás kimenetele sem lenne előre biztosan megjósolható. Ha a kormánynak sikerül olyan kérdést feltennie, amelyre "nehéz nemmel válaszolni" - például azt, hogy "Támogatja-e Ön Görögország euróövezeti tagságát?" -, akkor a választók nehéznek találhatják, hogy a kormány ellen szavazzanak. Nagyon sok függne a következő hetek vitáitól és fejleményeitől, valamint attól is, hogy a népszavazás idején éppen milyenek a körülmények - áll az Eurasia Group keddi londoni elemzésében.

Jogilag nem lehetséges kilépni az euróövezetből

Egy szakértői vélemény szerint jogilag nem lehetséges, hogy Görögország kilépjen az euróövezetből.

"Az eurót használó országok egyike sem döntheti el önhatalmúan, hogy lemond az euróról" - mondta kedden a frankfurti Goethe egyetem valutapolitikával foglalkozó jogászprofesszora. Helmut Siekmann szerint egy ilyen lépés a közösségi jog alapján kizárt a közös európai fizetőeszköz stabilitásának megőrzése érdekében.

Ha Görögország nemzeti valutáját, a drachmát akarná ismét fizetőeszközként, akkor az Európai Unió alapszerződését kellene módosítani - hangsúlyozta a szakjogász.

"Görögország számára csak az az alternatív lehetőség adott, hogy kilépjen magából az Európai Unióból" - mondta Siekmann.

Válságtanácskozás szerdán Cannes-ban a G20-csúcs előtt

A görög válság kiéleződése nyomán rendkívüli találkozót tartanak szerdán Cannes-ban a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt - jelentette be kedd délután a berlini kormány.

Értesülések szerint a rendkívüli válságtanácskozásról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A találkozón eszerint e két politikus mellett az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökkel.

A berlini kormány hivatalosan még nem kommentálta a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról tervezett és teljesen váratlan görögországi népszavazást, értesülések szerint német kormánykörökben ugyanakkor már az esetleges görög államcsődre készülnek.

Juncker nem zárja ki az államcsődöt, ha a görögök nemmel szavaznak

Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitel-megállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet - mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök.

Az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője az RTL rádiónak azt is elmondta, hogy Jeorjiósz Papandreu görög miniszterelnök a referendum kiírásáról meghozott döntés előtt nem konzultált az európai vezetőkkel. A lépés pedig "nagy idegességet és bizonytalanságot" eredményezett az eurózóna szempontjából már eddig sem biztonságos helyzetben.

"A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollegáival nem beszélt arról" - fogalmazott Juncker. Hozzátette: "Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni".

Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, Junker azt válaszolta: "Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg (a népszavazáson) és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni".

Berlusconi: a lépés elbizonytalanítja a piacokat

Bizonytalanságot okoz a piacokon, hogy Görögországban bejelentették, népszavazást tartanak az ország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról - közölte kedden Silvio Berlusconi olasz kormányfő.

"Kétségtelen, hogy a görög döntés nehézséget jelent a piacoknak" - írta közleményben az olasz miniszterelnök.

Ez a "váratlan" döntés "bizonytalanságot teremt" a G20-ak csütörtökön kezdődő kétnapos cannes-i csúcstalálkozója előtt - állapította meg.

A milánói tőzsde már délelőtt több mint öt százalékot zuhant, elsősorban a banki papírok szabadesése miatt.

Silvio Berlusconi próbálta megnyugtatni a piacokat. Közölte, hogy az olasz kormány végrehajtja a múlt héten Brüsszelben bejelentett reformintézkedéseket, és be fogják ezeket mutatni a G20-országoknak. "A kormány döntéseit végre fogjuk hajtani a helyzet által diktált határozottsággal, szigorúsággal és gyorsasággal" - ígérte.

Berlusconi múlt szerdán intézkedések egész sorát jelentette be, amelyek az olasz gazdasági növekedés beindítását és a tetemes - 1900 milliárd eurós, az olasz GDP 120 százalékát kitevő - államadósság csökkentését célozzák.

Tervbe vették sok egyéb mellett a jogszabályi környezet megváltoztatását - az elbocsátások megkönnyítését -, a közszféra karcsúsítását és a nyugdíjrendszer reformját. Az olasz kormány vállalta, hogy a főbb intézkedéseket november 15-ig elfogadják, és nyolc hónapon belül végre is hajtják.

Sarkozyt ledöbbentette a görög népszavazás bejelentése

Nicolas Sarkozy francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését arról, hogy az elmúlt heti európai uniós csúcsértekezleten elfogadott, az ország megsegítését célzó mentőcsomagról népszavazást rendeznek.

A francia elnök hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendezték. Azzal tisztában volt, hogy a euróövezeti mentőalap (EFSF) megerősítése még hátravan annak érdekében, hogy Olaszországot ne érje el a válság. Most viszont hirtelen minden kezdődik előröl - írta kedden honlapján a Le Monde című napilap.

Az Elysée-palota egyelőre nem adott ki közleményt, de a mértékadó liberális újság egy elnöki forrást idézve, azt írta: "A görögök gesztusa irracionális és az álláspontjuk veszélyes". A Nemzetközi Valutalap 8 milliárd eurós támogatását még nem kapták meg, és mostantól nehéz elképzelni, hogy addig utalnának nekik, amíg a helyzet nem lesz egyértelmű. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válthat. Ettől tart a lap szerint Sarkozy egyik hétfő esti látogatója, akivel az elnök a görög bejelentést követően konzultált.

A francia államfő a nap folyamán telefonon egyeztet Angela Merkel német kancellárral, miközben a lap szerint "egy félelmetes forgatókönyv" kezd felrajzolódni: a problémáit megoldani képtelen Európa "gyámság" alá kerülhet a G20-ak csütörtöki és pénteki cannes-i csúcstalálkozója előtt.

A Le Monde szerint az is aggasztó, hogy várhatóan február előtt nem tartják meg a népszavazást Athénban. Addig pedig a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: hogyan lehetne elképzelni, hogy a külföldi bankok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazáson az államcsődről döntenek? - tette fel a kérdését a Le Monde. A lap szerint az is nehezen képzelhető el, hogy a német parlament ebben a helyzetben további segítség odaítélést támogatná, hiszen Berlin eddig csak az EFSF megerősítését hagyta jóvá. Párizsban ezért azt sem tudják elképzelni, hogy a népszavazásig hogyan fognak élni a görögök.

Amennyiben a görögök elvetik a brüsszeli mentőcsomagot, az konkrétan azt jelentené, hogy az államadósság egy nagyobb hányadát kell elengedni, az ország bejelenti a fizetésképtelenségét, amely az egész eurózónára nézve katasztrofális - írta a Le Monde.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!