Sólyom nem írt alá, de senki sem bánkódik

Az ellenzék örül az alá nem írásnak, a kormány üdvözli az indokot

Az államfő nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, és Sólyom László hitet tett az egészségügy reformja mellett - reagált a kormányszóvivő a köztársasági elnök csütörtöki bejelentésére, miszerint az egészségbiztosítási törvényt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek.

_{2007.12.27 14:58MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

"Az államfő alkotmányossági álláspontja tiszta és világos: nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, ezt a kormány üdvözli. (...) Elnök úr hitet tett az egészségügy reformja mellett, ez is üdvözlendő" - fogalmazott Budai Bernadett. Szavai szerint ez a két elem Sólyom László nyilatkozatának legfontosabb része.

A kormányszóvivő hozzátette: a kormány számít arra, hogy az Országgyűlés következő, februári ülésén a jogszabály ismét megkapja a parlamenti többség támogatását. Budai Bernadett a kormány véleményét tolmácsolva közölte: az államfő politikai kifogásait a kormánypárti frakciók a parlament februári üléséig részletesen megválaszolják. Hozzátette azonban, hogy a szakmai típusú aggályok egy részét már az elfogadott törvény is cáfolja, másik részére pedig a készülő végrehajtási rendeletek adnak majd mindenki számára megnyugtató választ. Közölte: a végrehajtási rendeletek az egészségügyi tárca koordinálásával készülnek.

Mint mondta, a köztársasági elnök politikai és szakmai aggályai korábban is ismertek voltak, így ezen érveket megfontolták a több hónapig tartó előkészületek során. Sólyom Lászlónak arra az észrevételére, amely szerint nem készültek háttéranyagok, megfelelő számítások, a kormányszóvivő úgy reagált: a törvény előkészítését megalapozó háttértanulmányok hónapok óta olvashatók az egészségügyi tárca honlapján.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: a már elfogadott törvényből egyértelműen kiderül, hogy a biztosítottak között nem lehet különbséget tenni; az új rendszerben egyetlen magyar állampolgár sem maradhat a másikéval egyenértékű biztosítás nélkül. Mint mondta, az új rendszerre való áttérés nem jár járulékemeléssel.

Az Országgyűlés december 17-én fogadta el az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amely január 1-jével lépett volna hatályba, ha a köztársasági elnök kihirdeti.

MDF: rossz a címzett

Az MDF sajnálja, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak küldte el az egészségbiztosítási törvényt - mondta Herényi Károly az MTI-nek.

Az MDF parlamenti frakcióvezetője elmondta: azzal, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek küldte vissza az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt, csak "elodázta" annak hatályba lépését. Herényi Károly szerint ugyanis a parlament kormánypárti többsége, ha kisebb változtatásokkal is, ismét elfogadja majd a jogszabályt.

SZDSZ: biztató a címzés, nagy baj nincs

Az SZDSZ szerint biztató, hogy Sólyom László nem tartotta alkotmányellenesnek az egészségbiztosítási törvényt - közölte csütörtökön Horn Gábor, a párt ügyvivője az MTI-vel. A politikus kiemelte, hogy értelmezésük szerint a köztársasági elnök néhol, például a verseny kiszélesítésénél, nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat.

Azt, hogy Sólyom László az Országgyűléshez küldte vissza a törvényt, Horn Gábor szintén biztatónak találta, mert véleménye szerint így lehetőség van rá, hogy februárban újra elfogadják. Néhány ponton viszont vitába szállt a köztársasági elnök meglátásaival. A politikus félreérthetőnek tartja azt a kijelentést, hogy a biztosítók válogathatnának az ügyfeleik között. Mint mondta, az, hogy területi alapon kell majd pályázniuk, kizárja ennek lehetőségét.

Horn Gábor azt a kifogást is elutasította, hogy nem folytattak volna szakmai egyeztetést. Ellenérvként hozta fel, hogy másfél éve megnyílt a nyilvános vita. A hatástanulmány kapcsán hangsúlyozta, hogy több száz oldalas irat készült, amelyet el is juttattak az államfőhöz. Azzal a felvetéssel sem értett egyet a liberális politikus, hogy a reformhoz a kormány és az ellenzék egyetértése szükséges, mert mint mondta, ha az ellenzék egyetértésére várnának, semmi sem változna az országban.

