76 halott

Merénylet Norvégiában - emberiesség elleni bűntett is lehet a vád

Emberiesség elleni bűntettel is megvádolhatják a 76 halottal járó pénteki kettős norvégiai merénylet gyanúsítottját, Anders Behring Breiviket - idézte az Aftenposten című norvég lap kedden Christian Hatlo ügyészt.

2011.07.26 17:34MTI

A norvég büntető törvénykönyvbe 2008-ban bekerült bűncselekmény, amellyel eddig még senkit sem vádoltak meg az észak-európai országban, harminc évig terjedő börtönnel sújtható. Az ügyész hangsúlyozta, hogy a szóban forgó 102-es paragrafus alkalmazása Breivik ügyében még csak egy eshetőség.

A rendőrség eddig a terrorcselekményekre vonatkozó 147-es cikk első két bekezdése alapján javasolt vádemelést, amely 21 évig terjedő börtönbüntetést ír elő.

Az első bekezdés "a társadalom alapvető működésének súlyos destabilizálását" tartalmazza, a második pedig "a lakosságon belüli félelemkeltés" szándékát.

A 32 éves Breivik státusa jelenleg "hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent. Bár elismerte tettét, vádemelésre csak a vizsgálat lezárása után kerülhet sor a norvég jogrend szerint.

A kettős merénylet hatására sok norvég szigorítaná a büntetési tételeket, hogy a példátlan mészárlás elkövetője élete végéig rács mögé kerüljön.

Az utcákon és internetes fórumokon napok óta folyik a vita a szabad és toleráns Norvégia türelmének határairól; egyesek nyíltan követelik, hogy Anders Behring Breivikre szabjon ki halálbüntetést a bíróság.

"Olyan sok ártatlan embert ölt meg, hogy csakugyan úgy vélem, nincs joga az élethez" - írta Mari Kaugerud a "Halálbüntetést Anders Behring Breivikre" nevű Facebook-csoport tagjaként.

A csoporthoz pár nap alatt ezernyolcszázan csatlakoztak. Nem minden Facebook-levelező helyezkedik ilyen kemény álláspontra: a norvégoknak csak csekély hányada híve a halálbüntetésnek. Ám sokakat irritál az a gondolat, hogy Breivik - akármilyen tartamú szabadságvesztésre ítélik is majd - egy idő után újból szabadlábra kerülhet.

Breivik ügyvédje kedden a külföldi sajtó képviselőivel találkozva kijelentette, hogy véleménye szerint védence "őrült", és tettének elkövetése előtt kábítószert fogyasztott. Geir Lippestad elmondta: Breivik közölte, hogy van "két (másik) sejt Norvégiában és több sejt külföldön", s azért volt hétfőn zárt a bírósági meghallgatás, hogy Breivik ne tudjon üzenni ezeknek a sejteknek.

Az ügyvéd szerint Breivik "megvet mindenkit, aki hisz a demokráciában"; egyfajta megváltónak képzeli magát, s az agyában az járt, hogy háborúban áll, és akkor megtehet ilyen cselekedeteket, ami nem jelenti azt, hogy bűncselekményt követ el.


Knut Storberget norvég igazságügy-miniszter kedden találkozott az oslói rendőrségi állomány tagjaival, és megköszönte a rendőrség "fantasztikus" munkáját, amelyet a kettős merénylet nyomán végzett. A nagyszámú rendőr mozgósításán túlmenően Storberget dicsérte a rendfenntartók munkájának "minőségi oldalát" is, főként a rendőr férfiaknak és nőknek a biztonság és a normális viszonyok helyreállításáért tett erőfeszítéseit. Kijelentései azután hangzottak el, hogy bíráló kérdések merültek föl azzal kapcsolatban, miért telt el olyan hosszú idő pénteken a támadások és a rendőrség közbelépése között.

Eközben Oslo katolikus püspöke óvatosságra intett az olyan kifejezések használatát illetően, mint a "keresztény fundamentalizmus". A Kathpress hírügynökségnek adott keddi interjúban Markus Brent Eidsvig úgy vélte: Anders Behring Breivik megpróbálta a keresztény hitet a maga céljaira kisajátítani. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy "Norvégiában élnek fundamentalista keresztények is, de ők soha nem tennének hasonlót, és nem is rokonszenveznek Breivikkel".

A püspök kifejezte meggyőződését, hogy a sokkoló eseményeket követően Norvégia képes lesz megőrizni demokratikus társadalmának nyitottságát.

Napirendre tűzik az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek szeptember végi brüsszeli találkozóján a radikalizálódás (így az idegengyűlölet és a szélsőségesség) elleni fellépés témáját. Az ülésen egyebek között a norvégiai kettős merénylet tanulságait vitatják meg - jelentette be az Európai Bizottság szóvivője kedden. Michele Cercone azt is elmondta, hogy már a miniszteri ülés előtt megkezdi munkáját az a tagországok közti szakértői hálózat, amely szintén ezzel a problémával foglalkozik. Jövőre a bizottság nagyszabású tanácskozást is szervez a szélsőségesség, idegengyűlölet, radikalizálódás témájáról. Brüsszeli források szerint az Európai Unió rendőrségi együttműködést irányító szervezete, az Europol jelentést készít a szélsőjobboldali mozgalmak tevékenységéről, különös tekintettel az észak-európai országokról.

A brüsszeli bizottság már hétfőn figyelmeztette az uniós tagországokat az internet segítségével terjesztett radikalizálódás elleni fellépésre és a fegyvertartás ellenőrzésére vonatkozó szabályozások és tervek végigvitelének, illetve betartásának fontosságára.

A szélsőjobboldal elleni keményebb fellépésre szólították fel a kormányt a norvégiai kettős merénylet nyomán a német ellenzéki pártok.

A Német Szociáldemokrata Párt és a Zöldek pártja kedden egyaránt azt hangoztatta, hogy nem elegendők a szélsőjobboldal megfigyelésére eddig alkalmazott módszerek, a rendőri intézkedések szigorítására van szükség.

Német szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai merényletek Németországban, de más európai országokban is általánosságban gyengíteni fogják a jobboldali populista, illetve szélsőjobboldali pártokat. Helytelennek tartják viszont azt a következtetést, hogy a vérengzés mögött egy norvég szélsőjobboldali csoport állna. Anders Behring Breivik - hangoztatták - "magányos őrültként" követte el szörnyű tettét.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.