A rugalmas foglalkoztatási formák segíthetnek

A munkaerő-piaci aktivitás javítható

Rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésével javulhat a munkaerő-piaci aktivitás; erre szükség is van, mert a magyar foglalkoztatási ráta a második legalacsonyabb az Európai Unióban (EU) - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2011.02.19 16:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tárca a közleményben hangsúlyozza: az 55-56 százalékos foglalkoztatottsági szinttel Magyarország csak Máltát előzi meg; jelentősen elmarad Csehország és Szlovénia 65 százalék feletti szintjétől és az EU-átlagot jelentő 66 százaléktól is.
   
A legnagyobb elmaradás a fiatalok, az alapfokú végzettségűek, valamint a gyermekvállalási korban lévő nők foglalkoztatásában van - emelte ki az NGM.
   
A minisztérium értékelése szerint Magyarországon alapvetően a munkát már nem kereső, inaktív rétegek okozzák a foglalkoztatási gondok erősödését. Azoknak a munkanélkülieknek, akik már a munkaügyi ellátórendszerből is kiestek, alig 1-2 százaléka tud csak visszakapaszkodni a munkaerő-piacra.
   
A magyar munkaerő-piacról ma hiányzik egymillió munkahely, ezért a kormány azt vállalta, hogy 10 év alatt ezek létrehozásában a vállalkozások partnere lesz - olvasható a közleményben.
   
A válság kirobbanásakor, 2008 és 2009 első féléve között az állásukat legtöbben a szakképzettek közül vesztették el, főként az ország nyugati, északnyugati területein. A vállalkozások jellemzően a munkaerő-felvétel visszafogásával alkalmazkodtak a csökkenő kereslethez, "a dekonjunktúra kárát jelentős részben a fiatalok, közülük is elsősorban a pályakezdők látták" - írta a minisztérium.
   
A nemzetközi tapasztalatok szerint a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedtsége és az inaktív csoportok munkaerő-piaci részvétele között erős összefüggés van. Az európai országok aktivitási rátája leginkább az alapján tér el, hogy mennyi a nők számára elérhető teljes és részmunkaidős munkalehetőség. A ledolgozott órák számát tekintve ugyanakkor Magyarország nincs elmaradva a régiós szintektől - hívta fel a figyelmet az NGM.
   
Egy munkavállaló egy évben átlagosan körülbelül kétezer órát dolgozott 2006-ban, ez az érték kissé alacsonyabb Szlovákiában és jóval kisebb például Németországban.
   
A gazdasági tárca közleményében kiemelte: a termelékenység szintjét vizsgálva szintén megállapítható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem marad el a visegrádi országokétól, sőt kis híján Magyarországon a legmagasabb az egy óra alatt előállított érték.





Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.