Az ügyvivő természetesnek nevezte, hogy még a zárószavazás napján is módosító indítványokat nyújtottak be a törvényjavaslathoz, ugyanis ezekkel a koherencia-zavarokat próbálták kiküszöbölni. Hozzátette, hogy az SZDSZ nem tartja szükségesnek rendkívüli ülés összehívását, de Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján nyilvánosságra akarják hozni az észrevételeiket.

KDNP: a döntés jó, de aggódnak

A KDNP egyetért az államfő egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatos értékelésével, ám attól tart, hogy a kormány ugyanazt a jogszabályt erőlteti majd át az Országgyűlésben - közölte az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője az MTI-vel.

Sólyom László köztársasági elnök értékelése "megegyezik a KDNP-nek az országgyűlési vitában kifejtett álláspontjával" - írta közleményében Semjén Zsolt. A KDNP vezetője ugyanakkor jelezte: pártja a törvény alkotmányossági normakontrollját szerette volna. "Nem bízunk a kormányban, hogy nem erőlteti át ugyanazt a törvényt, figyelmen kívül hagyva a társadalom, a szakma és az ellenzék érveit" - fogalmazott Semjén Zsolt.

Bízunk az érvek és az elnöki tekintély súlyában, bármikor készek vagyunk az olyan érdemi törvényhozási újratárgyalásra, amelyik az elnök szavainak megfelelő társadalmi hatástanulmánnyal, szakmai egyeztetéssel és kiérlelt koncepcióval rendelkezik - hangoztatta a KDNP frakcióvezetője.

MSZP: semmi meglepő

A Köztársasági Elnök törvény adta jogával élt, amikor nem írta alá az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, és azt visszaküldte a Parlamentnek - olvasható a szocialista frakció által kiadott sajtóközleményben.

A szocialsták szerint megnyugtató, hogy az elnök és szakértői nem találtak az alkotmánnyal ellentétes paragrafust a törvényben, így nem látták szükségesnek, hogy előzetes normakontrollt kérjenek az Alkotmánybíróságtól.

Álláspontjuk szerint Sólyom László aláírást megtagadó nyilatkozata új elemet nem tartalmazott. Ezek az érvek -a korábbi politikai események ismeretében nem meglepő módon- lényegében azokat a politikai aggodalmakat fogalmazták meg amelyek a parlamenti vita során Mikola Istvántól és ellenzéki képviselőtársaitól már elhangoztak.

A továbbiakról szólva a frakcióvezető által is jegyzett közlemény leszögezi: a szocialisták országgyűlési képviselőcsoportja a vonatkozó szabályok maradéktalan betartásával részt fog venni a törvény újratárgyalásában és az elnök kifogásaira ott fog válaszolni.

A szocialista képviselőcsoport figyelemre méltónak tartja, hogy az Elnök Úr ugyanakkor elismerte a változások szükségességét, nemcsak az egészségügyben, hanem a nyugdíjrendszer területén is. Nem vonta kétségbe a választott egészségbiztosítási modell lényegét: a szolidaritás és az ellátást javító verseny kettős elvét, hanem mindkét szempont erősítését igényelte. Mivel a számos módosító indítvány éppen azért született, hogy a törvény megnyugtató garanciákat tartalmazzon a nemzeti kockázatközösség fenntartására és az egységes ellátásra, a szocialista frakció ugyanebben a szellemben dolgozik tovább az előterjesztőkkel együtt a végrehajtási utasításokon és az új biztosítási modell bevezetéséhez szükséges egyéves előkészületeken - áll a közleményben.

A szocialista képviselőcsoport nem tartja szükségesnek a rendkívüli ülés összehívását, mert a februárig rendelkezésre álló idő módot ad mindenkinek a törvénnyel kapcsolatos félreértések, álhírek eloszlatására, a végrehajtási utasítások készítése kapcsán a valóban szükséges párbeszédre. A szocialista képviselőcsoport is nélkülözhetetlennek tartja az érdemi párbeszédet és tájékoztatást. Ennek hiányosságait eddig egyrészt a javító szándékú, hosszú és bonyolult szakmai és politikai egyeztetési folyamat okozta, másrészt azonban az elfogadhatatlan eszközöket és fenyegetéseket is alkalmazó példátlan politikai nyomás, amely kevés teret adott a józan érveknek - állítják a szocialisták.

