"Elhibázott a 2011-es költségvetés"

Az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjak utolsó mentsvára

Soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróság (Ab) elnökétől a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására a Stabilitás Pénztárszövetség - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

2010.12.09 14:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magánpénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet álláspontja szerint "visszafordíthatatlan" folyamatokat indíthat el, ha az Ab nem tűzi napirendre 2011. január 31-ig a magán-nyugdíjpénztári törvényekkel kapcsolatos beadványok tárgyalását.

A szövetség főtitkára visszautasította Selmeczi Gabriella kormánybiztos "újságcikkekre alapozott újabb vádaskodását", amely megítélése szerint valótlanságokat tartalmaz.

Róna Péter szerint elhibázott a 2011-es költségvetés

Róna Péter szerint a jövő évi költségvetés nem szolgálja sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését, mivel nem ösztönzi az ezeket megalapozó beruházás és kereslet élénkítését; az elvonás nő, a belső egyensúly romlik, a különadót pedig önkényes, rossz megoldásnak nevezte a közgazdász a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) csütörtöki konferenciáján Budapesten.

Az oxfordi egyetemen a Blackfriars Hall vendégtanára óriási gondnak tartja, hogy Magyarországon a beruházások volumene elmarad az amortizációtól, és súlyos félreértésnek azt a vélekedést, hogy a társasági adó csökkentése növelné a magyar cégek beruházásait.

A honi vállalatok 60 százaléka ugyanis veszteséges, egyáltalán nem fizet adót - tette hozzá.

Hiányolta, hogy a büdzséből nem olvasható ki a kormány tényleges versenyképesség növelő stratégiája sem, amely, mint mondta az adócsökkentésnél sokkal összetettebb kérdés. Kritikával illette a monetáris politikát is, mivel úgy vélte, hogy annak hatása az inflációra kizárólag az árfolyamcsatornán keresztül érvényesül és nem hat rá az alapkamat.

Kifejtette azt is: Magyarország régen elvesztette függetlenségét a tőkeköltséget és árfolyamot tekintve, ezeken a területeken ugyanis mára teljes a piaci függőség.

Róna Péter szerint a magyar gazdaságpolitika a rendszerváltozás óta nem változott, a külkereskedelemre, az exportra épít, valójában azonban inkább csak a bérmunkán alapul.


Miközben a magyar külkereskedelem volumene eléri a GDP 170 százalékát, az "exportbajnok" Németországban ez 79 százalék, a magyar export importtartalma nagyon magas, 80-82 százalék, szemben a német 38 százalékkal. A hatalmasnak tűnő magyar exportnak édeskevés a magyar tartalma, és a bérmunkadíjon kívül a leányvállalatok által megtermelt jövedelemből szinte semmi nem marad a magyar nemzetgazdaságban, ha a támogatások és kedvezmények mértékét is figyelembe vesszük - hangsúlyozta.

Hozzátette: a statisztika szerint a külföldi tulajdonosok évente mintegy 400-500 milliárd forintot vonnak ki az országból. A választott stratégia akkor lett volna sikeres, ha a külkereskedelmi mérleg többlete ezt az összeget kényelmesen fedezte volna, de 2000 óta ez a deficit 26 ezer milliárd forintot ért el. Még a kimagaslóan sikeres tavalyi és idei külkereskedelmi többlet is csak az eddig kifizetett külföldi jövedelem harmada. Mindaddig, amíg a külkereskedelmi mérleg többlete nem éri el a jelenlegi szint háromszorosát, a paradigma adósságtermelő - hangsúlyozta.

Úgy vélte: a kihasználatlan kapacitásokat, a potenciálistól elmaradó tényleges növekedést tükröző negatív kibocsátási rés cáfolja az MNB kamatpolitikáját.

Hozzátette: nincs olyan tanulmány amely vizsgálná a kamatpolitika inflációra gyakorolt hatását. Véleménye szerint a felzárkózni tudó országok sikerét a szigorú fiskális és laza monetáris politika együttese biztosította. Magyarország azonban nem ezt az utat választotta - jegyezte meg.

Hagyományos, történelmi gondnak nevezte, hogy a növekedés beindulása Magyarországon óriási importigénnyel jár, ez külkereskedelmi hiányra vezet, ami fékezi a növekedést. 100 éve megfigyelhető ez a rapszodikus ciklikusság a gazdaságban - tette hozzá.

2009-2010 kedvező külkereskedelmi mérleg alakulása, éppen a kereslet visszaesésének a gyümölcse - emlékeztetett. Ugyancsak hiányolta, hogy a magyar statisztikai rendszer nem számol diszkrecionális jövedelmi adatot, noha ez az összeg nagyon fontos, mert ez marad a lakosság zsebében adózás és rezsi után. Ennek alakulása hat a legérzékenyebben a keresletre. A jövő évi költségvetés azonban a kereslet várható alakulásával lényegében nem foglalkozik, noha a kérdés égető - hangsúlyozta Róna Péter.

Róna Péter hibának nevezte ugyan a magán-nyugdíjpénztári rendszer létrehozását és egyetértett a kormány azon céljával, hogy ennek költségvetési terhétől meg kell szabadulni, de mint mondta a választott megoldás zűrzavaros, a megtakarítások elköltésével jár és ezzel nagyon súlyos helyzetbe hozza következő évek költségvetését.

A közgazdász szerint a jó megoldás a szervezetek államosítása lett volna, "ez véget vetett volna az oktalan költségvetési tehernek és biztosította volna a jogfolytonosságot a nyugdíjasoknak" - indokolta.

A kormány tárgyalási stratégiáját hibáztatta azért, mert erre a lépésre kényszerült azt követőn, hogy kiderült: a hiány nem növelhető. Ha nem áll le vitatkozni a kormány az IMF-fel, el lehetett volna érni a 3,8 százalékos idei hiány lazítását - tette hozzá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.