Árulkodik a nemzetközi tanulmány

Egyre többet csalnak a cégvezetők

A KPMG nemzetközi tanulmányából kiderül: a magas rangú vezetők többször követnek el csalást, az igazgatótanácsok elnökei a csalások 26 százalékában voltak érintettek 2008 és 2010 között, míg 2007-ben csak az esetek 11 százalékában.

2011.06.15 18:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A KPMG tanácsadói 69 országban 348 olyan esetet vizsgáltak meg, ahol felmerült a csalás gyanúja. Ezeket az esettanulmányokat elemezve állították fel a "tipikus csaló portréját".
   
A tanulmány szerint a vállalati visszaélések elkövetői 36 és 45 év közötti, vezető beosztású, a cégnél több mint tíz éve dolgozó férfiak. A felmérés szerint a nők mindössze a csalások 13 százalékáért tehetők felelőssé.
   
Az elkövetők 32 százaléka a vállalatok pénzügyi részlegén, 25 százalékuk pedig értékesítési területen dolgozik, és többnyire másokkal együttműködve követik el a csalásokat. 2007-hez képest jelentősen megugrott - arányuk 11-ről 26 százalékra nőtt - az igazgatótanácsok elnökeinek érintettsége a csalásokban.
   
Az elkövetők leggyakrabban sikkasztást, vagy beszerzési csalást követnek el; ebben a pozícióban könnyebben felülírhatják az ellenőrzéseket és bizalmi pozíciójukat is kihasználhatják - olvasható a közleményben.
   
Hozzáfűzik: vállalati oldalon a belső ellenőrzések gyengülése, a menedzsment felülvizsgálatok ritkulása nyitja meg a kaput a csalássorozatok előtt.
   
"A vizsgált ügyek 78 százalékánál megfigyelhető, hogy a gyenge ellenőrzést használták ki a csalók. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Kelet-Európában vizsgált csalások több mint felét a kezdetükhöz képest három évnél később észlelték, világosan láthatjuk, hogy az ellenőrző eszközök és intézkedések nem elégségesek, vagy nem vizsgálták felül őket annak érdekében, hogy kezeljék az új típusú veszélyeket" - idézi a közlemény Gaidosch Tamást, a KPMG csalásfelderítés és -megelőzés üzletágért felelős partnerét.
   
Nemzetközi szinten átlagosan az észlelt csalásoknak csupán 23 százalékát hozták nyilvánosságra, és 46 százalékáról tájékoztatták a munkatársakat. Kelet-Európában a csalások kevesebb mint 30 százalékát kommunikálják a vállalaton belül, míg 11 százalékát jelentik valamilyen külső szervnek.
   
Kelet-Európában a csalással szembeni fellépés leggyakoribb eszköze a fegyelmi eljárás. Ilyen lépés az esetek 33 százalékában volt, míg lemondásra illetve önkéntes visszavonulás csaknem minden negyedik csalásnál. Jogi lépéseket a csalások 17 százalékában tettek, míg a polgári kártérítések aránya csupán 2 százalék - derül ki az adatokból.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.