A frakció bízik benne: minden felelős közéleti szereplő azon lesz, hogy ne a törvénnyel kapcsolatos politikai indulatokat korbácsolja fel, hanem a higgadt párbeszédet szolgálja - zárul a közlemény.

A Fidesz bízik a párbeszédben

A Fidesz tiszteletben tartja és tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését - közölte Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A köztársasági elnök vétójából egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer és ezen belül az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak, mert bizonytalanságot szül, a gazdasági-üzleti érdekek alá rendeli az emberek gyógyulási esélyét, és a nemzeti kockázatközösséget és szolidaritást felszámolja - mondta a politikus.

Hozzátette: bíznak benne, hogy a kormányzat enged a hatalmi gőgből", párbeszédet kezdeményez a civilekkel, a szakmával, a szakszervezetekkel, és olyan új törvényt alkot, amiben megmarad a nemzeti kockázatközösség és a szolidaritás.

Mikola István megjegyezte: úgy látják, a köztársasági elnök nemcsak a vétót mondta ki, de értékelést is adott az egészségügyi reform folyamatáról.

A kormányzat válaszút elé érkezett: az egyik út, hogy végre engednek a hatalmi gőgből, agresszivitásból, amivel az egészségügyi reformszabályozást előkészítették és bevezették, engednek az üzleti érdekekből, amelyek végig motiválták az egészségügyi reformfolyamatot, párbeszédet folytatnak a szakmával, a civilekkel, a szakszervezetekkel, és hajlandók lesznek egy teljesen új törvényt alkotni - mondta. Hozzátette: olyan új törvényt kell előkészíteni és alkotni, amelyben megjelenik a nemzeti érdek, a szolidaritás, megmarad a nemzeti kockázatközösség, és amelyet az emberekkel közmegegyezésben lehet létrehozni.

Megjegyezte: ez az új törvény már a parlament előtt van, de "nem engedték tárgysorozatba venni", azonban az irattárból - mint mondta - bármikor elő lehet venni. A politikus szerint a kormányzat előtt álló másik út, hogy "a hatalmi arrogancia tovább tart", és a parlament visszadobja" a köztársasági elnöknek ezt a félresikerült törvényt".

Akkor minden felelősséget a jelenlegi hatalomnak kell vállalnia azért a robbanásveszélyes helyzetért, amely a társadalmat szociális bizonytalanságba, sőt szociális válsághelyzetbe sodorja - mondta. Hangsúlyozta: abban bíznak, hogy a kormány nem a második utat fogja választani. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz korábban azt mondta, a köztársasági elnök döntésének ismeretében határoznak az Alkotmánybírósághoz fordulásról, Mikola István kijelentette: a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, így nincs is törvény.

Szili: februárban jöhet az újabb menet

Ha a képviselők egyötöde és a kormány sem kezdeményezi rendkívüli parlamenti ülés összehívását, akkor az Országgyűlés a tavaszi ülésszak első napján, február 11-én tűzi napirendre újra az egészségbiztosításról szóló törvényt - mondta Szili Katalin házelnök az MTI-nek csütörtökön.

Szili Katalin tájékoztatása szerint ilyen esetben a házszabály szerint az Országgyűlésnek 60 napon belül kell napirendre vennie a visszaküldött törvényt. Mint mondta, a február 7-i házbizottsági ülésen megvitatják a kérdést.

Hozzátette: a törvényt a záróvita és a zárózavazás szabályai szerint tárgyalják újra, így várhatóan február 11-én szavaznak is jogszabályról. A törvényhez a kijelölt bizottságok és a kormány nyújthat be módosító indítványokat - közölte a házelnök.

Szili Katalin elmondta: már megérkezett hozzá Sólyom László hatoldalas levele, amelynek szövege elérhető az Országgyűlés internetes oldalán is.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter